A főváros egyik fő látványossága, amely ma már brit kulturális ikonnak, az Egyesült Királyság és a parlamenti demokrácia egyik legkiemelkedőbb szimbólumának számít. Ez a szigetország legtöbbet fényképezett látnivalója. 1970 óta I. osztályú műemlék épület, 1987 óta pedig az UNESCO világörökség része.

Az eredeti óratorony 1834-ben tűzvészben elpusztult, ezért 1844-ben úgy döntöttek, hogy a palota újraépítésekor ezt is meg kell csinálni. Felkérték a kor neves órását, Benjamin Lewis Vulliamyt (1780-1854) egy új óramű tervezésére. A mester a feladat megvalósítását lehetetlennek tartotta, de egy amatőr, Edmund Beckett Denison (1816-1905) elvállalta, és meg is tervezte a szerkezetet, mely ez alapján elkészült.

A világ leghíresebb óratornyát Pugin tervezte neogótikus stílusban, építését Denison felügyelte, de Dent is segédkezett benne. Az építési vállalkozók Thomas Grissell (1801-1874) és Morton Peto (1809-1889) voltak. Az alapkövet 1843-ban tették le, és 1856-ban fejezték be. Mivel puha talajra épült, egy kicsit hajlik észak-nyugati irányba. 96,3 m magas lett. Alapja négyzet alakú, mindkét oldalán 12,2 m. Téglából épült, amit homokszínű dél-yorkshire-i mészkővel burkoltak. A harangláb felett az Egyesült Királyság mind a négy nemzete pajzsokban képviselteti magát: rózsával Anglia, bogánccsal Skócia, lóherével Észak -Írország és póréhagymával Wales. Belsejében 3 akna található: egy a szellőzésnek, egy a lépcsőknek (290 az órateremig, majd 44 a haranglábig és 59 a torony tetejéhez) és egy az órasúlyoknak. Az alsó részben szobák vannak, köztük – érdekes módon – egy börtöncella. 1941-ben egy német robbantás megrongálta a torony egy részét, melyet Giles Gilbert Scott (1880-1960) brit építész tervei alapján építettek újjá. Az építmény neve eredetileg simán Óratotony volt, de ismerték Szent István-torony, Big Ben-torony és Big Tom néven is. 2012-ben Erzsébet királynő gyémántjubileumának tiszteletére felvette az uralkodó nevét, azóta hivatalosan Erzsébet-toronynak hívják. 2017 óta felújítás alatt áll (előtte 1983 és 1985 között, valamint 2007-ben folytak ilyen jellegű munkálatok), melyet – a tervek szerint – 2022-re fejeznek be. Összköltsége 89 millió font (37 milliárd forint) lesz az eredetileg becsült 29 millió font (12 milliárd forint) helyett. Addig a harangok – néhány kivételtől eltekintve, mint például a szilveszter – csendben maradnak.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A harang elkészítését a John Warner és fiai cégre bízták. A legnagyobb harang 1856-ban készült el, de egy számítási hiba miatt 16 tonna lett a tervezett 14 helyett. A negyedórákat ütő harangok tömege 1; 1,25; 1,6; valamint 3,5 tonna. A torony elkészültéig a nagy harangot felállították a New Palace Yard-ban, ahol rendszeresen megkongatták, de egy idő után megrepedt, ezért újra kellett önteni. Ezt a munkát George Mears végezte, aki 1858-ra készült el vele, és a tömege is megfelelő lett: 13,5 tonna. 2,29 m magas és 2,74 m átmérőjű. 1859-ben elhelyezték végső helyén (18 órát vett igénybe), alája került az óraszerkezet. Először május 31-én szólalt meg Händel Messiásának néhány taktusával, de szeptemberben már újra megrepedt a túl nagy kalapács miatt. Egy könnyebb kalapácsot szereltek fel, és a harangot elforgatták, hogy sértetlen részt érjen az új kalapács. Mivel a törött harang miatt jogi procedúrák zajlottak, a Big Ben két évig nem működött.

Az óraszerkezet elkészítésére Edward John Dent kapott megbízást 1852-ben. Rendkívül pontos óráiról és tengeri kronométereiről volt ismert, de 1853-ban elhalálozott, ezért a munkát mostohafia, Frederick Dent vette át. 1854-re el is készült a világ legnagyobb mechanikus órájával, mely 5 tonnát nyomott. A feladat igen nagy kihívást jelentett, mert az óraműnek az órákat egy másodperces pontossággal kellett jeleznie 60 m magasan, minden időjárási körülmény között. Denison egy új típusú gravitációs gátlóművet használt, hogy elérje ezt a kivételes pontosságot, a finomhangoláshoz pedig az inga tetején egy maréknyi régi pennyt használtak, melyekből elvettek vagy hozzátettek egyet. A cinkből és acélból készült inga 4 m hosszú volt, a mutatók pedig bronzból készültek. A teljes szerkezet 6 m hosszú és 2 m széles.

A 6,9 m átmérőjű számlapot Augustus Pugin (1812-1852) építész tervezte, és 324 darab opálos üveget tartalmaz, díszes szegélye pedig aranyozott. Alatta felirat: DOMINE SALVAM FAC REGINAM NOSTRAM VICTORIAM PRIMAM (Ó, Uram, óvd meg első Viktória királynőnket). A mutatók eredetileg 4,3 m hosszúak voltak, de túl nehéznek bizonyultak a mozgatáshoz, ezért újakat kellett készíteni. A percmutatók 4,25 m hosszúak és 127 kg tömegűek, az óramutatók pedig 2,7 m hosszúak és 40 kg tömegűek lettek. A számok körülbelül 60 cm-esek. Az óraművet 1859 júliusában avatták fel. 1873 óta az óralapok fölött egy speciális fény világít, amikor a parlament ülésezik (Ayrton Light). Az óra felhúzása két emberes kézi munkát jelentett öt óra alatt 1912-ig, azóta az órajátékot és az óraütéseket végző súlyokat elektromos motor mozgatja. 1922 óta az óraütéseket a rádió is közvetíti, jelenleg a BBC. Az ütések jellegzetes melódiája Westminster-harangjáték néven közismert. A harangjáték mechanizmusa 1976-ban meghibásodott, a javítás egy évet vett igénybe.

tmoni

Fotógaléria: A Big Ben

8 kép

 

Forrás: Wikipédia, Wikipedia, UK Parliament, Netkoffer, Visit London, Index, Cultura, Magyar Hírlap, turizmus.com

A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke