Kialakul a péntek 13. babona

Ezen a napon történt: 1307. október 13. – Szabados Éva írása

pentek-13-fekete-macska

Mit érzünk, ha meghalljuk, hogy valami fontos dolgot péntek 13-án kell elintéznünk? És ha azon a napon kell vizsgáznunk vagy repülőre ülnünk? Talán félelem ébred bennünk, hiszen a 13-as szám körül évszázadok, egészen pontosan 1307. október 13. óta negatív babonák keringenek. Ezért fordulhat elő, hogy például New Yorkban a magas szállodákban kihagyják a 13. emeletet, a kórházakban nincs 13-as kórterem és a színházak nézőterén 13. sor. De vajon szeretnénk-e alárendelni magunkat egy babonának, vagy inkább megvizsgálnánk, hogy mi van a hátterében?

A balhiedelmek eredete

A 13-as szám régóta vált ki rémületet az emberekből. Míg a nyugati kultúrákban a 12-es számot a teljességgel hozták kapcsolatba (12 hónap és állatövi jegy, Herkules 12 munkája, az Olümposz 12 istene), addig például az ókori Rómában úgy tartották, hogy a 13 a halál és a rombolás előjele volt. A skandináv mitológia szerint, ha egy asztalhoz 13 ember ül, az szerencsétlenséget hoz. A kereszténységben a tizenhármas szám Júdáshoz kötődik. Az Utolsó vacsorán ő volt a tizenharmadik, aki árulója lett a tizenkettőben megtestesülő hitnek. Hamurappi törvénykönyvéből szintén hiányzik a 13-as pont – emiatt feltételezik, hogy a babona már a kereszténység előtt is létezhetett.

De ha körülnézünk más kultúrákban is, teljesebb képet kapunk. A közép-amerikai indián mitológia a kozmosz felső részét tizenhárom égre osztja fel, és a világ folyását az ezekben az egekben székelő istenségek irányítják. Így a kozmikus ciklus tizenhárom kisebbre bomlott, csakúgy, mint a maja vagy az azték hét, amely tizenhárom napból állt.

Egy kis történelem

A triszkaidekafóbia (triszkaideka – tizenhárom + fóbosz – félelem) a tizenhármas számtól való félelmet jelenti, amely a világ számos pontján jelen van. A babona a XX. század első felében olyannyira elterjedt volt, hogy New York felhőkarcolóinak 80 százalékában kihagyták a 13-ast az emeletek számozásából.

Sok helyen olvashatunk arról, hogy a történelemben mennyi szerencsétlenség kapcsolódik a babonás számhoz. Az egyik leghíresebb: 1307. október 13-án, pénteken IV. Fülöp francia király tisztjei koholt vádakkal letartóztatták a templomos lovagok százait, mert a király hozzá akart férni a pénzügyi forrásaikhoz.

A közelmúltból néhány példa: 1940. szeptember 13-án, pénteken német bombatámadás érte a Buckingham-palotát. 1970. november 13-án egy ciklon több mint 300.000 ember halálát okozta Bangladesben. A chilei légierő egyik repülőgépe 1972. október 13-án tűnt el az Andokban. A legutóbbi a Costa Concordia tengerjáró hajó balesete Olaszország partjainál, amely 30 ember halálát okozta 2012. január 13-án (szombaton).

Kontra

Olyannyira erősen tud hatni a babona, hogy mérhető gazdasági hatása is van. Az észak-karolinai Stress Management Center and Phobia Institute felmérései szerint az Egyesült Államokban 17-21 millió embert érint a fóbia, amely 800-900 millió dolláros bevételkiesést okoz azzal, hogy péntek 13-án sokan nem mernek repülőre szállni, autóba ülni vagy balszerencsétől való félelmükben dolgozni menni.

Ha úgy érezzük, hogy bennünket is korlátoz egy babona, akkor tegyünk ellene. Ezt csinálta példát statuálva a híres Tizenhárom Klub. A 19. század végén egy William Fowler (1827-1897) nevű New York-i kapitány úgy próbálta eloszlatni a 13-as számmal kapcsolatos hiedelmeket – különösen azt az íratlan szabályt, hogy 13 vendég nem ülhet egy vacsoraasztalnál –, hogy megalapította a Tizenhárom Klub nevű exkluzív társaságot. A csoport rendszeresen a hónap 13. napján vacsorázott a Knickerbocker Cottage 13-as szobájában. És mielőtt leültek volna a 13 fogásos vacsorához, a tagok egy létra és egy „Morituri te Salutamus” feliratú transzparens alatt haladtak el, ami latinul körülbelül annyit tesz: „A halálba indulók üdvözölnek téged”. A Klubnak négy korábbi amerikai elnök (Chester A. Arthur, Grover Cleveland, Benjamin Harrison és Theodore Roosevelt) is tagja volt.

Mi van a babona mögött?

Ha csak racionálisan gondolkodunk, és kutatunk egy kicsit, akkor bármelyik másik számhoz találhatunk negatív példákat a történelemben. Emberi jellemző, hogy a hipotézisünk befolyásolja, hogyan értékeljük a tényeket.

Hogy tisztábban lássunk, nézzünk körül a világban. Egyes távol-keleti országokban (Japánban, Kínában és Dél-Koreában) például a tetrafóbia elterjedése a legjellemzőbb. A négyes számtól való félelmet azzal magyarázzák, hogy a „négy” (四, pinjin: sì) és a „halál” (死, pinjin: sǐ) szavak kiejtése mandarinul és kantoniul is nagyon hasonlít egymásra. Mivel a japán és a koreai nyelv is a kínaiból vette át e szavak kiejtését – „shi” japánul és „sa” (사) koreaiul –, ezért a tetrafóbia ott is igen elterjedt.

Az olasz kultúrában a 17-es számot tartják balszerencsésnek. Római számokkal ez XVII, amelynek a betűit át lehet rendezni VIXI-re. Latinul ez azt jelenti: „éltem”, vagyis „az életemnek most vége”. Olaszországban gyakoriak az olyan épületek, amelyeknek nincsen 17. emelete vagy 17. szobája. Az Alitalia nemzeti légitársaság repülőgépein nincsen 17-es üléssor, ahogyan a sok olasz városba repülő német Germanwings gépein sincs.

Ha jól megnézzük, mind a 4-es, mind a 17-es számhoz kapcsolódó babona a halálfélelmet rejti. Mint ahogy igaz ez a 13-as számra is. A tarot-ban a XIII. lap a Halál. Ma ez egy tabutéma, amit igyekszünk távol tartani magunktól. De épp a 13 segíthet máshogyan közelíteni ehhez a fájdalmas problémához. Mivel a tizenkettő a ciklusnyi egység (asztrológiai állatöv) szimbóluma, a tizenhárom egy új ciklus kezdetét is jelenti, amely azonban csak egy előzetes megsemmisülés, halál árán valósulhat meg. A XIII. tarot szimbólum jelentéséről azt írja Hamvas Béla a Tabula Smaragdinában, hogy az nem teljes megsemmisülés, hanem átváltozás: „Ez a halál, a nagy transzmutáció”.

Talán sok babonától és mindenféle félelemtől megszabadítana bennünket, ha mintának tekintve a közép-amerikai indián mitológiát, keresnénk a módját, hogyan integrálhatnánk be tudatunkba a megújuláshoz, új ciklus kezdetéhez szükséges elmúlást is. Különböző nézőpontokat ismerhetünk meg a világ nagy civilizációinak tanításait tanulmányozva. Érdemes saját néphagyományunkból is meríteni, melyben szintén nagyon sok segítséget találhatunk. De az egyik legszebb könyv, amely mind az elmúlásról, mind a megújulásról egyetemes nyelven, színes képekben tanít: a természet. S milyen érdekes, hogy az egyik legszínesebb évszak éppen az elmúlást hozó ősz.

Szabados Éva

Forrás: Szimbólumtár, korkep.sk, History.com, Wikipédia

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2021.10.13