Mint a közleményben írják, az emlékérme kivételesen magas, 40 ezer darabos példányszámban jelent meg. A jegybank az emlékérmék figyelemfelkeltő, ismeretterjesztő szerepét kihasználva, a megyeszékhely történelmi múltjára, a hagyomány- és értékőrzésre kívánja felhívni a figyelmet. Az emlékérmék mindennapi fizetési forgalomban való használata kerülendő. A rajtuk szereplő névérték szimbolikus jelentőséggel bír, de ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését is szolgálja.

Az emlékérme előoldalán központi motívumként Győr város történelmi múltjára utaló logó jelenik meg, alatta a Győr felirattal. A logó kakas motívuma a város egyik jelképét, a vaskakast, valamint annak legendáját idézi meg. A központi motívumot gyöngysor övezi, melyen kívül találhatóak az emlékérme kötelező elemei. Az emlékérme hátoldalán központi motívumként a Győr város 750. évfordulójára utaló jubileumi logó látható.

Az előoldal kompozíciójához hasonlóan az éremképet belső gyöngysor tagolja. A gyöngysoron kívül köriratban az „V. István 750 éve adományozott irályi városi jogokat Győrnek” felirat olvasható. Lent, középen látható az emlékérmét tervező, győri kötődésű, Munkácsy-díjas szobrászművész, Lebó Ferenc mesterjegye. A színesfém emlékérme 75 százalék réz, 4 százalék nikkel és 21 százalék cink ötvözetéből készült, súlya 9,4 gramm, átmérője 29,5 mm, széle recézett.

Győr Magyarország egyik legrégibb múltra visszatekintő városa, Nyugat-Magyarország egyik gazdasági, szellemi, kulturális és hitéleti, valamint sportközpontja, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. V. István 1271-ben Győrt a királyi városok sorába emelte, amellyel Győr megkapta az Árpád-korban elérhető legmagasabb rendű jogot, a polgárság szabad bíróválasztási, vámmentességi, vásártartási és árumegállító jogot nyert.

Fotó: Marcali Gábor
Forrás: MTI