Menjünk vendégségbe a Nádasdyakhoz!
Impozáns megjelenésű, ősöket „felvonultató” csarnok, előkelő főúri szalon méretes zongorával, dohányzó szoba biliárdasztallal, hangulatos télikert kilátással egy hatalmas angol parkra, óratorony, egy különlegesen szép, fából faragott könyvtár, gyerekszoba korabeli játékokkal, a nevelőnő szobája, felnőtt háló, és még sok korhű holmi, ritka kincsek, mind egy letűnt korról, lakóiról, szerelmekről mesél a megújult nádasdladányi kastély.
Nem volt ez mindig így, hiszen az 1870-es években épült Nádasdy-kastély stílusában Magyarországon, sőt az egész Kárpát-medencében egyedülálló, az angol Tudor-kort idéző, historizáló épület a II. világháború után sok más magyar kastélyhoz hasonló sorsra jutott. Gazdája a fronton elesett, a birtokot kifosztották, később a családot kilakoltatták, a kastély ezután volt szakszervezeti üdülő, tőzegüzem, varroda és posta is, a korábbi kápolnában boltot, majd rendőrséget rendeztek be, de óvodaként és kényszerszállásként is szolgált. Az épületet csak 1993-ban nyilvánították hivatalosan műemlékké. Nem csoda, hogy a felújítás számos eleme komoly kihívást jelentett, néhol egyenesen egy „lehetetlen küldetéssel” ért fel. Például a könyvtárterem falát gomba támadta meg, így mind a burkolatot, mind a faelemeket sok helyen teljesen újra kellett építeni.
2018 és 2021 között a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül végrehajtott hatalmas rekonstrukciónak köszönhetően igazi, különleges kis „ékszerdobozzá” vált az épület, ahol az ide látogatók elmerülhetnek a háború előtti főúri világban. A falakat körüllengi a romantika, talán azért is, mert az egykori tulajdonosok, Nádasdy Ferenc gróf és gyönyörű felesége, Zichy Ilona akkoriban kuriózumnak számító, őszinte szerelmi házassága ihlette ezt a korának minden kényelmével ellátott családi fészket. A közös tervezgetésnek és szenvedélyüknek szomorú tragédia vetett véget, az akkor 24 éves Ilona kolerában meghalt, így a kastélynak már nem lehetett a lakója. A gróf hűen ápolta felesége emlékét, a falakat a gyönyörű ifjú asszony képeivel ékesítette, és soha nem házasodott újra. Otthonát viszont mindenféle „csúcstechnikával” felszereltette. A legérdekesebbek talán az uraság és a személyzet kommunikációját segítő beszélőcső, a légfűtéses rendszer, amivel a földszinti helyiségeket fűtötték az alagsori kazánokból, vagy a kastélyt és a különálló konyhaházat összekötő ötven méteres alagút, benne a síneken közlekedtetett étel- és szennyeskocsik. Az óratoronyban egy hatalmas víztározó biztosította a vezetékes vizet, ezért az épületben mindenhol volt vízöblítéses angolvécé. 1910-ben pedig már a villanyvilágítást is bevezették.
A békeidőkben igazi vendégszerető hely volt ez: vendégségek, főúri ebédek, bálok, kerti ünnepségek, vadászatok, esküvők és sportesemények követték egymást egészen a háborúig. Ma minden restaurált és rekonstruált részlet időutazásra csábítja itt az érdeklődőt, amelynek nemcsak szemlélője, hanem részese is lehet, hiszen biliárdozhat a szalonban, kávézhat a télikertben, fotóalbumokat, korabeli újságokat lapozgathat egy kényelmes korhű fotelban, bámulhatja a parkban sétálókat, vagy akár piknikezhet, (terv szerint a későbbiekben) csónakázhat a tavon, egyszóval úgy érezheti magát, mintha vendégségbe érkezett volna a Nádasdyakhoz. Hogy mindez lehetséges? Igen, mert például a bútorok, a berendezés egy része korhű rekonstrukció. Az eredetiek jó része ugyanis elpusztult, elveszett, de a leírások és fotók alapján sikerült adományokból, vásárlásból, letétekből pótolni, de sok eredeti festmény és műtárgy is visszakerült otthonába (pl. Benczúr Gyula képe az építtető házaspárról, Nádasdy Ferencről és Zichy Ilonáról). A nagy gonddal berendezett termek közül kétség kívül az Ősök Csarnoka a legimpozánsabb, a fából faragott galériás könyvtár (a Nádasdyak korában a falubeliek számára is látogatható volt) egy gyöngyszem, de a gyerekszoba kedves játékaival is biztosan kedvence a legkisebbeknek.
Az épülethez és a családhoz kapcsolódó legérdekesebb történeteket érdekes kisfilmek mutatják be, például az építtetők legendás szerelmét, a leghíresebb Nádasdy-házaspárok életét, vagy éppen a kastély építését 3D-ben. A rezidencia korabeli technikai érdekességeit és különleges eszközeit (pl. a beszélőcső-hálózatot) pedig animációs filmekből ismerhetjük meg. Az épület kedvelt forgatási helyszín: itt vették fel például az Underworld, a Borgiák és a Drakula sorozat egyes jeleneteit, illetve több magyar filmben is felismerhetjük, így a Hanussenben vagy A gyertyák csonkig égnek címűben.
A Nádasdladány ikonikus helyszíne újra látogatható, interaktív múzeum, korhű időutazás, felejthetetlen élmény.
SzaSzi
Fotók: Horváth Csaba
Forrás: nadasdladanyikastely.hu
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai
21. rész: Európa legrégebbi fahídja: a Kappelbrücke
22. rész: Mural das Etnias ‒ A világ (egykori) legnagyobb utcai graffiti műalkotása
23. rész: Amikor a felsepretlen padló divat volt
24. rész: A világ legjobb könnyűzenei énekesei
25. rész: Burj Khalifa: A világ legmagasabb épülete