302

Mezővárosból megyeszékhely – Győr regionális szerepe a középkortól napjainkig

Konferencia a Rómer Múzeumban – Horváth József írása

konferencia-romer-muzeum

A fenti címmel, illetve alcímmel szervezett konferenciát a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum 2021. szeptember 29-én Győrött, az Apátúr-ház dísztermében. A rendezvény közel húsz előadóját, valamint a szép számú érdeklődőt Rózsavölgyi László, Győr Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke, valamint Székely Zoltán, a konferenciát szervező intézmény igazgatója köszöntötte. Az előbbi Orbán Ottó egy mondását idézve kívánt eredményes tanácskozást a résztvevőknek: „A történelem vulkán, és gyomrában a megválaszolatlan kérdések lávája izzik.

A konferencia első szekciójának levezető elnöke Csurgai Horváth József, a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója volt. Öt előadás hangzott el ebben a szekcióban; az első három előadó az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetéből érkezett, őket a Győri Egyházmegyei Levéltár két munkatársa követte. Zsoldos Attila kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Győr városa a 13-14. század fordulóján címmel az 1246-tól az 1330-as évek elejéig terjedő időszak politikatörténetét tekintette át. Képet kaphattunk az 1271. évi kiváltságlevél megszerzéséhez vezető útról, majd részletesebben szólt az 1273. évi, Győrt is érintő hadi eseményekről, valamint a 14. század elejének belső csatározásairól. Weisz Boglárka Győr megye gazdasági helye a középkori Magyarországon című előadásában arról beszélt, hogyan érintette a kereskedelmi útvonalak áthelyeződése a várost és a megyét, majd szemléletes térképen mutatta be, mely Győr megyei településeken voltak hetivásárok, illetve sokadalmak, és azok időpontjai hogyan igazodtak egymáshoz – segítve ezzel a kereskedők munkáját. Skorka Renáta azt vizsgálta, milyen szerepet töltött be Győr városa a Nagy Lajos kori diplomáciában. Tette mindezt kettő (1356-ban, valamint 1365-ben), Győrött kiadott oklevél keletkezési körülményeinek vizsgálatával, a „szereplők” mozgásának, illetve kapcsolatrendszerének mikrotörténeti alaposságú elemzésével. Vajk Ádám, a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatója Győr középkori társadalmáról szólt Azonos jog – egységes polgárság? címmel, érdekes kérdések sorát vetve fel és válaszolva meg az okleveles adatok alapján. Míg munkatársa, Nemes Gábor a győri székeskáptalan abdai vámjának működését ismertette, a káptalani számadáskönyvek adatait elemezve. Megtudtuk, hogy a győri káptalan egyik legjelentősebb bevételi forrása volt az abdai vám, melyet a 15. század végéig egy-egy győri kanonok kezelt, később viszont már „civil személyek” vették át ezt a feladatot.

konferencia-romer-muzeum

A konferencia második szekciója Székely Zoltán előadásával indult, aki a győri, a mosoni és a magyaróvári kereskedők kora-újkori kapcsolatait vizsgálta. Utalt arra, hogy Győr erődvárossá válása után a mosoni, illetve a magyaróvári tőzsérek jutottak nagyobb szerephez a nyugatra irányuló marhakereskedelemben, a 17. század elejétől azonban ismét Győr vette át a vezető szerepet. Részletesebben foglalkozott Zákány Péter magyaróvári tőzsér 1636 és 1639 között vezetett naplójával, mely a korabeli kereskedelem történetének kiemelkedő értékű forrása. Őt Oross András bécsi magyar levéltári delegátus követte (a fenti képen), aki az 1703. évi győri belvárosi telekkönyvet vette alapos vizsgálat alá, összevetve annak adatait a korabeli győri adóösszeírások tartalmával. Vizsgálódásának eredményeiről csak röviden szólhatott, remélhetőleg mielőbb olvashatjuk a teljes tanulmányt is. Oláh P. Róbert, a Győri Egyházmegyei Levéltár munkatársa a győri székeskáptalan vonzáskörzetét vizsgálta az 1658-tól 1783-ig terjedő időszakban. Előadásából képet kaphattunk arról, honnan, mely egyházmegyék területéről érkeztek a győri káptalan új tagjai, milyen volt nemzetiségi megoszlásuk, de láthattuk azt is, melyik püspök milyen stratégiát követett segítőinek kiválasztása során. A szekciót Kökényesi Zsolt előadása zárta, aki Kádár Zsófiával közös kutatásainak eredményeit ismertetve a győri jezsuita gimnázium tanulóinak összetételét vizsgálta az 1630 és 1773 közötti időszakból. A munkájuk során elkészült adatbázis 20595 diák 49228 beiratkozását rögzítette (akkortájt mindegyik évfolyamra újra be kellett iratkozniuk a diákoknak), az elemzés során képet kaphattunk arról, milyen volt a diákok lakóhely, nemzetiség, felekezet, illetve társadalmi helyzet szerinti megoszlása, de számos további észrevételüket is megosztotta az előadó a végig nagy érdeklődést mutató hallgatósággal.

A két délutáni szekcióban szintén kilenc előadás hangzott el, Varga Balázs egyetemi docens (Széchenyi István Egyetem) levezető elnöki közreműködésével. Elsőként e sorok írója a győri Streibig nyomda vonzáskörzetének vizsgálatához szolgált újabb adalékokkal. Vizsgálta a nem győri szerzők lakóhelyét, bizonyítva, hogy Veszprémben, Pápán, Komáromban, Bécsben, vagy éppen Somogyban élő alkotók is rendszeres megrendelők voltak, majd annak elemzésére tett kísérletet, hová, milyen földrajzi irányokba és távolságokba jutottak el a nyomdában készült kiadványok. Matányi Marcell egyetemi hallgató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) Győr vármegye helyzetét vizsgálta az 1809-es hadi események idején, különös tekintettel a kismegyeri ütközetre. Előadása azt bizonyította, hogy a felkelő nemesek – szemben a Petőfi Sándor sokat idézett soraira alapozott közvélekedéssel – hősiesen helytálltak az ütközetben. Nemesné Matus Zsanett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatóhelyettese Nemes Győr Városában lakozó édes, mézes, mákos, cukros koma asszonyaink című előadásában Győr reformkori társadalmát vette vizsgálat alá egy speciális forrás, egy az elit családok még pártában lévő lányait számba vevő gúnyvers tükrében. Érdekességként említhetjük, hogy a név szerint említett hajadonok sorában olvasható Meszlényi Terézia (Kossuth Lajos későbbi felesége) neve is! T. Városi Ágnes néprajzkutató (RFMTM) a győri fazekasság történetéről adott rövid áttekintést Mesterek, legények, curikterek címmel, a történeti előzmények felelevenítése után a 19. századra helyezve a hangsúlyt, és bemutatva a múzeum gyűjteményében őrzött céhes emlékeket is.

konferencia-romer-muzeum

Az utolsó szekció munkáját Perger Gyula Egy elfelejtett győri iparművész. Novák Lenke és az AVAR csipke című előadása indította. Egy olyan győri születésű, életének egy részében – pedagógusként, majd fogorvosként! – a városban működő iparművész életét és munkásságát mutatta be, akiről valóban szinte semmit nem tudott eddig a kutatás, miközben a maga korában sikeres iparművész volt, és jelentős alkotások maradtak utána – gyűjteményekben rejtőzködve. Őt a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum két munkatársa követte: Cserhalmi Zoltán történész a Petz család három generációjának történetét mutatta be, különös tekintettel dr. Petz Lajos kórházigazgató működésére; míg Pápai Emese művészettörténész azt vizsgálta, hogyan szerepeltek a győri iparosok a IV. Országos Kézművesipari Kiállítás és Aranykoszorús Mesterversenyen – részletesebben foglalkozva Schima A. Bandi közreműködésével. Mindkét előadó törekedett arra, hogy a múzeum gyűjteményeiben őrzött értékekből is bemutasson néhányat; így gazdag prezentációkat láthatott a hűségesen kitartó közönség. Borbély Tamás, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér tudományos munkatársa annak áttekintésére vállalkozott, hogyan fogadta be Győr városa a menekülteket az első világháború alatt, illetve után. 1916-ban előbb galíciai, majd erdélyi menekültek százai érkeztek – ideiglenes jelleggel – a városba, a trianoni döntés után érkezők számára viszont többnyire végleges letelepedést kellett biztosítani. A konferencia utolsó előadója Godena Albert volt (a fenti képen), aki Győr ipari és gazdasági súlyát vizsgálta a 19-20. század fordulóján, különös tekintettel az 1896-ban alapított vagongyár szerepére. Nem csupán a vállalkozásokról beszélt, de a hatásukra élénkebbé váló iparos-képzésről is: így az 1901-ben induló fa- és fémipari szakiskoláról, valamint a különböző szaktanfolyamokról is esett szó előadásában.

Összegezve: egy „maratoni” hosszúságú, de nagyon tartalmas konferencia részesei lehettünk! Az előadások időben majd’ hét évszázadot fogtak át, tematikában pedig ugyancsak széles kört öleltek fel, hiszen politika-, gazdaság-, kereskedelem-, had-, vagy éppen művelődéstörténetről is több ízben esett szó. Az előadók sorában szép számmal szerepeltek a helyi közgyűjtemények kutató munkatársai, de – mint láthattuk – több fővel képviseltette magát a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete is. Jó lenne az előadások szövegét mielőbb viszontlátni nyomtatásban is!

Horváth József
Fotók: Szabadvári-Farkas Zsuzsanna

2021.10.07