A toszkán bibliotékát Francesco Marucelli (1625-1703) alapította azzal a céllal, hogy a kultúra elérhető legyen a nagyközönség számára. Ezt bizonyítja a homlokzati felirat is: „Marucellorum Bibliotheca publicae maxime pauperum utilitati” (Biblioteca Marucelliana nyilvános könyvtár, különösen a szegények jóléte érdekében). A könyvtárat 1752. szeptember 18-án nyitották meg. Ekkor a gyűjtemény alapját még Francesco apát könyvtára alkotta, aki azt végrendeletileg egy firenzei közkönyvtár létrehozására hagyta, mivel a toszkán fővárosban addig nem volt ilyen intézmény. A megnyitáskor az állomány körülbelül 6000 kötetből, valamint néhány kéziratból és ősnyomtatványból (1501 előtt szedésnyomással nyomtatott könyv) állt a tudomány minden területéről.

Alessandro Dori római építész modellje az általa tervezett könyvtárépületről

Az új bibliotéka új épületet is kapott, melyet kimondottan e célra építettek. Nyilvános pályázatot írtak ki, amelyre két terv érkezett be: Alessandro Dori (1702-1772) római és Giovan Filippo Ciocchi (?-1770 körül) firenzei építészé. A kettő között a lényeges különbség abban állt, hogy a homlokzat Dori számára a jelenlegi Via Cavour-on, Ciocchié pedig az oldalsó sikátorban volt. Dori fa modellen is bemutatta elképzelését, nemcsak tervrajzokon, és az ő ajánlata olcsóbb is volt – így nem csoda, hogy ő nyerte meg a munkát. A nyárfából és juharfából készült modell 104 centiméter magas, 55 cm széles és 135 cm hosszú volt.

Az építkezés 1747 és 1751 között zajlott, és az alapító unokaöccse, Alessandro Marucelli (1672-1751) felügyelte. A Marucelliana eredetileg a monumentális olvasóteremből és három kis helyiségből állt, de a 18. század vége óta folyamatos volt a helyhiány, ezért mindig igyekeztek növelni helyiségeinek számát, amikor csak lehetőség nyílt rá. Jelenleg a komplexum kiterjed az eredeti helyiségekre, a szomszédos Della Stufa és Pegna palotákra, valamint a Palazzo Fenzi Dardinelli földszintjére.

A bejárati csarnokban, a lépcső elején található Minerva márvány szobra, amelyet Giovan Filippo Marucelli máltai végrehajtó ajándékozott a Marucellianának. Két további mellszobor is található itt: Pietro Bracci (1700-1773) római szobrász Francesco Marucellit (1749) és a firenzei Adriano Cecioni (1836-1886) Giacomo Leopardit, az egyik legnagyobb olasz költőt és gondolkodót (1885) ábrázoló alkotása. A háttérben, a Tribuna nevű helyiségben Francesco Marucelli portréja látható, amelyet Davide Canoniche flamand festőnek tulajdonítottak a 17. századból. Az olvasóterem polcai az épülettel egy időben készültek.

Ma egy kiállítóterem is része a Biblioteca Marucellianának, ahol a fehér és arany színek dominálnak a neoklasszikus berendezésben. Igazán szemet gyönyörködtető látvány.

A könyvtár jelenlegi állománya több mint 1.000.000 kötetet tartalmaz. Ebből 490 ősnyomtatvány, 7995 antikva (16. századi nyomtatott könyv) és 2927 kézirat. Van egy értékes gyűjteménye, mely 53.000 nyomatból és 3200 rajzból áll a 15-19. századból, és több mint 10.000 folyóirat is található itt. 1887-ben létrehoztak egy iparművészeti szekciót, mely a 19. század eleje és a huszadik század első harminc éve között publikált műveket tartalmaz. Az 1911-ben kelt kötelespéldány rendeletben a Marucellianát jelölték ki minden olyan kiadvány letéteményesének, amelyet Firenze tartomány akkori négy kerületében (Firenze, Pistoia, San Miniato és Rocca San Casciano) nyomtattak. Ez lehetővé tette a könyvtár folyamatos gyarapodását. A tizenkilencedik és huszadik században különböző irodalmi, történelmi és művészeti gyűjtemények kerültek a bibliotékába, melyekben levelezések, nyomtatott művek, kéziratok és rajzok találhatók. A Marucellianának van egy különleges bibliográfiai munkája is, amely 112 kötetből áll, és a Mare magnum nevet viseli. Az alapító állította össze, aki nemcsak rögzítette a tulajdonában lévő összes művet, hanem összefoglalót is készített róluk.

tmoni

Fotógaléria: Biblioteca Marucelliana

26 kép

 

Forrás: Biblioteca Marucelliana honlapja, Wikipedia (angol, olasz), Internet Culturale, Ministero della cultura

A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép; 23. kép; 24. kép; 25. kép; 26. kép; 27. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára