Néhány író már 1831-ben elhatározta, hogy „Kisfaludy Károlynak szobrot emel, s kiadja munkáit”. A szobor elkészültét követően az adakozások révén maradt meg pénz, Toldy Ferenc javaslatára elhatározták, hogy „irodalomelméleti és szépirodalmi pályamunkák jutalmazására fogják fordítani a fennmaradt összeget”, és felvették a Kisfaludy Társaság nevet is, amelynek első ülését 1836. november 12-én tartották. Céljuk: „A hazának kivált fiatalabb íróit évenkinti jutalmak által a szépliteratúrai pálya gondosabb megfutására ösztönözni; s így a literatúrát esztétikai és költészeti, eredeti vagy fordított, jeles dolgozatokkal gazdagítani.” Pontosan megszabták a tagok számát is, 20 főben maximalizálták. A későbbi idők folyamán negyvenre emelték. Közülük lehetett három évente igazgatót, jegyzőt, valamint pénztárnokot választani. Alapító tagok: Bajza József, Bártfay László, Czuczor Gergely, Dessewffy Aurél, Fáy András, Helmeczy Mihály, Jósika Miklós, a győri dr. Kovács Pál, Kölcsey Ferenc, Stettner-Zádor György, Szenvey József, Szontagh Gusztáv, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály. 1837-ben első igazgatónak Fáy Andrást, jegyzőnek Tóth Lőrincet választották meg. Minden év február 6-án tartottak közgyűlést, mivel e napot vélték, tévesen, Kisfaludy Károly születésnapjának.

A tagok kötelessége közé tartozott, hogy minden évben „legalább egy javaslatot benyújtsanak kiírandó jutalomkérdésekre”. Először egy elméleti és egy költői pályázatot írtak ki. A kezdetekben meghirdetett elméleti pályázatot „az új irodalmi törekvések egy-egy időszerű kérdését jelölték meg”, így például „a dráma korszerű értelmezéséről, a regény és a dráma különbségéről, a népiesség felfogásáról” egyaránt írtak ki pályázatot. Toldy Ferenc 1841-ben javasolta, hogy a Kisfaludy Társaság „ne csak jutalmakkal” hasson „a fiatalabb írókra, hanem saját munkásságukkal is; forduljanak szembe a politizálódással, a költészet színvonalának „süllyedésével”. Indítványozta a gyakoribb üléseket, valamint, hogy „a tagok mondjanak véleményt egymás munkálkodásáról” is, továbbá javaslatot tett kritikai lap indításáról is.

A Kisfaludy Társaság pártoló tagokat is felvett, valamint 1840 és 1846 között kiadta a Kisfaludy Társaság Évlapjait. Különböző könyvsorozatokat is indítottak. 1841-ben döntöttek arról, hogy a Nemzeti Könyvtár címmel megjelenő sorozatban jeles magyar írók válogatott műveit vagy teljes életművét adják ki, elsőként Kisfaludy Károly alkotásait tartalmazó kötet látott napvilágot. Végül 1843 és 1853 között 6 kötet jelent meg jeles magyar írók műveiből, Toldy (Schedel) Ferenc szerkesztésében. Kármán József, Kisfaludy Károly, Csokonai Vitéz Mihály, Kis János, Vörösmarty Mihály és Faludi Ferenc munkái. Toldy igyekezett hiteles szövegeket megállapítani, s jegyzetekkel, életrajzzal, arcképpel kiegészítve tette közzé a műveket. Folytatása Újabb Nemzeti Könyvtár címmel jelent meg. 1842-ben határozták el Külföldi Regénytár címmel egy másik sorozatuk kiadását, amelyben a kiadványok 1843 és 1844 között jelentek meg Nagy Ignác szerkesztésében, összesen 23 kötet. Köztük 9 klasszikus író, pl. Balzac, Dickens, Cervantes alkotásai, valamint korabeli bestsellerek, ma már kevésbé ismert szerzők (George James, Bulwer, Joseph Méry, Palzow, Charles de Bernard stb.) regényei. Érdekesség, hogy maga Petőfi Sándor fordításában jelentettek meg két regényt, C. de Bernard A koros hölgy és G. James Robin Hood című írását. 1844 és 1846 között Új Külföldi Regénytár címmel folytatták a sorozatot. 1846-ban indult Hellen Könyvtár című könyvfolyamukban Aesopus meséit, Püthagorasz és Iszokratész műveit adták közre. Erdélyi János hatására a Kisfaludy Társaságnak fontos szerepe volt „a népköltészeti gyűjtőmunka megindításában” is.

Arany János pályafutásának kezdetére óriási hatást gyakorolt a Kisfaludy Társaság. Vígeposz pályázatukra nyújtotta be 1845-ben első verses epikai művét Az elveszett alkotmány címmel, amely a győzelmet is meghozta számára a 25 forint pénzdíj mellett. A következő évben pedig már a Toldival aratott óriási sikert. Az Erdélyi János által összeállított pályázat így hangzott: „Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamelyt, a nép ajakin élő történeti személy, például: Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. A forma és a szellem pedig népies legyen.” Annyira sokra tartották a bírálók ezt a művet, hogy egyrészt a díjat is magasabbra emelték, másrészt csodálattal fogadták. Arany „egyszerre ünnepelt költő lett, és jeles írók figyelme fordult feléje”.

1847. január 3-án indult el Magyar Szépirodalmi Szemle címmel a társaság elméleti és kritikai hetilapja is, azonban december 28-án jelent meg az utolsó szám. Szerkesztője Erdélyi János volt, a szerkesztőbizottság további tagjai Henszlmann Imre és Toldy Ferenc voltak. „Szakszerűséget követelt, elutasította a személyeskedést, ezért vezette be a névtelenséget”, azonban az olvasók és az írók körében sem volt népszerű amiatt, hogy „elutasították igénytelenségük ostorozását, nem kedvelték a tárgyszerű, szigorú bírálatot”.

A Kisfaludy Társaság működése 1848 és 1860 között szünetelt, „pénzalapja megmaradt, de nyilvános tevékenységet nem folytathatott”. 1860-ban új alapszabályt fogadtak el, összehívták a közgyűlést, „felfrissíthették az időközben elöregedett tagságot”, és igazgatóvá Arany Jánost választották, aki négy éven át töltötte be ezt a tisztséget. „A társaság legfontosabb feladatának ekkortól a könyvkiadást tartotta – legjelentősebb felfedezettjük így lehetett Madách Imre, akinek nagy műve, Az ember tragédiája a Kisfaludy Társaság illetményköteteként jelent meg”. A Kisfaludy Társaság egészen 1952-ig működött „az irodalom ügyeivel foglalkozó egyesületként”, „de az 1870-es évektől már nem a fiatal írónemzedék fórumaként”.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Új magyar irodalmi lexikon; Gintli Tibor, szerk. 2015. Magyar irodalom. Budapest: Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2021.11.02.); A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig; wikipedia

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.