Fekete István születésének 121. és halálának 51. évfordulója alkalmából került sor a felolvasóestre, melyet már tavaly márciusban szerettünk volna megtartani, de sajnos a vírus ezt megakadályozta. Arany János, Devecseri Gábor, Wass Albert, Ady Endre, Radnóti Miklós és Galgóczi Erzsébet után immár hetedik alkalommal tartottunk hasonló rendezvényt. Felelevenítettem Fekete István életének és munkájának fontos eseményeit, sok érdekességgel tűzdelve. Lelkes olvasóink – akik már számos alkalommal vettek részt aktívan hasonló esteken könyvtárunkban – az író műveiből olvastak fel részleteket, melyek nagy hatással voltak a közönségre. Valóságos érzelmi hullámvasúton jártunk, mert hol könnyes lett a szemünk, hol nevettünk, a témától függően. Aki nem ismerte annyira vagy már elfeledte az írót, most közelebb kerülhetett jellegzetes stílusához, mely nagy népszerűséget hozott számára. Igyekeztünk sokrétű életművéből a legfontosabbakat kiragadni, de kevésbé ismert novelláiból is szemezgettünk. Többek között érdekes részeket hallhattunk a Szent Istvánkor és a Két szánkó című novellákból, de elhangzott vadásztörténet és regényrészletek is.

Fekete Istvánt az egyik legnépszerűbb, legismertebb magyar írónak tartják, számos ifjúsági regény (Tüskevár, Téli berek… stb.) és állattörténetek szerzője. Forgatókönyvektől kezdve oktatófilmeken át felnőtteknek szóló regényeket írt, könyvein nemzedékek nőttek fel. Színdarabokat is szerzett, de mezőgazdasági, halászati és vadászati szakíróként szintén számon tartják. Ugyanakkor a rendszer ellenségeként megpróbálták írói munkásságát, sőt őt magát is tönkretenni. Nemcsak író, hanem költő is volt – 168 versét ismerjük, ezekből is hallhattunk a rendezvényen.

Fekete István a Somogy megyei Göllén született 1900. január 25-én. Életének legfogékonyabb korszakát, első tíz évét töltötte szülőfalujában, ez meghatározta egész további sorsát. Itt szerette meg a természetet, a növényeket, az állatokat és a falu egyszerű embereit, ahogyan azt életrajzi regényében, a Ballagó időben olvashatjuk. Barátai mezítlábas parasztgyerekek voltak, az erdők-mezők-nádasok világában érezte igazán jól magát – nem csoda, hogy felnőve mezőgazdász és vadász lett belőle. A faluban ismerte meg élete első Matula bácsiját, akitől sokat tanult. Az elemi iskola első négy osztályát Göllén végezte, de már Kaposváron fejezte be. A polgáriban tanára, Vajthó Jenő felfigyelt rá, ezt mondta: „Egy jó tollú van köztetek, a Fekete Pista!”. 14 éves korában jelent meg a Zászlónk c. cserkészlapban első verse.

Nyolc évig katonáskodott, közben iratkozott be a debreceni Gazdasági Akadémiára, ahol elvégezte az első félévet. Majd átkérette magát Óvárra, mert dunántúliként nem érezte jól magát az Alföldön. A magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián végzett mezőgazdászként 1926-ban. Ekkor a Baranya megyei Bakócára került, ott ismerte meg feleségét, Piller Editet, a bakócai belgyógyász lányát. Feleségével Ajkára költöztek, gazdatisztként országos hírnevet szerzett mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén. Írói munkássága is Ajkán bontakozott ki. 1936-ban született meg egy regénypályázatra a Koppányi aga testamentuma, mely első helyezést ért el, ettől kezdve az írás egyre fontosabb szerepet játszott életében, hamarosan kora egyik legsikeresebb írójának számított. Gyakran járt vadászni olyan emberekkel, mint Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond világhírű Afrika-vadászok és írók. Kittenberger ismerte fel tehetségét, rávilágított arra, hogy tudása, mondanivalója érték, amit másokkal is meg kell osztani.

1939-ben Zsellérek című regényével kiérdemelte az Egyetemi Nyomda Nagydíját. A mű olyan népszerű lett, hogy hétszer adták ki négy éven belül. Viszont később ez lett a veszte, mert mindenről megírta az igazat, a vörösterrorról is, emiatt tiltólistára tette a könyvet az akkori rendszer. De ez nem volt elég, még az Andrássy út 60.-ba is bevitték, ahol csaknem agyonverték. A regény csak a rendszerváltozás után jelenhetett meg újra csonkítatlan formában, ebből is elhangzott néhány részlet. Lírai elbeszélései, novellái nagy sikert arattak. 1940-ben beválasztották a Kisfaludy Társaságba, ahova szigorú elbírálás után lehetett bekerülni, az ország 15 legjobb írója egyikének számított. Vannak olyan írásai, melyek soha nem jelentek még meg nyomtatásban, vagy csak egyetlen alkalommal újságban. Az egyik ilyen írás címe Eltűnt, amely egy férfiról szól, aki háromszor veszett el életében – ez megrázó hatást tett a közönségre.

1942-ben családjával Budapestre költözött. A Földművelési Minisztériumban helyezkedett el, de 1948-ban eltávolították onnan. Fekete István saját kora áldozatává vált. Mély vallásossága és konzervativizmusa miatt is nagyon szúrta a szemét a kommunista vezetésnek. Jókai mellett Magyarország legolvasottabb írója volt, ennek ellenére a 40-es évek végétől hosszú évekig egyetlen betűt sem közöltek tőle. 1953-ig nem volt állandó munkája, uszálykísérőként dolgozott a Dunán, és patkányirtásból tartotta fenn családját. Később Kunszentmártonban tanított egy halászmesterképző iskolában, itt született a Halászat című tankönyve. Állattörténeteket kezdett el írni, valamint ekkor vált ifjúsági íróvá.

Fekete István 1970. június 23-án hunyt el, a Farkasréti temetőben búcsúztatták. Gyermekei kezdeményezésére 2004-ben újratemették a Somogy megyei Göllén, mert „egyedül Göllén érezte jól magát”. Valójában sohasem rehabilitálták és nem kértek tőle bocsánatot. A magyar irodalomban sem tölti be azt a helyet, amely igazán megilletné. Korábban több lexikonban hiányosan vagy egyáltalán nem szerepelt.

Halálától napjainkig nagyon népszerű, folyamatosan adják ki újra a könyveit. Több művét megfilmesítették, melyek közül a legismertebb a Tüskevár, a Bogáncs és rajzfilmen a Vuk, aki világszerte ismert mesehőssé vált. Ezek a regények felkerültek a Top 100 legolvasottabb magyar regény listájára is. 2013-ban eladták a tízmilliomodik Fekete István-kötetet, műveit 12 nyelvre fordították le. A halála után megjelent könyvekkel együtt közel félszáz könyvét olvashatjuk. Nincs még egy magyar író, akinek annyi emlékhelye lenne, mint neki, négy helyen találjuk emlékmúzeumát az országban: Gölle, Dombóvár, Ajka, Kis-Balaton.

Műveit áthatja a természetszeretet, a szilárd keresztény hit, az egyszerű emberek iránti szeretet és tisztelet és egyfajta nyugodt derű. Egy idézettel szeretném befejezni, Fekete István saját szavaival: „Az idő múlhat, a szépség és a jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el.”

Sulyok Attiláné
Fotók: Józsa Tamás

Fotógaléria: Felolvasóest Fekete István műveiből a győri könyvtár Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárában

Józsa Tamás fotói

11 kép

 

Források: bakonyerdo.hu, wikipedia.hu, helyiertektar.golle.hu