Kétségkívül legnagyobb sikerét már a császári fővárosban aratta, az 1915. november 17-én bemutatott Die Czardasfürstin (A csárdáskirálynő) című operettjével, amely egészen napjainkig legnépszerűbb alkotásának számít. A csárdáskirálynőt néhány kevésbé sikeres mű követte, majd 1924. február 28-án bemutatták a Theater an der Wienben Gräfin Mariza című operettjét, ettől kezdve Bécs újra egy Kálmán remekműtől visszhangzott. Érdekesség, hogy a zeneszerző sokáig ellenállt szerzőtársai, Julius Brammer (1877-1943) és Alfred Grünwald (1884-1951) ötletének. A Marica grófnő első felvonásának szövege ugyanis már 1918-ban elkészült, de Kálmánnak nem tetszett, ezért mással foglalkozott. Végül 1921-ben A bajadér című közös operettjük mérsékelt sikerét követően fordult a komponista a felkínált szövegkönyvhöz, és látott hozzá megzenésítéséhez. A Marica grófnő magyarországi premierjét 1924. október 18-án tartották. Mind a két városban „a közönség rajongott az új operettért”, amely szintén meghódította az egész világot, ugyanis ugyanebben az évben Berlinben, Zürichben, Velencében, Stockholmban és Koppenhágában is műsorra tűzték, de később a New York-i, londoni és párizsi rajongók sem maradtak le ezen remekműről. Már 1925-ben az első filmváltozatát is leforgatták.

Maga Kálmán így nyilatkozott a mű zenéjéről: „A muzsikában még inkább kidomborítottam a magyar elemet, mint azt addig tettem. Valami szilaj, fanyar hangulat vonul végig a melódiákon. Az egész keserű magyar sorsot próbáltam megérzékíteni benne.” A magyar kritikusok pedig így fogalmaztak: „Kálmán Imre zenéje adja meg ennek az operettnek a karakterét, ez a pompás operettmuzsika, amelynek dacos kemény ritmusai éppen úgy magyar veretűek, mint finom ellágyulásai. Magyar zenét írt megint Kálmán Imre, és a magyar színeket virtuóz zenekari palettáján keveri olyan harmóniai hatásokká, amelyeknek mindenütt érvényesülniük kell, ahol csak felcsendülnek”.

A teátrumok egészen napjainkig újra és újra műsorra tűzik határainkon innen és túl a Marica grófnőt, és a siker soha nem marad el. A CD 11 énekszámot tartalmaz, köztük olyan legendás részeket, mint a Mondd el, hogy imádom a pesti nőket…, Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Ringó vállú, csengeri violám. A felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2012. október 21-én. Szereplők: Marica Bordás Barbara, Tasziló Boncsér Gergely, Liza Dancs Annamari, Liebenberg István Kerényi Miklós Máté, Moritz Dragomir Populescu Földes Tamás. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara, vezényel Makláry László. A CD-hez képekkel illusztrált könyv is tartozik, amelyben az érdeklődők számos érdekes információt olvashatnak a zeneszerzőről, az operett keletkezéséről és előadásairól, a mű tartalmáról, a felvétel szereplőiről. A kötetet Gajdó Tamás írta.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Gajdó Tamás: Kálmán Imre Marica grófnő; gyoriszalon.hu/news/13307/64/