A 11. század első felében épült, de akkori kinézete, mérete és berendezése ismeretlen, mert 1423-ban egy több hónapig tartó ostromban megsemmisült. 1454 és 1461 között újraépítették, s mindent megtettek annak érdekében, hogy elődjénél nagyobb és erősebb legyen. A sváb Hohenzollern-család menedékeként funkcionált háborús időkben, ezért a harmincéves háború idején (1618-1648) erődítménnyé alakították, de a 18. századra elveszítette stratégiai jelentőségét, és pusztulásnak indult. Az akkori épületből mára csak a Szent Mihály-kápolna maradt meg, ugyanis 1846 és 1867 között IV. Frigyes Vilmos porosz király (1795-1861) – aki maga is Hohenzollern-sarj volt – másodszor is újjáépíttette, és létrehozta Németország egyik legimpozánsabb kastélykomplexumát. Ma is ebben a formában látható.

Az uralkodó Friedrich August Stülert (1800-1865) bízta meg a munkával, aki angol neogótikus stílusban tervezte meg a kastélyt, de 1945-ig egyetlen Hohenzollern sem lakott itt. A 2. világháború után azonban az utolsó porosz koronaherceg, Vilmos (1882-1951) ideköltözött feleségével, Cecíliával (1886-1954) – ma is itt nyugszanak. 1952-ben Louis Ferdinánd porosz herceg (1907-1994) kezdeményezte, hogy a kastélyt értékes műalkotásokkal és történelmi bútorzattal rendezzék be. Így neves művészek (pl. Gerard van Honthorst, Antoine Pesne, Anton von Werner, Franz von Lenbach) festményei és 17-19. századi arany- és ezüstműves munkák láthatók a belső terekben. Megtekinthető – többek között – a 18 briliáns csiszolású gyémánttal és 142 rózsaszínű gyémánttal díszített Hohenzoller-korona, melyet II. Vilmos német császárnak és porosz királynak (1859-1941) készítettek, valamint Nagy Frigyes király személyes tárgyai (pl. dohánydobozai, egyenruhája) és George Washington amerikai elnök levele, amelyben köszönetet mond Friedrich Wilhelm von Steubennek (1730-1794) az amerikai forradalmi szolgálatban végzett tevékenységéért.

1953-ban a várat kirabolták, több tárgyat elloptak a kincstárból. Az elkövetőt később elkapták, és hat év börtönre ítélték, de az elrabolt műkincsek – sajnos – nem kerültek elő. Az épület körül és az épületen belül található szobrok Gustav Willgohs (1819-1904) munkái. 1970-ben és 1978-ban a földrengések hatalmas károkat okoztak az épületben, de szépen helyreállították. A javítás a kilencvenes évek közepéig tartott.

Rézmetszet a kastélyról 1650 körül

Az épületkomplexum négy részből áll: katonai létesítményből, palotaépületekből, kápolnákból és kertekből. A Saskapu (Adlertor) és a felvonóhíd a vár bejárata. A kanyargós gyilokjáró négyszer fordul, és a bástyákban ér véget. Innen érhetők el a palotaépületek a négyzet alakú felső kapun keresztül, és a többi bástya is. A kastély egy U-alakú szabadtéri múzeum, melynek két végén a protestáns és katolikus kápolnák helyezkednek el. A régi kazamaták felett háromemeletes, tornyokkal és csúcsokkal ékesített, gótikus épületek állnak. A kastély négy tornya a bástyákhoz igazodik: a császártorony (Kaiserturm) a Fuchsloch-bástyához, a püspöktorony (Bischofsturm) a Spitz-bástyához, a Markgraf-torony (Markgrafenturm) a Scharfeck-bástyához és a Michael-torony (Michaelsturm) a kerti bástyához. A fő lakóépülethez csatlakozik az utolsó, az Őrtorony (Wartturm), amely a könyvtár lépcsőjeként és zászlórúdként is funkcionál, amikor a Hohenzollern-család a kastélyban tartózkodik. Az épületegyüttesben három keresztény felekezet kápolnája található: a katolikus Szent Mihály-kápolna, a protestáns Krisztus-kápolna és az ortodox Feltámadás-kápolna. A várkert eredeti ültetési tervét Peter Joseph Lenné német kertművész és tájépítész (1789-1866) készítette, de elrendezését ma már nem őrzik.

A grófcsarnok elfoglalja a teljes déli szárnyat és bordás boltozatát, valamint a hegyes ablakokat nyolc szabadon álló vörös márványoszlop tartja. Alatta található a régi várkonyha, ma kincstár. Mellette van a császártorony és a püspöki fülke, melyet a Wilhelm Peters Hohenzollern történetéről készült falfestményeivel díszített könyvtár követ. A Markgraf-toronyban található a király szalonja (őrgróf szobájának is nevezik). A királynő szalonja a kék bársonnyal borított kárpitozott bútorok miatt Kék Szalon néven is ismert. Itt a padlót öt különböző fából készült parkettja borítja, a falakon családi portrék sorakoznak. A kastélyban összesen 140 szoba van, beleértve az előteret is, ahol a Hohenzollernek családfája tekint le ránk minden oldalról. Az összes helyiség lenyűgöző, és gyönyörű az arany csillárokkal, a szobrokkal, az ólomüvegekkel és a katedrálisszerű mennyezettel.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A Hohenzollern-kastély számos tornyával és erődítményével a 19. század katonai építészetének elismert remekműve, melyet polgári építészeti elemek, valamint a festői környezet tesz egyedülálló látványossággá. A német romantika emlékműve, amely egy középkori lovagvár idealizált elképzelését foglalta magába. Magántulajdonban van, ma is a Hohenzollerneké, konkrétan George Friedrich (1976) porosz hercegé, aki a család jelenlegi feje.

tmoni

Fotógaléria: A Hohenzollern-kastély

22 kép

 

Forrás: Wikipédia, Wikipedia (angol, német), a kastély honlapja, Budowle.pl, Time, Travel, Turtle

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép.

A YouTube-ra feltöltött videók beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltők/tulajdonosok felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd