156

Ecseg köveiből meg gőzmalmot építettek


ecseg-var

Ha már aztán olyan magyar várakhoz is elutazunk, melyekből szinte semmi sem maradt a földfelszínen, hát a nógrádi Ecseg várát sem hagyhatjuk ki. Itt, az Ilonavárnak is nevezett erősség helyén már tényleg csak habarcsos köveket találunk, és talán a sáncárkoknak maradt valami nyoma. De az is lehet, hogy ezeket a II. világháború harcai során ásták.

Biber és Markaz vára után tehát az Ecseg falutól fél kilométerre, egy a Szuha-patak fölé csaknem 200 méterre magasodó sziklán épült vár történetét próbáljuk kikutatni, amely még Altes Schlobrudera néven szerepelt az Első Katonai Felmérés (1780-1784) térképén, hogy aztán a második ilyen, 1805 és 1869 között megvalósított országábrázoláson „Ecseg Vara” felirat váltsa a helyén. Közben Mocsáry Antal 1826-os metszetén még áll az egyik, négyszögletes tornya, amit aztán 1882-ben Könyöki József is rárajzol saját, hasonló művére. A kutatók szerint a hajdan volt várnak pedig egészen biztosan bronzkori alapjai voltak, a réges-régi sáncárkot és falakat is felhasználhatták a középkori építkezésnél. Ami Csák fia János nevéhez és a források szerint az 1265-ös esztendőhöz kötődik. Csák fia János lovászmester, majd Károly Róbert idején, 1311 és 1313 között országbíró is volt, aztán átállt nagyhatalmú rokonához, Mátéhoz.

ecseg-var

Ecseg várából pontosan ennyi maradt (Wikipédia)

Így aztán a nápolyi király biztosan megostromoltatta Ecseg várát is, amit a környező falvakkal 1324-ben Haschendorfi Wulfingnek, jó emberének adományozott. Eme Wulfing fia pedig fiú örökös nélkül távozott az életből 1346-ban a király szolgálatában, ezért Wulfing leányát, Erzsébetet fiúsította Nagy Lajos király, aki így hozományként vihette Ecseget Szécsényi Kónya tárnokmesterrel kötött házasságába. A Szécsényiek bírják hát egészen 1454-ig a környéket, amikor is Kónya ükunokája az ecsegi birtokhoz tartozó négy falut (Ecseg, Bokor, Kutasó, Szentiván) elzálogosítja sógorának, Losonczi Albertnek. Ebben az iratban viszont nem szerepel az ecsegi vár mint tétel. Tehát az is lehet, hogy már nem is álltak a falak, azokat még valószínűleg Károly Róbert ostroma során döntötték le, és nem is építették újjá.

i-ferdinand-penzek

I. Ferdinánd pénzei (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY)

De az a bizonyos, Mocsáry Antal és Könyöki József által lerajzol torony még egészen sokáig állt. Úgy tudni, hogy valamikor a 19. század végén robbantották fel a még álló falakkal együtt, hogy aztán lenn a faluban gőzmalmot építsenek a kövekből. Amiket aztán a felbátorodott falusiak is elkezdtek beépíteni a hajlékaikba, így hát mára bizony tényleg nem sok maradt a hajdani erősségből, amit legutóbb egy, a várhegy alatti gátépítés során kutattak meg 2013-ban. Amikor is I. Ferdinánd pénzeit és török akcsékat találtak a várdomb tetején, ott, ahol valaha a belsővár állhatott. Persze az is lehet, hogy ezeket a pénzeket valami rabló vagy menekülő ásta, potyogtatta el, és a török időkben itt már különösebb harcok nem voltak. Már csak azért sem, mert a közeli Hollókő, a Szécsényiek másik erőssége kedvezőbb helyzetben volt, inkább ezt erősítették meg, készítették fel a török ostromával szembeni védekezésre. Ecseg várának nyomait manapság leginkább a levegőből lehet látni, és ez már így is fog maradni, ameddig be nem növi az erdő, végképp vissza nem veszi a természet.

Címlapkép: Amikor még állt az egyik torony alja (varak.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2021.07.27