221

Burj Khalifa: A világ legmagasabb épülete

Hát ez csúcs! 25. rész – Berente Erika írása

burj-khalifa

A toronyházak építése nem egyszerűen egy projekt, hanem igazi presztízsberuházás: a gazdagság, a hatalom, a kreativitás, a műszaki ismeretek és a technológia magas szintjének megmutatása, s talán nem túlzás, ha azt mondjuk: kérkedés mindezekkel.

A felhőkarcolók mára a világ legnagyobb és leggazdagabb városainak meghatározó látványelemeivé váltak. Dubai fő üzleti negyedének közelében a neves amerikai építész, Adrian Smith tervei alapján 2004. szeptember 21-én kezdődött a Burj Khalifa (ejtsd: burzs kalifa) építése. A beruházás kimondott célja az volt, hogy létrehozzák a legmagasabb ember alkotta építményt a világon. Az eredeti elképzelések szerint az épület 518 méter lett volna, 10 méterrel magasabb, mint a Taipej 101 nevű toronyház. A tervezési folyamat során azonban 310 méterrel „nőtt” az épület, ez körülbelül megegyezik a párizsi Eiffel-torony magasságával. Ezt a változtatást az tette lehetővé, hogy a tervezéshez tudományos kísérletek és szimulációk eredményeit és a szerkezetépítés legújabb vívmányait is felhasználták. A kivitelezést egy magasan képzett, nemzetközi szakembergárda végezte: a világ minden tájáról több mint 12.000 ember dolgozott a Burj Khalifa építésén. Az építkezés 6 éve alatt a 12 ezer ember 22 millió munkaórát teljesített. A munkálatok tempóját jellemzi, hogy 3 naponta készült el egy-egy emelet. A felhőkarcoló felépítése összesen 1,5 milliárd amerikai dollárba került.

Az építmény különlegessége nemcsak lélegzetelállító, 828 méteres magasságában, hanem különleges formájában is rejlik. Az Y alaprajzú épület terveit egy sivatagi virág, a pókliliom inspirálta. A három hullámos szélű épületszárny mint három virágszirom veszi körbe a központi tornyot. Mindemellett a Burj Khalifa alaprajza szintenként változik, spirálisan csavarodik, ami nem mindennapi feladatot jelentett a kivitelezőknek.

Az épület alapját 125 db, 1,5 m átmérőjű, 50 m hosszú cölöp alkotja, amelyek 45 ezer köbméter betonból állnak. Erre került a 3,7 m vastag beton talapzat, amelyre a felépítmény készült. Az építkezésen a világ 3 legnagyobb daruja dolgozott, 25 tonna emelősúllyal. A munkálatokat a magas hőmérséklet miatt éjjel végezték, a betont előhűtötték, a benne lévő víz egy részét jégkristályokkal váltották ki. A beépített beton súlya megegyezik 100 ezer elefántéval. Az épület külső falait 26 ezer darab kézzel vágott, ezüsttel futtatott üvegtábla fedi, melyeknek egyszeri tisztítása kb. 3 hónapba telik. Az egyes helyiségeket több mint 17 ezer ajtó választja el.

burj-khalifa

Az épület 163 emeletét 57 lift köti össze. Itt található a világ leggyorsabb felvonója is, amelynek sebessége 10 méter/secundum. Biztonsági okokból természetesen lépcsőház is van a szuperépítményben. Ennek 2909 lépcsője van az épület 160. emeletéig. Az efölött lévő szinteket létrával érik el. Az épületgépészek számára nagy kihívást jelentett, hogy az elektromos rendszert, a vízellátást, a lifteket, a légkondicionálást megfelelő biztonsággal tudják üzemeltetni. Az épületben ezért 30 emeletenként víztározókat, gépészeti és szervizállomásokat alakítottak ki. Így tudják a Burj Khalifa napi 946 ezer literes vízszükségletét biztosítani.

Az ilyen magasságú épületek esetében különös gonddal kell biztosítani a földrengés-állóságot és a széllel szembeni rugalmasságot. Ezek érdekében az épületet úgy tervezték, hogy a csúcsa 1,5 méterre is kilenghet a szerkezet károsodása nélkül. A biztonságra törekedtek a lépcsőház kialakításánál is, a legmodernebb technológiát alkalmazták, hogy tűz esetén is biztosítva legyen a bent lévők távozása. Ez azért fontos, mert a Burj Khalifa egyidejűleg akár 10.000 embert is képes befogadni. Nem véletlen, hogy „függőleges városnak” is titulálják.

Az épületben 1,85 millió nm lakóterületet, 300 ezer nm irodaterületet alakítottak ki. Itt található az exkluzív Armani Hotel Dubai és a 19-108. emeleten az Armani Residences fényűző lakosztályai, amelyeket csak kevesen tudnak megfizetni. Vannak azonban terei is az épületnek, amelyeket a nagyközönség is látogathat. Példa erre az 555 méter magasan található kilátó; a világ legmagasabban, az épület 123. emeletén lévő könyvtár; az At.mosphare nevű, az egész 122. emeletet elfoglaló étterem, amelyet az erdélyi születésű elismert építész, Adam D. Tihany tervezett.

A tervezők hangsúlyt helyeztek az épület egészének és környezetének harmonikus kialakítására. Arra törekedtek, hogy a díszítőelemeken a nemzetközi trendek mellett az arab motívumok is megjelenjenek. Például: a rezidencia előcsarnokába Jaume Plensa World Vioces című monumentális alkotása kapott helyet. A tér különböző pontjain elhelyezett, 196 db cintányérra a mennyezetről víz csordul, az így keltett hanghatások szinte kórusszerűek – és az emberiség hangját jelképezik. De a 125. emelet mennyezetére „mashrabya”-t, hagyományos, faragott építészeti elemet illesztettek be az arab művészet előtti tisztelgésül. A megfelelő összkép érdekében az épület díszítésén vissza-visszatérő „három szirom” motívum a Burj Khalifa körül kialakított pazar kertben is visszaköszön.

burj-khalifa

A monumentális épület hivatalosan 2010. január 4-én nyílt meg, és a bolygó legmagasabb épületének minősítették. A Burj magassága 828 m (2716 láb 6 hüvelyk), több mint kétszer akkora, mint az Empire State Building, és csaknem háromszorosa az Eiffel-toronynak.

Magassága mellett egyéb világcsúcs értékekkel is rendelkezik az épület. A Burj Khalifa az, amely a legmagasabb lifttel (504 m), a legtöbb emelettel bír (163) és a legmagasabban lévő étteremmel büszkélkedhet (441,3 m). Ez a világ legmagasabb mesterséges szerkezete, legmagasabb szabadon álló szerkezete, itt van a legmagasabb szabadtéri kilátó, a legmagasabb üveg homlokzat, és itt állították fel a vertikális betonszivattyúzás világrekordját is.

A csúcsteljesítményeket azonban előbb-utóbb megdöntik. Ahogy a Burj Khalifa kinőtt a földből, ugyanúgy egy komoly befektetői csoport bármikor dönthet úgy, épít egy még ennél is magasabb felhőkarcolót. Komoly címvárományos a szaúd-arábiai Jeddahban épülő, és 1000 méternél magasabbnak tervezett Jeddah-torony (korábbi nevén Királyság-torony).

Addig is, amíg a helycsere be nem következik, csatlakozhatnak az épületet meglátogató turisták sokaságához, vagy – ha felcsigáztam az érdeklődésüket – saját maguk is megépíthetik a Burj Khalifa kicsinyített mását – Legóból.

Berente Erika

Forrás: guinnessworldrecords.com, lego.com

A képek a pixabay.com gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai
21. rész: Európa legrégebbi fahídja: a Kappelbrücke
22. rész: Mural das Etnias ‒ A világ (egykori) legnagyobb utcai graffiti műalkotása
23. rész: Amikor a felsepretlen padló divat volt
24. rész: A világ legjobb könnyűzenei énekesei

2021.08.17