940

Győr bőkezű mecénása: Bálint Mihály

Várostörténeti puzzle 145. rész – Vargáné Blága Borbála írása

balint-mihaly

Győr történetének egyik legjelentősebb adományozója nem született dúsgazdagnak, szívós, szorgalmas munkával alapozta meg egzisztenciáját, és vagyona jelentős részét Győr városának juttatta. „Bálint Mihály rászolgált, hogy az érdemnek kivételes értékelésében részesüljön, mert kevesen vannak, akik… önmagukból és önmaguktól váltak valamivé. Jelentéktelen kezdetből tisztelettel körülvett társadalmi pozícióba emelkedett.(Benedek Vince iskolaigazgató)

Családi háttér

Régi magyar polgári család sarjaként született Győrben, 1841. január 25-én. Édesapja Bálint Sándor, édesanyja Tóth Erzsébet. Testvérei: Sándor (?-1894), Katalin (Wölfel Gusztávné, 1839-1916), Erzsébet (Némai Antalné, a híres budapesti Török császárhoz irodalmi kávéház tulajdonosának felesége) és Zsuzsánna (1846-1932). Bálint Mihály gyerekkorában a Petőfi téri Evangélikus Tanoda növendéke volt.

Távol az otthontól

Fiatalon, huszonévesen került el a városból, és közel negyven esztendeig volt távol, ezért életének erről az időszakáról keveset tudunk. Hosszabb ideig a Komárom megyei Dad községben gróf Eszterházy Miklós József uradalmi bérlőjeként élt, ahogy testvérbátyja, Sándor is. Az uradalom a bérlőnek a községen kívül csinos, kényelmes úrilakot építtetett.

A gazdálkodás mellett Mihálynak fontos volt a hitélet, a bokodi evangélikus egyházközségben felügyelői tisztet töltött be. Adományozó lelkülete itt is megnyilvánult, amikor Sándor 1894. október 21-én meghalt, Bálint Mihály a testvére emlékére, iskolai célokra több adományt is tett.

Dunántúli Protestáns Lap, 1894. november 18.:

balint-mihaly

Kapcsolata ez idő alatt sem szakadt meg teljesen szülővárosával, hiszen közben az 1884-ben megalakult Győri Szeszgyár és Finomító Részvénytársaság egyik alapító tagja lett.

Jegyzőkönyv a Szeszgyár Rt. alakuló közgyűléséről:

balint-mihaly

Amikor a Győri Szeszgyár új igazgatója 1889-ben Kaczander Zsigmond lett, a vezetésben elkezdődött a műszaki és gazdasági igazgatás szétválasztása. Ekkor a terményvásárlást Bálint Mihály gabonakereskedőre bízták (aki máskülönben a gyár pénztárosa is volt). (Egy év múlva azonban a gabonafeldolgozást – amely csekély jövedelmet hozott – teljesen kiküszöbölték, és nyersanyagnak kizárólag cukor-üledéket, melaszt használtak.)

A szülővárosát támogató mecénás

1897-ben a szorgalmas munkával, puritán, takarékos életmódjával nagy vagyont szerző Bálint Mihály megvásárolta 53.350 forintért a Duna (ma Czuczor Gergely) és Árpád utca sarkán lévő házat, és újra szülővárosában telepedett le, megpihenni.

Győr társadalmi életében eleinte tevékeny részt vállalt, betegeskedése miatt vonult vissza az aktív részvételtől, de figyelmét, anyagi támogatását továbbra is élvezhette a város. Tagja volt virilisként a város törvényhatósági bizottságának, ezen kívül a Művészeti, Irodalmi és Színügyi Bizottságnak, az Építészeti Bizottságnak, a Vidéki Hírlapírók Szövetségének, a Győri Önkéntes Tűzoltó Egylet választmányának, a Győri Kaszinónak és a Kisdedóvó Egyletnek is.

A győri Evangélikus Egyházközség Szegény- és Árvaintézete Bizottságának elnöke volt, az 1898. december 8-án tartott közgyűlésen választották meg egyhangúlag. A bizalmat azzal viszonozta, hogy az ezt követő első közgyűlésen felajánlott 500 forintot a szegény- és árvaintézet javára, ami természetesen lelkes fogadtatásra talált. 1907. március 3-ig töltötte be az elnöki tisztet, ekkor betegségére hivatkozva lemondott.

Közel negyedmillió korona a győri színházra

Megismerve a város anyagi állapotát, kulturális téren mutatkozó gondjait, 1903 júniusában 240.000 koronás alapítványt hozott létre, megalapozva ezzel egy új győri színház felépítésének lehetőségét.

Alkotmány, 1903. július 15.:

balint-mihaly

A város közgyűlése érthetően nagy örömmel fogadta az adományt, hiszen a százéves Rába-szigeti színházépület végstádiumban volt, a meg-megújuló árvizek tönkretették, szükséges volt már egy új színházépület. Bálint Mihály 1904. október 28-án fizette be a városi pénztárba a 240.000 korona adományát. A befizetésnél jelen volt Zechmeister Károly királyi tanácsos polgármester és Szily Zoltán tiszti ügyész.

Győr város díszpolgára

A nagylelkű adományozót Győr város díszpolgárává választották, és megbízták Benes Pál helyi festőművészt, hogy fesse meg arcképét, illetve rajzolja meg a kitüntetéséről szóló díszoklevelet. Elhatározták azt is, hogy az új színház falán emléktábla örökíti majd meg az adományozó nevét. Benes örömmel fogadta a megtisztelő feladatot, mert Bálint Mihályhoz – aki műveinek első gyűjtői közé tartozott – szoros baráti szálak fűzték. A portré 1905 májusában készült el, augusztus 27-én helyezték el a tanácsteremben.

A nagyméretű olajportré klasszikus realista alkotás. A festő Bálint Mihályt öltöny nyakkendőben, kigombolt, prémgalléros felöltőben ábrázolja, láthatóan arcvonásainak élethű megörökítésére törekedett, a fej minden részlete pontosan, aprólékosan kidolgozott.

Benes Pál: Bálint Mihály arcképe. 1905, olaj; méret: 113×80,5 cm. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tulajdona (leltári szám: K.55.92.1., fotó: Tanai Csaba Taca):

balint-mihaly

A városi törvényhatósági bizottság és tisztikar ünnepélyes küldöttsége Wennes Jenő polgármesterhelyettes vezetésével 1906. február 17-én (szombat) látogatott el Bálint Mihályhoz, és adta át a díszpolgári oklevelet.

Győri Hírlap, 1906. február 18.:

balint-mihaly

Színház helyett kultúrház

Nem Bálint Mihályon múlt, hogy a színház megépítése ekkor nem valósult meg, sőt, több évtizedet váratott magára. Addig-addig tervezgettek, vitatkoztak, halogatták a színházépítést, míg közbejött az első világháború, a gazdasági válság, és a rászánt pénz értékét vesztette, ami hosszú időre megakadályozta, hogy a győri színház végre testet öltsön.

A városban az 1920-as évek végén nemcsak a színház, hanem több más kultúrintézmény is megfelelő elhelyezésre várt. 1934-ben társadalmi mozgalom indult ennek megoldására. Nem volt elég anyagi erő, hogy a régóta tervezett grandiózus színház megépüljön, így egy színjátszásra is alkalmas kultúrház létesítésén fáradoztak. A Diákotthon Egyesület 1932-ben kulturális célokra szánt 75.000 pengős adományát, a Bálint Mihály-alap 33.582 pengőre zsugorodott tőkéjét, illetve a színészegyesület 30 ezer pengős, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Győri Fiókjának 35 ezer pengős kölcsönét, valamint néhány győri polgár kisebb kölcsönét felhasználva a Bálint Mihály által a városra hagyott Czuczor utca 17. sz. alapítványi házat alakították át kultúrházzá.

A Bálint Mihály-féle alapítványi ház homlokzata, az átépítés előtt:

balint-mihaly

Az építkezésre kiírt tervpályázat nyertese Lakatos Kálmán győri építészmérnök lett, a kivitelezési munkálatokat Káldy Barna építésvezető irányította. 1934. július 9-én kezdték meg az épület bontását, átalakítását. A kultúrházban a színház egy év múlva, 1935. július 14-én nyitotta meg a kapuit a közönség előtt. (Az intézmény egyéb művészeti területeket – pl. képtár, mozi, hangversenyterem – szolgáló helyiségei más-más időpontban készültek el.)

A kultúrház a nyitás után:

balint-mihaly

A sokszínű kulturális lehetőségeknek helyet adó létesítményben 1978-ig működött a Győri Kisfaludy Színház (az új színházépület létrejöttéig). Ezután a Bálint Mihály-féle ház hosszú évekig művelődési központként funkcionált (közben két alkalommal jelentősen felújították), ma a Vaskakas Bábszínháznak ad otthont.

Az épület 2021-ben:

balint-mihaly

A bejárat melletti falon 2004-ben helyezték el a Bálint Mihály előtt tisztelgő emléktáblát:

balint-mihaly

Alapítvány az evangélikus egyház részére

1903 júliusában jelent meg a Győri Friss Újságban a hír, hogy Bálint Mihály végrendeletileg 200.000 koronát szeretne hagyni a győri ágostai hitvallású evangélikus egyházközségnek, hogy az Elite kávéház, a Pannonia és a sarokház helyére templomot és iskolaépületet emeljenek. Ez az eszme végül nem valósult meg, későbbi végrendeletében változatlanul az egyháznak adományozta ezt az összeget, de más célokra.

Bálint Mihály és a szeretetház

A győri evangélikus egyházközség 1883-ban, Luther Márton születésének 400. évfordulója alkalmából határozta el, hogy létrehozza a győri Szegény- és Árvaintézetet. Két évvel később, 1885. december 8-án adták át a Kálvária utca 25. sz. földszintes épületet rendeltetésének.

Az intézmény hamarosan kinőtte épületét. A bővítés tekintetében előbb szerény tervet készítettek, de az 1909. év végén Bálint Mihály 60.000 koronás alapítványt hozott létre támogatásul, amely megadta az impulzust, hogy a kis szegény árvaintézet helyett a győri evangélikus gyülekezet egy nagyobb „Szeretetházat” építsen.

Bálint Mihály tudott meleg szívvel gondolni azokra, akik a legjobban rá vannak szorulva a szeretet melegére, mert az élet igen keveset, vagy semmit sem juttatott nekik belőle” – írta róla ekkor Benedek Vince az egyik helyi lapban.

Győri Hírlap, 1909. december 14.:

balint-mihaly

Az egyházközség ezután gyűjtést szervezett, Bálint Mihály adományához még továbbiak érkeztek, míg végül százhuszonötezer korona állt rendelkezésre az építkezés megvalósulásához. Oberländer Sándor műépítész készítette a terveket, Káldy Mihály szervezte a kivitelezési munkákat. 1910. november 7-én történt az első kapavágás, és 1912. március 24-én került sor Gyurátz Ferenc pápai szuperintendens közreműködésével az Evangélikus Szeretetház ünnepélyes átadására. (Bálint Mihály gyenge egészségi állapota miatt az avatási ünnepségen nem tudott részt venni.)

Győri Vasárnapi Újság, 1912. március 31.:

balint-mihaly

Az emeletes szeretetház úgy épült, hogy alkalmas legyen többféle belmissziói intézmény befogadására. Áldásos munkáját 1912-ben mint internátus, menház és árvaház kezdte meg.

Az Evangélikus Szeretetház Rába-parti homlokzata:

balint-mihaly

A szeretetház udvara 1913 körül:

balint-mihaly

Az Evangélikus Szeretetház kis fogadószobája:

balint-mihaly

Az Evangélikus Szeretetház internátusának ebédlője:

balint-mihaly

Az Evangélikus Szeretetház leányinternátusának hálója:

balint-mihaly

balint-mihaly

Az Evangélikus Szeretetház tanulószobája:

balint-mihaly

Bálint Mihály sokféle adományai a rászorulóknak...

Városunk jótevője rendszeresen gondoskodott a szegényekről, figyelmet fordított a jövő generációra, a gyermekvédelemre, fiatalkorúak segítésére, ezért mindig kiemelten támogatta a Győrvárosi és Megyei Kisdedvédő Egyesületet és a Patronage-egyesületet (ez utóbbi az elhagyatott, az erkölcsi züllés lejtőjére sodort, vagy már bűnelkövető gyermekek, fiatalkorúak megmentésével foglalkozott).

Győri Hírlap, 1913. január 26.:

balint-mihaly

Az első világháború alatt a hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak segítése érdekében alapítványokat hozott létre.

Győri Hírlap, 1917. január 25.:

balint-mihaly

10.000 koronás hadsegélyezési alapítványt tett, melyet Győr szabad királyi város közgyűlési jegyzőkönyvében 1917. október 25-én fogadtak el.

Utcát neveztek el róla

1913-ban Mencs Ignác törvényhatósági bizottsági tag és társai beadványára Bálint Mihály, Győr város díszpolgára tiszteletére – még életében – utcát neveztek el születési helyén, Győr-Újvárosban, amely máig a nevét viseli. (Eredetileg Rác utca volt, a 17. században itt letelepedett rácok után. Az utca a Petőfi tér délnyugati oldalánál, a református templomnál kezdődik és a Kossuth Lajos utcával párhuzamosan a Bécsi útig terjed.)

Dunántúli Hírlap, 1913. március 13.:

balint-mihaly

A Bálint Mihály utca (2021):

balint-mihaly

A Bálint Mihály utca 1. sz. az emléktáblával (2021):

balint-mihaly

Az emléktábla:

balint-mihaly

Bálint Mihálynak sok adományát elsodorta a háború zivatara, de a szeretetház fennmaradt, fejlődött, és megőrizte nagylelkű alapítójának emlékét. A győri evangélikus egyházközség, háláját és elismerését kifejezve, megbízást adott Lóth József (1884-1960) győr-újvárosi festőnek Bálint Mihály arcképének megfestésére. A festményt az 1918. márciusi közgyűlésen leplezték le, majd az egyházközség tanácstermében, az evangélikusok nagyjai között helyezték el.

Lóth József festménye Bálint Mihályról:

balint-mihaly

Élete vége felé kuporgatva, végtelenül szerényen élt, hogy a Győr városának félretett adományát hiánytalanul hagyhassa az utódokra. Utolsó két évében gyakran aggodalmaskodott, hogy vagyona elég lesz-e az életfenntartásához. 1920 telén még kijárt házából, este 6 óra tájban elsétált „ozsonnára” a kávéházba, de ereje egyre hanyatlott. 1921. január 25-én töltötte be 80. életévét, egy hónap múlva elhunyt.

Dunántúli Hírlap, 1921. február 27.:

balint-mihaly

1921. február 28-án kísérték utolsó útjára, fényes pompával (a temetés költségeiből 28.800 koronát a győri evangélikus konvent, 8000 koronát a város fizetett). Az impozánsan nagy számú győri közönség soraiban ott volt dr. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter, Fetser Antal megyés püspök is.

A városháza előcsarnokában elhelyezett érckoporsós ravatalnál az egyházi szertartást Pálmay Lajos esperes lelkész végezte. A város nevében dr. Hőfer Vilmos főjegyző, a Városépítő Bizottság és a Színügyi Bizottság elnöke mondott gyászbeszédet. Ezt követően Bálint Mihály földi maradványait nagy gyászoló közönség kísérte el a nádorvárosi új köztemető V. parcellájában lévő díszsírhelyig.

Az ágostai hitvallású evangélikus egyházközség jelentős számú küldöttséggel képviseltette magát, és koszorúmegváltás címén – méltón az elhunyt emlékéhez – 1000 koronát osztott ki a város szegényei között. A temetési szertartást I’só Vince evangélikus lelkész, egyházi elnök végezte.

Végakarata, utolsó adományai

Bálint Mihály végrendeletét halálának napján bontották fel. A családtagjait, rokonait, kedves ismerőseit és háztartási alkalmazottait érintő adományain túl a városra hagyományozott 100.000 korona névértékű értékpapírt és 124.825 korona készpénzt kulturális célokra. Ezenkívül Győr városára hagyta a Czuczor utca 17. sz. ‒ Árpád u. 49. sz. alatti sarokházat kulturális vagy jótékony célra, azzal a megkötéssel, hogy amíg húga, Bálint Zsuzsánna él, addig a földszinti kisebb lakásban díjtalanul lakhasson.

Mindezeken felül a város szegényalapja részére 10.000 koronát, az újvárosi cigánylaposi menhelynek 3000 koronát, a városi népkonyha javára 2000 koronát, a Győri Jótékony Nőegyletnek 2000 koronát, a Győrvárosi és Megyei Kisdedvédő Egyletnek 2000 koronát, a Győri Önkéntes Tűzoltóegyletnek 3000 koronát, a Győri hivatalszolgák társasköre és betegsegélyző-egylete részére 1000 koronát adományozott.

A győri evangélikus egyházközségnek 40.000 koronát juttatott szabad rendelkezésre, ezen kívül toronyépítésre 125.000 koronát, az evangélikus elemi iskolának 6000 koronát (melynek kamatai a szegény tanulók tanszer- és ruházati cikkeit fedezik), illetve 32.000 koronás „Bálint Mihály iskolai ösztöndíj-alapítványt” hagyományozott a győr-újvárosi születésű evangélikus tanulók számára.

Fiatalabb kori tartózkodási helyéről sem feledkezett meg, a bokodi ág. hitv. evangélikus iskolát 4000, a dadi református iskolát 2000 koronával támogatta. Temetési költségeire 5000 koronát, sírboltra 12.000 koronát hagyott. Temetése napján a szegények között vagyonából 500 koronát rendelt kiosztani.

Bálint Mihály síremléke

Egy évtized múltával, 1933-ban dr. Szauter Ferenc polgármester elrendelte, hogy a Bálint Mihály sírján korhadó fakeresztet lecseréljék díszes márvány síremlékre. Az elkészült emlékmű Horváth Adorján (1874-1943) győr-újvárosi szobrász alkotása.

A síremlék egy hosszú lepelbe öltözött nőt ábrázol, aki egy Győr címerét ábrázoló oszlopfőt fog az egyik kezével, jobbjával pedig mintha kincsesládika tartalmát öntené gondoskodón az oszlopfőre. Az elkoszolódott emlékművön nem minden részlet vehető ki tisztán. Látszik egy irattekercs (amely talán adományozólevelet jelenít meg), szőlő, búzakalász (az áldás/öröm, illetve a kenyér/jólét szimbólumai) és egy maszk, amely a színházra utal.

A síremlék 2021-ben:

balint-mihaly

balint-mihaly

balint-mihaly

A posztamens felirata:

„BÁLINT MIHÁLY
GYŐR SZ. KIR. VÁROS
DÍSZPOLGÁRA
PIHEN ITT,
KI ÁLDOZATKÉSZSÉGÉVEL NEMES PÉLDÁT
MUTATOTT A VÁROSUKAT SZERETŐ POLGÁROKNAK.”

A síremlék tövében az Evangélikus Szeretetház megemlékező koszorúja látható.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált irodalom:
Győr 1539 - 1939. - Győr, Műhely Kht., 1998
Győri Életrajzi Lexikon. - Győr, 2003.
Honvári János: Kis magyar ipartörténet : a győri szeszgyár története. - Bp., 1995.
A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája II. Gazdacímtár. 1897.
Szelényi Ödön A magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig Pozsony, 1917. p. 196.
Bálint Mihály: Végrendelet /1919.09.11./, Fiók-végrendelet [1] /1920.06.25./, Fiók-végrendelet [2] /1921.02.03./
Győr szeretetházi jegyzőkönyv, 1899.01.13. 1-2.
Almási Tibor: Egy elfelejtett győri festőművész, Benes Pál (1867-1932). In. Arrabona 41/1-2. p. 236.
Bálint Mihály hagyatéka. In: Győri Hírlap, 65. évf. 70. sz. (1921. márc. 27.), p. 2.
Bálint Mihály meghalt. In: Győri Újság, 14. évf. 47. sz. (1921. febr. 27.), p. 2. ; Dunántúli Hírlap, 1921. febr. 27. p. 2.
Az evangélikus szeretetház fölavatása. In: Győri Hírlap, 56. évf. 71. sz. (1912. márc. 27.), p. 1-2.
Győrváros bizottságai. In: Győri Hírlap, 46. évf. 171. sz. (1902. júl. 27.), p. 4.
Győrváros rendkívüli közgyűlése. In: Győri Újság II., 14. évf. 149. sz. (1921. júl. 16.), p. 2.
Gyülekezeteink köréből. In: Evangélikus Egyházi Élet, 6. évf. 17. sz. (1918. márc. 17.), p. 7.
Hogyan lett a győri színházból – síremlék? In: Győri Lloyd, 8. évf. 26. sz. (1933. jún. 26.). p. 5.
Hová épüljön az új színház? Bálint Mihály százezer korona új adománya. In: Győri Hírlap, 58. évf. 21. sz. (1914.01.27.), p. 1.
Ingatlan-forgalom. In: Győri Hírlap, 41. évf. 35. sz. (1897. febr. 13.), p. 2.
A Kisdedvédő-Egyesület akciója. In: Győri Híradó, 2. évf. 54. sz. (1914. márc. 6.), p. 1.
Kiss Aurél, dr.: A kultúrházról. In: Győri Hírlap, 78. évf. 4. sz. (1934. jan. 6.), p. 4.
Középítkezés : Győri kultúrház terve. In: Városok Lapja, 1934. jan. 1. p. 14.
A kultúrház építése. In: Győri Hírlap, 78. évf. 58. sz. (1934. márc. 17.), p. 2.
TOMAJ Ferenc: Győri utcái és terei. In: Arrabona 11. - Győr, 1969. p. 202.
A Város Temetkezési Vállalata [B.M. temetése]. In: Dunántúli Hírlap, 29. évf. 227. sz. (1921. okt. 7.), p. 2.
Wölfel Gusztáv gyászjelentése
gyoriutcak.hupont.hu
romer.hu
szeretethaz.hu

Az 1. és az 5. képet a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum engedélyével, illetve a 13-19. képeket az Evangélikus Szeretetház engedélyével adjuk közre. A 9-10., 23-26., valamint 28-30. képek a szerző fotói.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.

2021.07.15