128

Utcára tódult a falu, ha gépkocsi érkezett


bonyhadi-cipogyari-dolgozok-autoi

A két háború közötti vidéki Magyarország közlekedésének szereplője, eszköze volt az automobil is. Ami olyan ritka volt még, mint a fehér holló, és csodájára jártak, ha az alispán, vagy éppen valami járási, megyei uraság bepöfögött vele a szekerek, lovaskocsik uralta faluba.

Karl Benz úr 1879-es találmánya, amely megváltoztatta a világot, legelőször a magyar arisztokrácia révén jutott el az ország útjaira. És a jó grófok, bárók és a nyugati határvidéken tanyázó hercegek mindjárt szembesülhettek azzal a problémával, hogy a legközelebb Bécsben megrendelt, megvásárolt, vagy még távolabbról hazahozatott járműveik bizony nem nagyon tudnak haladni a rossz magyar utakon. Mert a millennium előtt, vagy éppen a századfordulón ez volt a magyarországi autótulajdonosok egyik legnagyobb problémája, a rossz útviszonyok. Az első autóknak ugyan volt „túra” változata, nagyobb teljesítményű motorral és szélesebb gumiabroncsokkal, de még ezeknek is gondot okozott a vármegyék fenntartásában lévő országos úthálózat állapota. Amelynek javítgatása, korszerűsítése ugyan a korszakban folyamatosan napirenden volt, ugyanakkor az ilyen úttól esetleg távol eső birtokközpont, kastély a helyi utakon, őszi, téli időben való megközelítése sem volt egyszerű feladat. (Sokszor még az urasági hintónak sem.)

steiner-szilard-foto

Autó előz lovaskocsit Steiner szilárd üvegnegatívján (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

De hát az emberi erőforrások a gróf urak rendelkezésére álltak, így ezek a bekötőutak is lassacskán elkészültek. És a gróf úr is megtanulta megülni/vezetni a benzines paripát, amelyhez kezdetben a zabot/üzemanyagot bizony a kastély mellé emelt garázsban (amely hátuljában vagy padlásán a sofőrnek, egyben szerelőnek volt a lakása) kellett felhalmozni, hosszabb utakra pedig kannákban az autók oldalára rögzíteni. 1900. november 30-án aztán a pesti Royal Hotelben megalakult a Magyar Automobil Klub, elnökéül pedig mindjárt meg is választották gróf Szapáry Pált, a zalai főispánt, aki nyilván odafigyelt eztán Zala országos kezelésű útjainak az állapotára, hiszen ennek a vármegyének a déli részén terültek el a birtokai, melyeket Budapestről, amikor tehette, gyakran látogatott automobilon. Szapáry uram 1917-ben halt meg, így nem érhette meg, hogy gépkocsiját az indulás előtt egy fővárosi benzinkúton tankolja tele. Ez a szolgáltatás a századforduló Amerikájából indult el, és hozzánk a húszas években érkezett csak meg, 1924-ben helyezte üzembe a Fővárosi Autóüzem Rt. az első két benzinkutat.

kisfiu-csaladi-auto-elott

Tehetős csemete egy Audi előtt 1942-ben (Fortepan CC BY-SA)

Aztán Henry Ford nyomdokain már nemcsak egyedi autók készültek, hanem megindult az európai márkák sorozatgyártása is. (Nem mellékes, hogy éppen ebben az időszakban az USÁ-ból behajózott amerikai márkák is erősen jelen voltak az európai piacon.) A sorozatgyártás pedig az alsóbb rétegek számára is elérhetővé tette a már nem is új csodát. De míg az első „népautó”, a Ford Galamb József által tervezett T-modellje 1908-tól jelentősen megkönnyítette az amerikai farmerek, városlakók életét, addig Európában az első „népautóra” (Volkswagen) még 1937-ig várni kellett. És még sokáig, a harmincas évek végéig is sokfelé utcára tódult a falu (a gyerekek mindenképp), ha oda valami gépjármű érkezett.

steyer-gepkocsi-foto

Autós kirándulás egy a világháborút túlélő Steyer gépkocsival, 1946-ban (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Címlapkép: A bonyhádi cipógyár dolgozóinak autói az 1961-es május elsején (Völgységi Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2021.05.17