A vagy 40 méteres oldalú, szabálytalan háromszög alakú vár legmagasabb pontján szögletes lakótorony állt. A németül Hohenhausnak nevezett várat 1262-ben említik először írásban, mikor is egy Izumbár nevezetű ballistáriust neveznek meg őrzői között. (A ballistárius minden bizonnyal a kor „ágyúit”, a ballistákat, azaz kőhajító gépeket kezelte. Ezeket már az ókori rómaiak is magas szintre fejlesztve vetették be leginkább a várak, erősségek ostrománál, de a nyílt ütközetekben is.) Aztán a hajítógépeket kezelő atyafi után öt esztendővel már Germinus és Tywan vitézek kapnak földadományt a vár védelmezéséért a királytól. Mert Liptóóvár királyi vár volt, a hatalmas zólyomi ispánság liptói kerületéhez tartozott.

Liptó nevezetességei Liptóújvárral (Balatoni Múzeum, Terleczky József CC BY-NC-ND)

Így hát királyi várnagyok parancsoltak benne szinte egész története folyamán. 1286-ban Máté, majd 1294-ben Mika comes a környéken élet és halál urai voltak, de elszámolással tartoztak ők is a király ispánjának. Az 1300-as évek végén aztán ide is megérkeztek Prokop őrgróf mogorva morvái, de III. Andrásnak még volt annyi ereje, hogy visszavegye tőlük a várat. Ahol 1430-ig megint csak a királyi várnagyok adták a parancsokat, melyeket aztán a katonák és a különféle szolgáló népek minden további nélkül teljesítettek. 1430-ban pedig jó Zsigmond királyunk Borbála királynénak adta Lipóóvár várát, ami egyfajta gesztus volt részéről, mert ez idő tájt már leginkább a Német-Római Birodalom ügyei kötötték le, no és a husziták elleni sikertelen keresztes hadjáratok. Mert úgy alakult, hogy az egyre erősödő török helyett éppen Husz János tanainak követőivel kellett háborúznia. Akiket az első időkben az a Jan Žižka vezetett, aki még Zsigmond jeles katonája volt éppen a török elleni küzdelemben. És vagy tucat nagyobb csatában alázta le az uralkodó keresztes seregeit.

Zsigmond urunk nem sokra ment a huszitákkal (Németh László Gimnázium és Általános Iskola PDM)

Végül aztán a nagy huszita vezért elvitte 1424-ben a pestis, de a husziták megmaradtak, és három év múlva szétrajzottak, még Alsó-Ausztriát is fosztogatták. Eljutottak persze a Felvidékre is, és sorra foglalták el a királyi és magánvárakat. Amiket aztán jobbára nem is romboltak le, hanem ezekből uralták, sarcolták, fosztogatták a környéket. Kivételt képezett viszont Liptóóvár, amit valami miatt 1431-32-ben módszeresen leromboltak, no és romosan áll azóta is. Csak néhány falmaradvány figyelmeztet arra, hogy itt valamikor vár állott, de ettől függetlenül érdemes megmásznunk az egy kilométer magas hegyet. Már csak azért is, mert pazar kilátás várja az embert a nehéz hegymászás után.

Címlapkép: Tényleg nem sok maradt belőle (varak.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu