A nyolc napon belül elfoglalt vár
Hogy Tokaj ma már nem létező várát miért kerültük el a ez idáig, azt nem is tudom. Pedig nagyon fontos erősség volt ez a Habsburgok bírta Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség zűrös határán, ahol mindig történt valami.
Az első várat ide, egészen pontosan a Bodrog torkolatához, a jobb partra Anonymus szerint Tarcal vitéz építtette. Ami egy földvár lehetett, és a névtelen jegyző szerint írásának idején Hímesudvarként emlegették. Ezt az erősséget aztán elsöpörték hamar a tatárok, s majd csak 1283-ban engedélyezi Kun László királyunk a környék nemeseinek és vezetőjüknek, Aba Amádénak, hogy új várat emeljenek ide. Hogy aztán két esztendő múlva ezt a királyi seregek megostromolják és romba döntsék Aba Amádé engedetlensége, kiskirálykodása miatt. Kővárat Tokajban csak ezután emeltek, mégpedig immár a Bodrog bal partja és a Tisza közé úgy, hogy a földnyelvet a harmadik oldalról egy árokkal zárták le. Így a folyók magas vízállásánál meglehetősen bajos volt száraz lábon az új, 1410-ben az oklevelekben is feltűnő várat megközelíteni.
A vár alaprajza egy konferencia műsorfüzetén (Gömöri Múzeum CC BY-NC-ND)
Amit aztán jó Zsigmond királyunk gyorsan el is adományozott Garai Miklós nádor fiának, Jánosnak, majd pedig egy boszniai birtokkal cseréltette el vele az erősséget. Ahová és környékére aztán 1422-ben birtokosnak megérkezett a török elől menekülő szerb Lazarevics István despota, azaz fejedelem. És öt évig, haláláig volt úr a várban és környékén. Hogy aztán rangját és birtokait unokaöccse, Barankovics György örökölje. Eme szerb urak Nikápolynál ugyan még a török oldalán álltak, de hamar rájöttek, hogy ott kereszténynek sok babér nem terem. Így Zsigmonddal biztonságos, magyarországi birtokokra cserélték Nándorfehérvárt és Galambócot, hogy majd tudjanak hová menekülni. Erre pedig 1439-ben, Szerbia török általi bekebelezése után sor került. Barankovics eztán a török és a magyarok között ingadozott, a II. rigómezei csatában, 1448-ban például elárulta Hunyadit, aminek 15000 jó magyar vitéz élete lett az ára. A bosszú nem maradt el, Tokaj vára aztán már 1451-ben Hunyadi János tulajdonában van, tőle pedig Mátyás örökli majd. Ekkor épül fel négy saroktornya, majd az igazságos király még uralkodása elején feltétlen hívének, Szapolyai Imrének adományozza. Így indul a Zápolyák felemelkedése, akik egyik birtokközpontjukká teszik Tokajt.
Tokaj vára nélkül (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND)
A várat aztán a falai alatt zajló ütközet során, 1527. szeptember 27-én veszti el a csatával együtt Szapolyai János király. Akinek átállásoktól tizedelt, 6000 főt számláló serege itt ütközik meg a 68 éves Niklas Salm gróf által vezetett tizenhatezres, jól képzett császári sereggel. A végkifejlet nem is lehetett kétséges, Zápolya az utóvédet, tábort, mindent hátrahagyva, a hidat felégetve a túlpartra, majd Erdélybe menekült. Ferdinánd pedig előbb Báthory István erdélyi vajdának, majd miután Szapolyai 1528-ban rövid időre visszafoglalta, Serédi Gáspárnak adta a várat. Serédi 1541-ben vette aztán teljesen birtokba, és 1555-ben már Serédi Benedek özvegye, Dobó Zsófia rendelkezik felette. Aki helyett a várnagy, Némethi Ferenc viszi az ügyeket, végül ő lesz a gyermek örökös, Serédi István gyámja is. És a várnagy János Zsigmond oldalára áll, külső vár építéséhez fog. A fejedelem pedig a 2000 fős őrséghez még küld ezer lovast és 600 gyalogost. Így érkezik meg 1565 februárjában Tokaj alá I. Miksa vezére, Schwendi Lázár, aki nyolc nap alatt hatalmába is keríti a jól megerősített helyet.
Hogy aztán Bécs hadmérnökei, Pozzo, a Baldigara testvérek és della Stella valóban modern várrá építsék át Tokajt. De erről már a következő részben olvashatnak.
Címlapkép: A tokaji vár metszeten (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)
Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu