136

Szent-Györgyi Albert bejegyezteti találmányát, a C-vitamint

Ezen a napon történt: 1941. június 13. ‒ Sulyok Attiláné írása

szent-gyorgyi-albert

Szent-Györgyi Albert magyar orvos, biokémikus és kutató, a magyar, a szovjet és az amerikai tudományos akadémia tagja, valamint a róla elnevezett díj névadója. A C-vitamin felfedezéséért 1937-ben Nobel-díjat kapott. Ő az első – és máig egyetlen – magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta az elismerést. Először a szegedi paprikából vonta ki a fontos vitamint, 1941. június 13-án jegyeztette be találmányát.

A C-vitamin felfedezése előtt századokon át súlyos táplálkozási betegség, a skorbut pusztított tengeren és a szárazföldön is. Amikor a hajósok tengerre szálltak, előfordult, hogy hónapokig nem kötöttek ki, a vitaminhiány következtében pedig különös betegség jelentkezett köztük. A matrózok fáradékonyak lettek, megduzzadtak a végtagjaik, vérzett és meglazult a foguk. Magellán legénységének legalább a felét elveszítette. A tengerészek az 1700-as évek végén jöttek rá, hogy a citrom gyógyítja a tüneteket. Európában a skorbut még sokáig tizedelte a lakosságot, az utolsó nagy járvány Nürnbergben pusztított 1911-ben. Azt, hogy hiánybetegség, csak 1918-ban állapította meg Harden és Zilva, két angol vitaminkémikus. A C-vitamin kifejezés 1922-ben jelent meg először tudományos folyóiratban.

A kémiai kutatás ezután vett nagyobb lendületet, de próbálkozások már korábban is történtek. 1901-ben kálium-citrátot adtak két skorbutos tengerésznek egy londoni kórházban – onnan indultak ki, hogy a citromsav fordul elő legnagyobb mennyiségben a citromlében. A húszas években már komolyabban dolgoztak, de zsákutcába jutott a kutatás. A vitamint nem tudták tisztán izolálni, valamint érzékenysége miatt tulajdonságainak megállapítása is bonyolult volt. Két csoport – egymástól függetlenül – rájött arra, hogy a C-vitamin nem egy, hanem két anyagból áll, de előrehaladás helyett egyre nagyobb lett a zűrzavar.

Szent-Györgyi Albert 1893-ban született Budapesten. 1917-ben szerzett orvosi diplomát, majd Németországban és Hollandiában dolgozott. Sok kutatást végzett külföldön az 1920-as években, és ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, amit hexuronsavnak nevezett. Először elnyert egy ösztöndíjat a Cambridge-i Egyetemre, majd Amerikába. 1930 őszén tért haza, hogy elfoglalja professzori állását a szegedi egyetemen. Egy fiatal amerikai kutató, Joseph Svirbely jelentkezett, hogy magyarországi tartózkodása alatt szeretne nála dolgozni. Szent-Györgyi addig nem foglalkozott vitaminkutatással, valamennyi hexuronsavát (amit külföldről hozott) odaadta Svirbely-nek, hogy nézze meg, tartalmaz-e C-vitamint. A kísérletek aztán bizonyították, hogy ez az anyag a C-vitaminnal azonos. 1931-ben már olyan növényt keresett, melyből az anyagot nagyobb mennyiségben ki lehet vonni.

A legenda szerint Szent-Györgyi nem kedvelte a paprikát, mégis végül ez bizonyult a tökéletes választásnak: 10 liter présnedvből 6,5 gramm savat nyertek ki. Mellékvese nem állt rendelkezésére, káposztából és citromból viszont nem tudott jelentős mennyiségű C-vitamint nyerni. A történet szerint egyik este felesége a vacsorához paprikasalátát adott, amit nem akart megenni, ezért arra hivatkozott, hogy el kell vinnie a laboratóriumba. Meglepetésére aztán kiderült, hogy jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz, és könnyebb izolálni, mint a citrusok levéből. Hamarosan másfél kg C-vitamin volt a kezében – Amerikában egy év alatt tudott 25 grammot előállítani mellékveséből. A skorbutra utalva az aszkorbinsav nevet adta neki – vizsgálata során jött rá arra, hogy ennek az anyagnak a hiánya okozza a betegséget. A kísérletek során sikerült kidolgoznia a gyors és olcsó módszerét is, amelynek köszönhetően lehetővé vált az aszkorbinsav nagyobb mennyiségben való előállítása.

Szent-Györgyi Albert 1932. március 18-án, a Budapesti Királyi Orvosegyesület ülésén tartott előadásában bejelentette, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag. A C-vitamin nagy tömegben történő előállítása érdekében 1933 szeptemberében egy hold földet kért Szeged városától paprikakísérleti célokra, melyen a vizsgálatokhoz szükséges mennyiségű zöldséget termesztette. A tudós azonnal világhírnévre tett szert, az aszkorbinsavat fertőzések megelőzésére és minden betegségre javasolták, bár hamarosan kiderült, hogy azért nem csodaszer. Szent-Györgyi a felfedezéséért 1937-ben megkapta a legmagasabb tudományos kitüntetést, az orvosi és fiziológiai Nobel-díjata biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal végzett kutatómunkája elismeréseképpen”. Ugyanakkor Norman Haworth kémiai Nobel-díjat kapott a C-vitamin szerkezetének meghatározásáért. Szent-Györgyi emberi nagyságát bizonyítja, hogy az érmét a szovjet-finn háború alatt felajánlotta az utóbbi országnak, amelyet később egy gazdag finn megvásárolt és nekiajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak – azóta is ott látható.

szent-gyorgyi-albert

Szent-Györgyi Albert Gusztáv svéd királytól átveszi a Nobel-díjat (a király bal oldalán Ingeborg hercegnő, jobbján öccse, Károly herceg áll), valamint Nobel-díjának másolata a Magyar Nemzeti Múzeumban

Szent-Györgyi Albert lett az első Nobel-díjas magyar tudós. „Életemnek talán a legboldogabb pillanatához érkeztem” – mondta. ‒ „Tíz esztendő óta dolgozom egyetlen problémán, és közben több érdekes adatra bukkantam. Mi a tervem? Továbbdolgozni.” A hatalmas siker következtében világhírűvé vált a szegedi egyetem. Elhatározták egy nagyobb díszünnepség megrendezését, egy Szent-Györgyi emlékérem veretését, valamint díszdoktorrá avatását is. A város elismerését elsősorban azzal fejezte ki, hogy szegedi díszpolgárságot kapott. 1940-41-ben ő lett a Horthy Miklós Tudományegyetem (a mai szegedi Tudományegyetem) rektora. Milyen embernek ismerték a híres kutatót? Közvetlen munkatársai így nyilatkoztak róla: „A legeszményibb professzor, modora rendkívül közvetlen, és szuggesztív erő árad belőle. Nagyszerű megfigyelő, semmi sem kerüli el, és mindig vidám. Élvezet vele, mellette dolgozni. Családi légkört teremt mindig maga körül, és boldog az, aki munkatársának mondhatja magát. Együtt él velünk nemcsak a laboratóriumokban, hanem az életben is. Örökké feledhetetlenek számunkra a délutáni teázások. A professzorban megvan az a képesség is, hogy lelket, hitet tud önteni munkatársaiba. Valósággal neveli magának a munkatársakat. Egyik fontos elve az, hogy mindenkinek honorálni kell a munkáját. Törődik apró-cseprő dolgaikkal is. Anekdotázó típus, a legkomolyabb kísérletek hangulatát is be tudja aranyozni egy vidám, tréfás megjegyzésével, vagy egy szellemes anekdota elmondásával.

Az „Eljárás jól eltartható nagy C-vitamintartalmú készítmények előállítására” című találmányi bejelentését Szent-Györgyi Albert 1941. június 13-án tette meg, amelyre a Magyar Szabadalmi Bíróság 1947. december 1-jén kiadta a 133789 számú magyar szabadalmat. Jól érezte magát itthon, de amikor 1947-ben barátját, Zilahy Lajos írót letartóztatták, úgy döntött, kivándorol. Amerikába emigrált, a massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le. Itt létrehozott egy alapítványt, és elsősorban az izomműködést, majd a rák kialakulását kutatta. Hazánkban tudományos munkásságát 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Az amerikai állampolgárságot 1955-ben kapta meg. 1970-ben megjelent Az őrült majom című könyve, melyben az emberi civilizáció jövőjével foglalkozott. 1978-ban tagja volt a Szent Koronát visszaszolgáltató küldöttségnek. 1983-ban megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést, melyet az Amerikai Egyesült Államokban vett át. Emellett több neves külföldi egyetem díszdoktorrá választotta. Nagy hatást gyakorolt a nemzetközi tudományos életre. 93 éves koráig élt, 1986 októberében hunyt el, és az óceán partján álló háza kertjében alussza örök álmát.

A Magyar Feltalálók Egyesülete a 2008. évi közgyűlésén június 13-adikát a magyar feltalálók napjának nyilvánította. „Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.

Sulyok Attiláné

Források: Marton János – Pap Kornélia: Kihívások, küzdelmek, kalandok a tudományban és a társadalomban - Szent-Györgyi Albert Magyarországon Bp, 2017.; u-szeged.hu; dmarchiv.bibl.u-szeged.hu; sopronmedia.hu; wikipedia; inventor.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

2021.06.13