231

Antoni Gaudí: Park Güell

Remekművek világszerte 49. rész – SzaSzi írása

park-guell

A Park Güell egy kertekből és dekoratív formájú építészeti elemekből álló nyilvános parkrendszer a spanyolországi Barcelonában, valóságos mozaikművészet mesterfokon.

A Park Güell 1900 és 1914 között létesült Antoni Gaudí tervei alapján. Megbízója a kert névadója, Eusebi de Güell üzletember, aki eredetileg az urbanizációt figyelembe véve egy parkos városrész kialakításával bízta meg Gaudít. Végül sajnos csak két ház készült el. Güell gróf – emelve a hely preztizsét – 1906-ban beköltözött a Larrard-házba, a másikat Gaudí vásárolta meg megtakarításaiból, és itt élt haláláig (1906-1926), 1969-től nemzeti érdekű történelmi műemlékké nyilvánították, ma múzeum. 1926-ban a parkot megnyitották a nyilvánosság előtt.

-Az itt található építmények Gaudí művészi tehetségét dicsérik. Alkotásait a természeti formák ihlették, művészete kiteljesedett, első, naturalista korszakának jegyeit mutatja, amelynek végére rengeteg új struktúrát, ötletes ornamentikát valósított meg, és legfőképp óriási kreatív szabadságot tükröz. A mester szakított a mozaikművészetet addig jellemző ipari egyszínűséggel és illusztratív felfogással. Az új áramlatot egyébként Spanyolországban Gaspar Homar tevékenysége, Brüsszelben Klimt műve, Budapesten pedig Róth Miksa tevékenysége képviselte.

Az üzletember Güell és a művész eredetileg egy olyan városrészt gondolt el, amelyet az angol kertváros-építészeti mozgalom ihletett. Legfőbb céljuk korszerű környezetben a legteljesebb és tartalmasabb élet megteremtése. Ez a szellemiség egyébként máig hat az építészek körében, hiszen mi lehet legfontosabb egy lakóövezetben, mint a béke és a nyugalom. Ezt szolgálja az a törekvés is, hogy a természeti adottságok (kilátás, jó levegő stb.) kihasználásával építkezzenek. A nagyon eredeti, figyelemre méltó bejárattal szomszédos épületek fantasztikus formájú tetőikkel, szokatlan tornyaikkal nem tolakodóan feltűnőek, jól illeszkednek a parkba. A béke és nyugalom árad mindenhonnan, igazi örömkert hangulata van a helynek. Fókuszpontjában a hosszan kígyózó terasz áll, ívei számos kis öblöt formáznak, amelyek az „elvonulás” élményével ajándékozzák meg a látogatót. A padok tervezésének nagy része nem Gaudí, hanem gyakran figyelmen kívül hagyott munkatársa, Josep Maria Jujol munkája. A meredek domboldalon futó utak olykor viaduktszerű építményen, olykor árkádsor alatt haladnak, a helyi kövek felhasználásával készültek, szinte hozzánőve a tájhoz. Szerkezetei visszhangozzák a természetes formákat, például a boltozatot alátámasztó oszlopok fatörzsként görbülnek. A park legmagasabb pontján, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra és az öbölre, egy lépcsőkből álló kőhegyet találunk, rajta egy emelvénnyel, amely három nagy keresztet tart. Hivatalos neve „El Turó de les Tres Creus”, de a látogatók száján ez a Kálvária. A legmagasabb kereszt az ég felé mutat. Erre a helyre „rímelve” a távolban a Gaudí művészetének csúcspontját képviselő Sagrada Familia, vagyis a Szent Család temploma magasodik.

Érdekes felfedezni a park mozaikjainak szimbolikáját is, amelyet sokan sokféleképpen próbálnak magyarázni. Leginkább a „katalánságból”, a katolicizmusból és az ősi mitológiából erednek utalásai, de ezeket az építész szabadon értelmezte, ezért a rejtély érzését keltik a látogatókban. A mozaikként megjelenő állatok mellett a kert számos ritka, vadon élőnek, madaraknak, lepkéknek is otthont ad.

A zajos, forgalmas utcáktól öt percnyire lenyűgöző az itt található béke és nyugalom. A Park Güell 1984-től az UNESCO világörökség része.

SzaSzi

Források: konyvtar2.mome.hu, en.wikipedia.org

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár

2021.07.17