1941. május 17-én született Budapesten Haumann József és Sturm Franciska női fodrászok gyermekeként. Miután elvégezte a Toldy Ferenc Gimnáziumot, 1959 és 1963 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növedéke volt. A debreceni Csokonai Színháznál indult a karrierje, ahol három évig dolgozott. Ezután, 1966-ban a Pécsi Nemzeti Színházba került. Ezekben az években mélyítette el tudását, megismerte a gyakorlati fortélyokat. 1968-ban feleségül vette Vári Éva színésznőt, de néhány év múlva elváltak. Később Ágnes lett a felesége, aki gyártásvezetőként dolgozott. Három gyermeket neveltek fel, két fiút és egy lányt: Petrát, Mátét és Dávidot, akik közül ketten szintén a színészi hivatást választották.

1970-ben a Dunántúli Színházak Fesztiválján kiválasztotta a 25. Színház igazgatója, aki a fővárosba szerződtette. Hamarosan hatalmas sikert aratott Szókratész védőbeszédével, mely aztán végigkísérte egész életét – elválaszthatatlanul összenőtt a nevével, színészi védjegyévé vált, máig legalább 600-szor adta elő. Később olyan teátrumok társulatainak lett a tagja, mint a József Attila Színház, a Madách Színház, a Nemzeti Színház, a Radnóti Miklós Színház, a Katona József Színház vagy az Arizona Színház.

Haumann Péter – szerepeire nézve is – egyszerre tragikus és komikus karakter, harsány és töprengő. Fáradhatatlan, lendületes természet, munkamániája folyamatosan hajtotta előre. Rengeteg darabban játszott különböző színházakban: a Madáchban legalább 300-szor lépett fel a Macskákban, az Operettben többek közt az Őrült nők ketrecében játszott nagy sikerrel, a Radnótiban Schütz Ilával is láthattuk. Híres szerepei közé tartoznak: Arturo Ui (Állítsátok meg Arturo Uit), Patás (Indul a bakterház), az Állatkert igazgatója (Keménykalap és krumpliorr), Vödric Demeter (Kossuthkifli), Feri bácsi (Szabadság, szerelem). Játszott még többek között Shakespeare-től Sok hűhó semmiért, Hamlet, Vízkereszt vagy amit akartok; Kálmán Imre: A csárdáskirálynő; Gogol: Holt lelkek; Csehov: Cseresznyéskert; Shaw: Pygmalion; Neil Simon: Furcsa pár és a Valahol Európában című előadásokon, és még hosszan lehetne folytatni a sort. Nem azokra a szerepeire a legbüszkébb, amelyekről elsősorban ismerik: „Általában Hókuszpókkal, a Patással vagy a Három nővér című Csehov-paródiával azonosítanak elsőként. Ilyenkor mindig hozzáteszem, hogy voltak azért Shakespeare-ek, Dosztojevszkijek, Gogolok.” Továbbá mindig szerette például a musicaleket.

Jellegzetes nevetésű, éles hangú színművész, jó hallgatni. Ha mozdulatlan a színpadon, akkor is rá irányul a közönség figyelme. Rendelkezik azzal a képességgel, hogy nagy hatást érjen el, és az ámulattól megdermedjen a néző. Minden szerepet, helyzetet tökéletesen magára tud formálni. Szinte az összes műfajban otthon érzi magát, legyen az dráma vagy bohózat, operett vagy monodráma, színház, szinkron, rádió vagy tévéjáték. Ha kell, verset mond, de ha kell, énekelni is tud. A színészi mechanizmusnak létezik egy olyan oldala, hogy előkerülnek olyan mozzanatok az életéből, melyek egyébként soha nem jutnának eszébe. „A színész lelkének van egy olyan tulajdonsága, hogyha egy leírt szöveg megérint benne valamit, akkor az rávilágíthat benne egy adott pillanatra.” Ám még a legnagyobb művészeknek is akadnak szerepálmai: „Mindig szerettem volna eljátszani Lear királyt, de sem az alkatom, sem az egész lényem nem alkalmas rá.”

A színház mellett számos játékfilmben is szerepelt: Indul a bakterház, Fekete gyémántok, Nápolyt látni és…, Régi idők mozija, Csínom Palkó, Kakuk Marci, Julianus barát, György barát, III. Richárd, Magyar vándor, Tüskevár. 2011-ben feltűnt a Nyár utca, nem megy tovább, majd A vizsga című filmben, 2014-ben pedig szerepet kapott a Kossuthkifli-ben. Szerepet vállalt a Jóban Rosszban televíziós sorozatban is, melyben ráadásul együtt játszhatott Petra lányával. Utoljára az Apatigrisben lehetett látni, egy professzort alakított. Ikonikus szinkronhangként pedig Hókuszpóknak kölcsönözte a hangját a Hupikék törpikékben.

2019-ben Molière A fösvény című klasszikusát adták elő a Pesti Magyar Színházban. A darab különlegessége az volt, hogy a Haumann-család három tagja játszott benne: Péter mellett két gyermeke, Petra és Máté is szerepet kapott. „Külön-külön játszottam már velük, de így hárman még egyszerre nem léptünk fel. Ráadásul a darabban is a fiamat és a lányomat alakítják: nagyon boldog vagyok, hogy így alakult.” Korábban a Katona József Színházban is ő alakította Harpagon szerepét. „Az a darab 150 alkalommal ment le. Lengyel Ferenc rendező vezetésével Harpagon szerepe más, mint 23 évvel ezelőtt. Egy komoly színész sohasem játssza el kétszer ugyanazt a szerepet.” Haumann Péter ezernyi arcát mutatta már meg több évtizedes pályafutása alatt, de az utóbbi években rendezői oldalát is megvillantotta néhányszor. 1986-ban rendezett először (Frederick Knott: Éjszakai telefon), utoljára 2000-ben (Murray Schisgal: New York körbe-körbe).

Nem volt könnyű összeegyeztetnie a sikeres pályát a családi életével. Gyermekeinek sokkal kevesebb jutott belőle, mint az unokáknak. Állandóan dolgozott: próbált, játszott a színházban, szinkronizált. Régóta vágyott már arra, hogy egy kicsit pihenhessen, nagyon élvezi a szabadságot. „Most oda megyek, ahova akarok, és akkor, amikor csak akarok. Az, hogy most jött ez a lehetőség, hogy együtt játszhatok a fiammal és a lányommal, nagyon jó.” Nehéz elképzelni, hogy véglegesen visszavonuljon: „Annyi minden történt velem az elmúlt 53 évben, hogy úgy érzem, nyugodtan kiszállhatok belőle kicsit. Aztán majd meglátjuk. Ha jön valami jó lehetőség, azt persze nem fogom kihagyni.” Ünnepnek számít számára minden nap, amit a családjával tölthet, vagy elmehet vadászni. „Ha mindenképpen játszanom kell, ott vannak az unokáim, inkább velük játszom.”

„Egyszerre volt teli aggodalommal a lelkem, hogy gyermekeim nehogy erre a pályára kerüljenek, meg egyszerre drukkoltam is magamban, hogy de igen, szülessen meg annak a folytatása, amivel én próbálkozom.” Petra és Máté között soha nem jelentkezett féltékenykedés. „Nem volt versengés köztünk, egyrészt, mert nagyon szeretjük egymást, másrészt nem pályázunk ugyanazokra a szerepekre. Máté erősen a film felé fordul, én meg inkább a színpadhoz ragaszkodom.” Máté otthonosan mozog a hazai és külföldi filmes világban egyaránt, sorozatokban játszik (pl. a Vaják és Az utolsó királyságban is szerepel). Amikor a családban beszélgetnek egymással erről a hivatásról, mindig csak szakmai szempontból beszélnek a másik teljesítményéről. Szívesen megnézik egymást és segítik.

Haumann Péter már mindent elért, amire egy magyar színművész vágyhat. Számos rangos kitüntetéssel jutalmazták több évtizeden átívelő tehetséges, kitartó munkáját. Két alkalommal Jászai Mari-díjat, 1985-ben pedig Kossuth-díjat kapott. Érdemes művész, Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. Elnyerte a Színikritikusok díját a legjobb férfi alakításért. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, majd a Prima Primissima díjat. 2010-ben a Nemzet Színészévé választották Kállai Ferenc helyére. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Néhány évvel ezelőtt jelentette be, hogy 22 év után otthagyja a Katona József Színházat. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy a színészlegenda felhagy a színházi élettel. Aztán hamarosan kiderült, hogy szerencsére szó sincs végleges visszavonulásról, csak úgy döntött, hogy kicsit lazít, és pályafutása végén szabadúszóként szeretné élvezni az időskori éveket.

Boldog születésnapot, sok erőt és jó egészséget kívánunk Haumann Péternek!

Sulyok Attiláné

Források: starity.hu, nlc.hu, origo.hu, meglepetes.hu, szinhaz.hu; Hámor Vilmos: Szerinted? Válogatott interjúk 3 évtizedből

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.