Bizony, a De sacrae coronae regni Hungariae ortu, virtute, victoria, fortuna, annos ultra DC clarissimae brevis commentarius címmel 1613-ban, Augsburgban megjelent könyvecskében már pontosnak mondható metszetek is vannak a Szent Koronáról. No és az is le van írva, hogy az egész korona II. Szilveszter pápa adománya. Erről később más véleményre jutottak, de most mi inkább nézzük Szklabinya várát, melynek a magyarban rés vagy hasadék lenne a neve. Mert a várhoz kapcsolódó, hasonló nevű falu lakossága is túlnyomórészt szlovákokból, vagyis ahogy akkoriban mondták: tótokból állt. 1828-ban 587 lakosa volt, jórészt evangélikusok, ami nem ritkaság ezen a vidéken. A vár és a falu birtokosa pedig a már emlegetett Révay família volt, akiknek őseit lenn délen, Szerém vármegyében kell keresnünk. Ahonnan aztán Mohács után menekülniük kellett, így kerültek 1527-ben birtokba Szklabinyán, Blatnicán és Mosócon, de utóbbi településen csak kastélyuk volt, azt is jóval később építették.

Révay Péter említett műve (Magyar Nemzeti Múzeum CC BY-NC-ND)

A szklabinyai vár alapjait pedig még a Balassák teremtették meg, fából. De a már emlegetett Dancs, vagy Doncs mester már kővárat épített ide 1304 és 1309 között, ami aztán Csák Máté kezére is került hamarosan. Onnan pedig 1321 után Károly Róbert birtokába, aki csak használatra adta vissza Dancs mesternek, amúgy Szklabinya királyi vár maradt. Mátyás viszont a pénzügyek nagy szakértőjének, a kikeresztelkedett Ernuszt Jánosnak adta a túróci örökös főispánsággal együtt. De Ernuszt nem sokáig volt Túrócban, Mátyás pedig természetes fiának, Corvin Jánosnak adta a várat és a liptói hercegséget. Aztán Szklabinya 1527-ben megint csak királyi várként a Révayak birtokába került. Akik aztán töretlenül szolgálták is eme adományokért Bécset, talán ezért is prédálták fel a várukat Bocskai hajdúi 1605-ben. Aztán 1608-tól Révay Péterből koronaőr lett, jobbára Pozsonyban tartózkodott hivatalából kifolyólag, így Szklabinyán inkább reneszánsz várkastélyt építtetett a hajdúk által hátrahagyott romokból. Aztán ebben tettek károkat már 1619-ben Bethlen Gábor és 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi hadai, majd 1703 novemberében a kurucok szállták meg, urát, Révay Péter főispánt pedig Egerben vetették fogságba, ahol aztán négy évre rá meg is halt a Bécshez mindvégig hű főúr.

Bocskai hajdúi döntötték romba először (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

Így a kurucok csillagának leáldozta után ismét Révay birtok lett Szklabinya, de a grófok inkább Mosócon építettek maguknak barokkos hajlékot. A szklabinyai várkastély viszont még sokáig állt, 1944-ben a partizánokkal vívott harcokban semmisült meg lakható palotája, és fedett, hatszögletű tornya. A maradványokat most is meg lehet nézni, múzeum működik itt, de magyar feliratokat hiába keresnénk benne.

Címlapkép: Szklabinya vára (slovakia.travel)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu