Az oxfordi Codrington Library
Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most az oxfordi Codrington Library-t.
Az épület, mely otthont ad a könyvtárnak, a 18. században épült főként Christopher Codrington (1668-1710) pénzéből, ezért nevezték el róla az intézményt. De mivel vagyona indiai ültetvényekből származott, ahol rabszolgák dolgoztak, 2020-ban elvetették ezt az elnevezést, s azóta hivatalosan az All Souls College Könyvtárának hívják, a köztudatban azonban még mindig Codrington Library, és a szobra is ott áll még a fő helyen. Viszont az egyetem 100.000 fontot adományozott a barbadosi Codrington College-nak, és 6 millió fontból finanszíroznak három, Oxfordban szerzett posztgraduális ösztöndíjat a karibi térségből érkező hallgatók számára. Ezen kívül elhelyeztek egy emléktáblát a bejáratnál a nyugat-indiai Codrington ültetvényeken rabszolgaságban dolgozók emlékére.
A könyvtár építése 1716-ban kezdődött el Nicholas Hawksmoor (1661-1736) terve alapján, de csak 1751-ben fejezték be, és közben több helyen eltértek az eredeti elképzeléstől. Az építész egységes gót vagy neogót stílusban szerette volna megtervezni az épületet, de a védnökök felülbírálták. Így jött létre egy szokatlan építészeti forma: klasszikus belső tér gótikus külsővel. A kettő közötti átmenetet ügyesen álcázták. A főbejárat feletti napórát Christopher Wren (1632-1723) angol tudós, csillagász, földmérő és építész tervezte. William Blackstone (1723-1780) angol jogásznak köszönhető, hogy 1756-ban elkészült a fő olvasóterem. 1866-67-ben az északi oldalon új, üvegfödémmel fedett, galériás olvasóteremmel bővítették a létesítményt, és megnyitották a kapukat a külső olvasók és kutatók előtt. Nem sokkal később új raktárhelyiséget hoztak létre, a 20. század végére pedig teljes fel- és megújításon esett át a könyvtár.
A bibliotéka 60 m hosszú, 10 m széles és 12 m magas, kelet-nyugati irányú terem, egy 5 és fél m mély és 11 m hosszú mélyedéssel az északi oldal közepén. A könyvszekrények majdnem a mennyezetig érnek, kivéve a déli oldalon, ahol csak az ablaksor aljáig terjednek. Az ablakok megvilágítják az egész belső teret, de 1909-ben mesterséges világítást is bevezettek, melyet a párkányok mögé rejtettek. A mély olívazöld polcokat galéria osztja két részre, a földszintieket rácsos ajtó védi, a felső szinten klasszikus urnák és mellszobrok váltakoznak. A helyiség kazettás mennyezetű – ez jóval későbbi, mint az épület többi része. Eredetileg gerendák voltak guilloche (dekoratív, nagyon pontos, ismétlődő mintázat) díszítéssel. Az egyik ilyen gerenda fennmaradt a mélyedés és a könyvtár fő része között, de a mai vakolt mennyezet sokkal egyszerűbb. A kőpadló a geometriai polikromia (színes díszítés) kitűnő példája. Eredetileg egyedi olvasóasztalok álltak a fő hely oldalainál. Ezek egy része fennmaradt, és újabbakkal egészítették ki. Szobrok is vannak a könyvtárban: a mélyedésben Sir Henry Cheere (1703-1781) 1734-ben készült alkotása, mely Christopher Codringtont ábrázolja antik római viseletben, valamint a fő rész keleti végén John Bacon (1740-1799) 1784-es műve William Blackstone (1723-1780) legfelsőbb bíróról.
Az állomány megalapozása Henry Chichele (1363-1443), Canterbury érseke, az All Souls College társalapítója nevéhez fűződik, aki 1438-ban úgy döntött, hogy az egyetemnek kezdettől fogva könyvekkel és könyvtárral kell rendelkeznie. Ennek értelmében már az első években hozzáfogtak egy mindenre kiterjedő gyűjtemény összegyűjtéséhez azok számára, akik teológiát, jogot, orvostudományt, művészeteket, filozófiát, angol történelmet és olasz humanizmust tanítottak vagy tanultak. A tizenötödik század végére a könyvtár mintegy 250 kéziratból és 100 nyomtatott könyvből állt, melyek szerencsésen átvészelték a reformáció zűrzavarát, és egyre csak gyarapodtak vásárlás, ajándékozás és hagyatékok által. A 18. század közepétől a Könyvtári Bizottság kiterjesztette a gyűjtőkört a klasszikus irodalomra, a földrajzra és utazásra, valamint a természettudományokra, a 19. században pedig a politikára és a közigazgatásra is. Az állomány a mai napig folyamatosan gyarapodik, jelenleg 185.000 kötetet tartalmaz, melynek harmada 1800 előtti. A bibliotéka ismert arról, hogy olyan dokumentumokat szerez be, amelyek más oxfordi könyvtárakban nincsenek meg – ez részben a jól megalapozott könyvköltségvetésnek köszönhető.
Az állomány legértékesebb középkori kézirata az Amesbury Psalter kb. 1250-ből, de sok más régiség is található itt, mint pl. A discourse of the the damned art of witchcraft; so farre forth as it is reuealed in the scriptures, and manifest by true experience 1558-1602-es, a Hymni Christiani Bernardi Andreæ poetæ Regii 1500-as vagy A sermon profitably preached in the church within her Maiesties honourable Tower, neere the Citie of London 1593-as kiadása.
A könyvtár különgyűjteményei: muzeális gyűjtemény, kézirattár, folyóirattár, levéltár, Emden haditengerészeti gyűjtemény, Vaughan Papers (Sir Charles Richard Vaughan, Spanyolország brit nagykövetének hagyatéka), Wren Rajzok (Sir Christopher Wren építész tervrajzai). A jelentős kéziratgyűjtemény és a sok antikva (16. században nyomtatott könyv) vonzza a tudósokat és kutatókat a világ minden tájáról.
A műemlékvédelem alatt álló All Souls College Könyvtára – mint minden oxfordi felsőoktatási könyvtár – független intézmény. Gyűjteménye az egyetem online katalógusában is elérhető, és egyre több digitalizált dokumentum található a digitális könyvtárban. Ezenkívül a bibliotéka egy blogot is üzemeltet.
tmoni
Forrás: a könyvtár honlapja, Wikipedia, Atlas Obscura, Preserving the World's Rarest Books, The Library of Congres, World Creativity Science Academy, Cherwell
A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana