226

A pisai ferde torony

Remekművek világszerte 40. rész – tmoni írása

pisai-ferde-torony

Mindenkinek a ferde torony (Torre pendente di Pisa) jut először eszébe, ha szóba kerül az egyik legrégebbi toszkán város, Pisa. A világ leghíresebb harangtornya (Campanile) a Dóm téren (Piazza del Duomo) vagy Csodák terén (Piazza dei Miracoli) található katedrálisé. Ez itt a harmadik legrégebbi épület a Szűz Máriának szentelt székesegyház és a keresztelőkápolna után.

A világ egyik leghíresebb tornyát két évszázadon át építették – három szakaszban – 1173 és 1372 között. A kezdet Pisa gazdasági jólétének és katonai sikereinek idejére esett. Az építész személyazonossága vitatott, sokáig a tervezést Guglielmo és Bonanno Pisanónak tulajdonították, ma azonban inkább Diotisalvinak. 1178-ra készült el a 3 emelet, és ekkor süllyedt meg a nem megfelelő talaj miatt. 100 évig állt az építkezés, mert a város folyamatosan háborúzott Genovával, Luccával és Firenzével. Így a talajnak volt ideje megülepedni, mire 1272-ben Giovanni di Simone újraindította a munkálatokat. Négy szintet húztak fel, ügyelve arra, hogy kiegyenlítsék az elhajlást. De 1284-ben újra félbe kellett hagyni az építést egy csúnya hadi vereség miatt (meloriai csata), mely után a város teljesen elszegényedett. Csak 1372-ben készült el az utolsó szint – ami Tommaso di Andrea Pisano nevéhez fűződik –, és ekkor állították fel a harangokat is.

pisai-ferde-torony

Az évszázadok során a ferdeséggel sok gond volt, többször is megpróbálták kiegyenesíteni, nehogy eldőljön. 1838-ban pl. Alessandro Della Gherardesca építész egy utat ásatott a torony körül, hogy az alap láthatóvá váljon, és megpróbálta a talajvíz elszivattyúzásával stabilizálni az építményt, de ez is csak növelte az elhajlást. Benito Mussolini betont öntetett az alapozásba, de a torony ettől még tovább süllyedt a talajba. A hatvanas években az olasz kormány egy nemzetközi kutatócsoportot állított össze, hogy megtalálják a stabilizálás megfelelő módszerét. Két évtizednyi munka után a tornyot lezárták, a harangokat leszerelték a terhelés csökkenése miatt, és kiürítették a közeli házakat. 10 év alatt restaurálták az épületet, melynek során megállították a dőlést acélsodronyokkal és súlyokkal. A torony délkelet felé dől, a dőlésszöge az 1990-es mérés szerint 5,5 fok volt, amely 3,99 fokra csökkent (a torony teteje 3,9 méterrel mozdult el a függőlegestől). Így újra megnyithatták a műemléket, mely a szakemberek szerint három évszázadig stabil marad, ám biztonsági okokból egyszerre csak harmincan tartózkodhatnak benne.

A toronyszobával együtt 8 emeletes pisai ferde torony mészkőből mészkőhabarccsal készült, és carrarai fehér márvány borítja. 55,86 m az alacsonyabb és 56,70 m a magasabb oldalon, külső átmérője 15,484 m, a belső pedig 7,368 m. A falvastagsága az alapnál 4,09 m, a tetején 2,48 m, és 296 lépcsőfok vezet a tetejére. Hét harangja van, hangjai megegyeznek a zenei skála hét hangjával: L’assunta (1654), il Crocifisso (1572), San Ranieri (1719-21), La Terza (1473), La Pasquereccia (1262), il Vespruccio (1501), Del Pozzetto (1606). Földszintjét és legfelső, harang-emeletét vakárkádok, hat középső szintjét karcsú oszlopos, árkádos körüljárók, valamint díszes törpegalériák veszik körül: finoman, választékosan faragott oszlopok és féldomborművek. Az alsó rész 15, a következő hat emelet 30, a teteje pedig pedig 16 boltívet foglal magába, így teremtve összhangot a torony román és a harangszoba gótikus stílusa között. Összesen 207 oszlop sorakozik az épület körül.

pisai-ferde-torony

A pisai torony akkor is figyelemre méltó építmény volna, ha nem lenne ferde, hiszen amellett, hogy az itáliai román stílus gyöngyszeme, káprázatos a panoráma a tetejéről, a középkori mérnöki tudás igazán nagyszerű teljesítménye. Valódi csodája az, hogy nyolc évszázad elteltével még mindig áll. Nem véletlen, hogy 1987-ben az egész Csodák terét – a toronnyal, a székesegyházzal és a keresztelőkápolnával – az Unesco világörökség helyszínének nyilvánították.

tmoni

Forrás: Wikipédia, Origo, LEGO Architecture: A pisai ferde torony, Rubicon, kihagy6tatlan.hu, Világutazó

A képek a flickr.com és a Wikimedia Commons gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély

2021.05.15