301

A Szent István-terem

Remekművek világszert 54. rész – tmoni írása

szent-istvan-terem

A Szent István-terem a Budavári Palota eredeti tervek alapján helyreállított történelmi tere. 2021. augusztus 20-án, közel 120 évvel első átadása után ismét megnyílik a látogatók előtt.

A Várhegyen álló királyi rezidenciát a századfordulón kibővítették, és kívül-belül átépítették Hauszmann Alajos építész (1847-1926) vezetésével és Györgyi Géza (1851-1934) közreműködésével, melynek eredményeként a palota Európa egyik legrangosabb épületegyüttesévé vált.

budapest-szent-istvan-terem

A magyaros ornamentikával ötvözött, román stílusú Szent István-terem a déli összekötő szárnyban helyezkedett el, és a magyar iparművészet remekművének volt tekinthető. Hauszmann a kor legjobb iparosmestereivel dolgoztatott: Thék Endre asztalosmesterrel (1842-1919), Stróbl Alajos szobrászművésszel (1856-1926), Jungfer Gyula díszműkováccsal (1841-1908), Zsolnay Vilmos keramikusművésszel (1828-1900), ifj. Roskovics Ignác festőművésszel (1854-1915), a Haas Fülöp és Fiai szőnyeg és szövetgyárral, Neuschlosz Ödön (1851-1904) és Marcel (1853-1905) parkettagyárosokkal, Scholtz Róbert díszítőfestővel (1877-1956), a Kissling Rudolf és Fia Csillár- és Bronzárugyárral, valamint Gelb Mór és fia udvari kárpitosokkal. Az eredmény annyira elnyerte az uralkodó, I. Ferenc József (1830-1916) tetszését, hogy úgy rendelkezett, mutassák be az 1900. évi párizsi világkiállításon, ahol mind a szakma, mind a közönség nagyra értékelte, sőt megkapta a rendezvény nagydíját is. A díszes szobát 1902-ben adták át a Budavári Palotában, és megnyitották a nagyközönség előtt is. Vendégfogadásra és udvari bálokra használták, valamint 1916. december 30-án, IV. Károly megkoronázásának előestéjén és napján itt őrizték a koronázási ékszereket a Szent Jobbal együtt. A 2. világháború bombázásai és a nagy tűzvész a királyi rezidenciát se kímélte: a Szent István-terem is teljesen kiégett, és a helyreállításra csak most került sor a Nemzeti Hauszmann Program keretében.

A korhű módon újjászülető iparművészeti csoda minden tekintetben az eredeti, hauszmanni elképzelést követi a fennmaradt tervek, képek és fényképek segítségével, és olyan mesterek közreműködésével készült, akik képesek voltak a lehető legpontosabban újraalkotni a berendezést Magyarország 20 műhelyében. Az államalapító királyunkról elnevezett reprezentatív történelmi szoba rekonstrukciójához elkészültek az Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a központi helyen álló kandalló, a Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, az egyedi bútorok és függönyök, a csodálatos mennyezet, a terem falának díszes diófa burkolata a falikárpittal és a csillárok. Az építési munkálatok közben előkerültek korabeli épületrészek, mint például Hauszmann-kori oszlopok és faldíszítések, melyek eredeti helyükön újra láthatók. A terem két déli ablaka között elhelyezett tükör segítségével a 72 m2-es helyiség jóval nagyobbnak látszik.

szent-istvan-terem

A Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi termének fő helyén a több mint 2,5 méter széles és 4,5 méter magas egyedi kerámiakandalló áll, melyet a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra szakemberei készítettek el manufakturális jelleggel, több mint 5 évi munkával, 120-féle elemből, 611 darabból, közel egy kiló 24 karátos arany felhasználásával. Az ötször égetett és kézzel festett-aranyozott, majdnem másfél tonnás kandalló elemeit különleges ragasztóhabarccsal illesztették össze oly módon, hogy a parkettához és a falburkolathoz a legpontosabban passzoljon. Különleges formáját a középkori stílusú magas kürtőnek köszönheti. Az Árpádok korát szimbolizáló teremben nem meglepő módon az Árpád-ház címere is megjelenik a pirogránit kandallón. A főpárkányán álló, életnagyságnál nagyobb Szent István-mellszobor eredetije Stróbl Alajos munkája volt.

szent-istvan-terem

Beépítették a szintén a Zsolnay Porcelánmanufaktúrában készült, egykor Roskovics Ignác által készített, Árpád-házi uralkodókat és szenteket ábrázoló olajképek alapján festett 12 pirogránit képet is, melyek közül kettő Szent Istvánról szól: Szent István királlyá koronázása és Szent István a keresztény vallást hirdeti. Zsolnay Vilmos megbízásából Darilek Henrik (1879-1963) és Nikelszky Géza (1877-1966) iparművészek másolták az eredetileg olajfestménynek készült remekműveket kerámialapokra. A 10 egész alakos portré Szent Imrét (1000-1031), I. Bélát (1016-1063), Szent Lászlót (1046-1095), Könyves Kálmánt (1074-1116), III. Bélát (1148-1196), II. Endrét (1177-1235), Szent Erzsébetet (1207-1231), IV. Bélát (1206-1270), Szent Margitot (aki akkor még Boldog Margit volt, 1242-1270) és III. Andrást (1265-1301) mutatja meg a különleges technikának köszönhetően.

szent-istvan-terem

Hauszmann Alajos Scholtz Róbertet kérte fel a reprezentatív terem aranyozási munkálataira, ami nem volt kis feladat, hiszen az arany volt a helyiség alapszíne. Bútorok és különféle díszítő elemek őrzik munkáját az újjáalkotott történelmi szobában. A Haas Fülöp és Fiai készítették el a terem falán látható Szent Korona-motívumos arannyal átszőtt sötétkék selyembrokát falikárpit eredetijét, melyhez Milánóból hozattak munkásokat. A századfordulón a függönyök és a bútorhuzatok Gelb és fia műhelyében születtek meg, újraalkotásukhoz a fennmaradt terveken és archív fotókon kívül nagy segítséget nyújtott az eredeti terem függönysáljának és selyemtapétájának egy-egy részlete, melyeket az Iparművészeti Múzeumban őriznek.

szent-istvan-terem

Három különleges, darabonként 150 kg súlyú csillár is felkerült a terem mennyezetére, és a helyükre kerültek a falikarok is, amelyek tökéletesen illenek az intarziás padlóhoz: a csiszolt üvegkövekkel díszített izzók egy-egy sárkányfigurából ágaznak ki. Az eredeti műremekek Kissling Rudolf (1834-1911) gyárában készültek. A helyiség megvilágítását a kilencvenkét, ún. Szent István-izzó tökéletes másolata biztosítja, melyek megfelelnek a mai világítástechnikai igényeknek is, valamint biztosítják, hogy az aranyozott felületeken és az üvegdíszeken megcsillanó fények beragyogják a termet. A kristályüveggel és drágakövekkel díszített, aranyozott sárgaréz csillárköltemények darabonként több mint száz elemből állnak, míg a míves falikarok közel harminc elemből. A rekonstrukció folyamán a kivitelezést a Salisbury Kft. végezte el, a három csillár díszítőelemei Takács József ötvösmester alkotásai, az izzók pedig a Tungsram nagykanizsai gyárában készültek. A Kissling Rudolf és fia csillár- és bronzárugyára készítette az ajtók bronz vereteit, a kilincseket, a Zsolnay-kandalló tűzibakját és a szellőzőrácsokat is.

szent-istvan-terem

A Szent István-terem legmeghatározóbb eleme a fa: a padló, a mennyezet, a falburkolat és a bútorok mind ebből az alapanyagból készültek, így az asztalosmesterekre komoly feladat várt az újraalkotás során. Az eredeti Thék Endre munkája volt. A diófából készült gerendás, faragott díszítésű, kazettás mennyezet díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak, de különlegességét a kazettákba illesztett Zsolnay-pirogránit lapok adják. A majd 2,5 méterig felnyúló faragott, aranyozott faburkolatot aranyhímzésű szövettel burkolt részek egészítik ki öt méteres magasságig. A fal sok száz kapcsolódó elemből áll össze anélkül, hogy egyetlen fémcsavart vagy más modern kötést tartalmaznának.

szent-istvan-terem

A parketta a századfordulón a Neuschlosz fivérek gyárában készült háromféle fából: vörös tölgyből, fekete dióból és mahagóniból. Az intarziás padló fő motívuma a sárkányforma, a terem széleinél geometrikus mintájú díszcsíkkal.

A 2021. augusztus 20-án megnyíló és a nagyközönség által is látogatható Szent István-teremhez két kiállításrész is csatlakozik: az első A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája címmel a történelmi szoba megalkotását és újjászületését, a második pedig Szent István intelmeit mutatja be kortárs művészeti értelmezésben. Itt látható – többek között – kegy hazánkban eddig példa nélküli mozgó és beszélő hologram államalapító királyunkról, Aba-Novák Vilmos festőművész (1894-1941) Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának c. alkotása, valamint Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermája, melynek különleges talapzatát Giovanni Lorenzo Bernini (1598-1680) készítette. Havadtőy Sámuel képzőművész kimondottan erre a tárlatra alkotta meg Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek szövegén alapuló installációját. Ezenkívül egy interaktív, digitális tárlatvezetés is tartozik a Budavári Palotában megnyíló új történelmi térhez, mely az első napokban ingyenesen lesz látogatható. Jegyinformáció a terem honlapján található.

tmoni
Fotók: Szent István-terem Facebook-oldala

Forrás: Szent István-terem honlapja, Pestbuda várostörténeti és kulturális magazin, Index, Octogon Online, Csodálatos Budapest, Vasarnap.hu, Magyar Hírlap, Origo, Salisbury Régészeti Korlátolt Felelősségű Társaság honlapja, Iparművészeti Múzeum honlapja, Ittlakunk.hu

A 2. kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található. A galériában szereplő fotókat a Szent István-terem engedélyével tesszük közzé.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó

2021.08.20