2490

A prágai Szent Vitus-székesegyház

Remekművek világszerte 44. rész – tmoni írása

pragai-szent-vitus-szekesegyhaz

A Szent Vitus-székesegyház (teljes neve: Szent Vitus, Vencel és Adalbert) Csehország legismertebb vallási építménye, a gótikus és neogót stílus egyik legcsodálatosabb példája. Több funkciót is betöltött, hiszen a prágai érsekség főtemploma, koronázó templom, családi kripta és zarándokhely volt egyszerre. A cseh főváros emblematikus, legjellegzetesebb és legmesszebbről látható épülete.

Építése mintegy hat évszázadon keresztül tartott. 1344. november 21-én I. (Luxemburgi) János cseh király utasítására kezdte építeni Arrasi Mátyás (Matthieu d’Arras) francia építészmester hagyományos bazilikának, de 1352-ben bekövetkezett halála után a munkát a fiatal német építész Peter Parler kapta meg I. (Luxemburgi) Károlytól azzal a kikötéssel, hogy ne az eredeti terveket folytassa, hanem a narbonne-i, félkész Saint-Just-et-Saint Pasteur-székesegyházat tekintse irányadónak. 

pragai-szent-vitus-szekesegyhaz

A mester sikeresen ötvözte az úgynevezett német különgótikát a dél-franciával, így jött létre a sajátos közép-európai gót stílus. Az ő irányítása alatt készült el a szentélyt övező kápolnakoszorú, a Szent Vencel-kápolna, az aranykapu (a déli bejárat, ami akkor a főbejárat volt) és a nagy déli torony alsó szintje. Kreativitása leginkább a székesegyház újszerű térkoncepciójában nyilvánult meg, a hagyományos trifóriummotívumot, a fő- és mellékhajók közötti árkádsort nem egy síkban, hanem térben alkalmazta a térhatároló síkokat megmozgatva. Ez a térkoncepció hozta magával a szépséges hálóboltozat kialakítását.

pragai-szent-vitus-szekesegyhaz

Saját kezű alkotásai: a királyi szarkofágok, Szent Vencel szobra, a trifóriumban elhelyezett huszonegy mellszobor és egy szinttel följebb tíz szoborfej. Ezek az alkotások eltértek a hagyományos gót stílustól, és elhelyezésük az épületben is különleges, hiszen félig-meddig rejtett helyeken láthatók. Eredetileg élénk színűek voltak, de a festék lekopott. Az építkezés lassan haladt, mert a király más munkákkal is elhalmozta az építészt. Peter Parler halála után fiai és más rokonai folytatták a munkát 1419-ig, amikor a huszita háborúk lehetetlenné tették az építkezést, sőt komoly károkat okoztak. Készen volt a szentély, a kereszthajó és nagyjából a déli torony, de ezt is csak a következő évszázadban fejezték be Bonifaz Wohlmuth osztrák építész jóvoltából. Az ő munkája az orgonakarzat is.

pragai-szent-vitus-szekesegyhaz

A kétszámlapos órát II. (Habsburg) Rudolf szereltette fel, aki maga is tehetséges órásmester hírében állt, a hétéves háború okozta károkat pedig Niccolò Pacassi, olasz származású osztrák építőmester hozta helyre. A befejezéshez csak a 19. század közepén fogtak hozzá Josef Kranner építész irányításával. Elkészült a főhajó és az oldalhajók, a kereszthajó északi vége, valamint a főoltár. Kranner halála után Josef Mocker folytatta a munkáját. Ő tervezte a nyugati homlokzatot a két toronnyal, de Kamil Hilbert fejezte be.

pragai-szent-vitus-szekesegyhaz

Az ablakokat a 20. század elejének legnevesebb cseh művészei készítették, többek között Alfons Mucha. A keleti oldalon a 100 négyzetméteres, A világ teremtése című, 3 színes ólomüveg ablak közel 27 ezer üvegdarabból készült. A főhomlokzat szobrai és a bronzajtók is a századforduló után készültek el, és a lenyűgöző székesegyházat 1929-ben nyilvánították befejezetté, ekkor szentelték fel.

pragai-szent-vitus-szekesegyhaz

A háromhajós és kereszthajós székesegyház hossza 124 m, a kereszthajó szélessége 60 m, magassága 34,24 m. A tetőről az esővizet vízköpő szobrok vezetik le, melyben a korabeli kőfaragó mesterek groteszk humora testesül meg. A nyugati homlokzaton két, a délin pedig egy torony magasodik (96,6 m). Ez utóbbihoz 287 fokból álló csigalépcső vezet fel, külső oldalán látható a különleges aranyablak, és itt található az ország legnagyobb,15 tonnás harangja, melynek megszólaltatásához hat harangozó kell: négyen húzzák a harang kötelét, ketten a harangnyelvét.

pragai-szent-vitus-szekesegyhaz

A székesegyház falait gyönyörűséges faragványok díszítik, és szépen kidolgozott támpillérek, valamint csodás ablakok tagolják. Két helyen léphetünk be: a nyugati főhomlokzat három portálján és a déli aranykapun, mely fölött látható a Jézus-mozaik, melyhez a velencei kézművesek több mint 1 millió kis mozaiklapot készítettek 33 színárnyalatban. A közel 35 m magas főhajó boltívét 28 pillér tartja, melyeket gótikus hálóboltozat köt össze. A neogótikus főoltár előtt fehér márványból faragott, reneszánsz tumba (királyi síremlék) magasodik, melyet domborművek díszítenek. Alatta van a királyi sírbolt, ahol a cseh történelem számos jelentős személyisége nyugszik, többek közt IV. Károly, IV. Vencel, Pogyebrád György, II. Rudolf, Nepomuki Szent János.

pragai-szent-vitus-szekesegyhaz

Összesen 21 kápolnában gyönyörködhet a szemlélő: királyi kápolna, Szent-Ludmilla-kápolna, Krisztus sírbatétele kápolna, Thun-kápolna, a cseh védszentek kápolnája, Szent Vencel-kápolna, Szent András-kápolna, Szent Kereszt-kápolna, Mária-Magdolna kápolna, Nepomuki szent János-kápolna, Szent Adalbert és Szent Dorottya kápolnája, Szűz Mária-kápolna, Keresztelő Szent János kápolnája, érseki kápolna, Szent Anna-kápolna, Szent Mihály-kápolna, Zsigmond-kápolna, káptalani kápolna, új szentély, Schwarzenberg-kápolna és a Dobenini Barton család kápolnája. A Szent Vencel-kápolna a székesegyház legrégebbi és legdíszesebb része a IV. Károly korabeli, a vértanú életét bemutató freskókkal, jáspisokkal és ametisztekkel.

A koronázási kincseket szó szerint hét lakat alatt őrzik, hiszen a kincseskamra ajtaja hét zárral nyílik, és mindegyik kulcsát más és más helyen tartják, többek között az államelnök, a prágai érsek és a város főpolgármesterének hivatalában. Nagyobb ünnepeken kiállítják a templomban a koronázási ékszereket.

A Szent Vitusnak vannak magyar vonatkozásai is: a Szent Zsigmond-kápolnában nyugszik Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem, a reneszánsz orgonakarzaton vezényelte Liszt Ferenc Esztergomi miséjét 1856-ban, és a kincstárban őrzik Szent István elefántcsont markolatú kardját.

pragai-szent-vitus-szekesegyhaz

A prágai vár harmadik udvarában álló, fenséges katedrális egy monumentális szépség, Közép-Európa egyik legnagyobb és legszebb székesegyháza, melybe ha belépünk, azonnal megragad a színes ólomüvegablakokon át beözönlő fények keltette különleges hangulat.

A templom tulajdonosi jogáról 20 évig pereskedett az állam és az egyház, de 2010-ben megszületett az ítélet, melynek értelmében a Szent Vitus az állam tulajdona, mivel „a székesegyház felépülésétől kezdve a cseh államiság jelképe, építéséhez vallásától függetlenül mindenki hozzájárult, és az építkezést az első (csehszlovák) köztársaság fejezte be”. Az államfői hivatal és az érsekség megállapodása értelmében Csehország legfontosabb vallási épületét közösen kezelik.

tmoni

Forrás: Wikipédia, Világutazó, utazom.com, Prágai útikalauz, Hetedhétország, Köztérkép, mementomori.hu, Rubik Times

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép; 23. kép; 24. kép; 25. kép; 26. kép; 27. kép; 28. kép; 29. kép; 30. kép; 31. kép; 32. kép; 33. kép; 34. kép; 35. kép; 36. kép; 37. kép; 38. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas

2021.06.12