Európa legrégebbi fahídja: a Kapellbrücke

Hát ez csúcs! 21.rész – SzaSzi írása

kapellbrucke01

A Kapellbrücke vagyis Kápolnahíd Európa legrégibb és második leghosszabb fedett, fából készült gyaloghídja a svájci Luzern városkában, egyúttal a világ legrégebbi rácsos szerkezetű hídjának számít. 1993. augusztus 18-án tűz ütött ki az építményben, 80%-a leégett, de az összefogásnak köszönhetően a város szimbóluma ismét a régi hangulattal fogadja a turistákat.

Első említése 1367-ben történt, valószínűleg 1333-ban építették, összekötve a Reuss folyó két partján elterülő ó- és újvárost. A városi erődítmény részeként a délről, a folyón érkező támadások feltartóztatása volt a feladata. Nevét a jobb parti Szent Péter-kápolnáról kapta. Az eredetileg több mint 270 méter hosszúságú átkelő az évszázadok alatt „megrövidült”. 1835 körül a folyómeder feltöltése és átépítés miatt vagy 75 méterrel kurtították meg. Jelenleg 170 méteren sétálhatunk végig a kissé átlósan ívelő, megtört vonalú szerkezeten, amelynek közepe táján már messziről feltűnik egy nyolcszögletű torony. A 43 méteres Wasserturm korábban létezett már, az 1300-as évek elején húzhatták fel. Az elnevezés szó szerinti fordítása „víztorony”, de itt nem egy vizet tartó, hanem egy vízen álló épületről van szó, amely a történelem során szolgált őrtoronyként, városi levéltárként, fogdaként és kínzókamraként, valamint kincstárként is. Ma nagy részét elzárták a látogatók elől, csupán egy emléktárgyakat árusító boltocska található benne, illetve itt kapott helyet a helyi tüzéregylet is.

A tetővel fedett fahíd egyedülálló abban is, hogy tetőszerkezetét számos háromszög alakú festmény díszíti, holott nyilvános térben látható képek ritkák a művészet történetében. Az 1550-es évek táján összesen 111 db háromszögletű táblaképet építettek be. Eleinte közpénzen, majd később a városi tanács módosabb családjai adakoztak, cserébe megválaszthatták a témát, a festőt, a képek alsó sarkában pedig szerepeltethették nevüket, családi címerüket. A képek szélessége az alapnál 150–181 cm, a magasságuk 80–95 cm, a legtöbb lucfenyő, néhány hárs- vagy juharfa deszkáiból készült. A legnevesebb készítők a 17. században Hans Heinrich Wägmann Zürichből származó katolikus mester és négy fia, akik a nemzeti történelem jelentősebb eseményeit és biblikus témákkal ötvözve örökítettek meg. A festő először papíron tervezte meg a nagyszabású megbízás egy-egy darabját, néhány vázlata a mai napig fennmaradt. Az időrendben elhelyezett festmények szinte képregényszerűen elevenítik meg a régmúlt időket a séta során, ahol Luzern védőszentjeivel, Szent Legerrel és Szent Maurice-szal is „találkozhatunk”. A képkereten verssorok olvashatók. Segítenek a megértésben és óvnak a félreértelmezésektől. Saját korukban némi propagandisztikus jellege is volt, mert az ellenreformáció idején a város vezetősége igyekezett a katolikus egyházhoz való hűséget hirdetni a protestáns lakosság köreiben. A képsorozat ötlete egyébként Renward Cysat városi írnoktól származott.

1993-ban a festmények közül sok a lángok martalékává vált. Egy eldobott cigarettacsikk miatt Luzern egyik legkiemelkedőbb látványossága kétharmad részben elpusztult. 147 festményből (eredetileg 158-ból) 47-et tudtak megmenteni, amelyek közül 1998-ig 30 db-ot sikerült restaurálni. A XIX. századi rövidítéskor raktárba került festményekkel sikerült további 25 alkotást pótolni. A híd helyreállítását nagyban segítette, hogy az 1968-as felújításkor a szerkezet elemeinek méreteit pontosan dokumentálták. A példás összefogásnak köszönhetően 1994. április 14-étől újra sétálhatnak, nézelődhetnek, fényképezhetnek itt az ide látogatók.

SzaSzi

Források: bridgesdb.com, wikipedia.org, 4444k.blog.hu, faipar.hu, hetedhetorszag.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép., 4. kép

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai

2021.06.22