A német Condor légió lebombázza a spanyolországi Guernica városát

Ezen a napon történt: 1937. április 26. ‒ Bogár Erika írása

guerncia-bombazasa

1937. április 26-án a német Condor légió lebombázta Guernica városát a polgárháború sújtotta Spanyolországban, ahol már egy évszázada súlyos belső konfliktusok dúltak a reformokat követelők és a konzervatív jobboldal szembenállása miatt.

Miután XIII. Alfonz király elhagyta az országot, kikiáltották a második köztársaságot. Az 1931. december 9-én kihirdetett alkotmány a társadalom egyes rétegeit, köztük a gyáriparosokat, földtulajdonosokat megrémítette. Az alaptörvény többek között megvonta az egyház különleges jogait is. 1934-ben – már a nacionalista erők kormányzása idején – Észak-Spanyolországban bányászsztrájk tört ki.

1936-ban a tavaszi választásokat – az összefogásnak köszönhetően – ismét a baloldali, köztársasági pártok nyerték. A nacionalista beállítottságú tábornokokat eltávolították pozíciójukból, Francisco Franco vezérkari főnököt leváltották, és a Kanári-szigetekre helyezték át. A köztársaságiak óvatossága ellenére puccs előkészítésére került sor. Franco Észak-Afrikába, Marokkóba ment. 1936. július 17-én, az ott állomásozó csapatok köztársasági kormány elleni lázadásával kezdődött a spanyol polgárháború. Az anyaországi helyőrségek a terv szerint később csatlakoztak, a köztársaságiak ekkor még visszaverték az előretörést.

Franco július 22-én támogatást kért Hitlertől. A köztársaságiakat a polgárháború évei alatt a Szovjetunió segítette, míg az európai országok hivatalosan a be nem avatkozás politikáját követték. Amellett, hogy „önkéntesekkel” támogatták Franco csapatait, a spanyol polgárháború lehetőséget adott a németeknek a Luftwaffe számára újonnan kifejlesztett fegyvertechnológiák tesztelésére. Létrehozták a mintegy száznegyven repülőből álló Condor légiót (Legion Condor) Hugo Sperrle vezérőrnagy parancsnokságával. A németek mellett a Benito Mussolini vezette Olaszország Légionárius Légierő (Aviazione Legionaria) nevű alakulatának gépei vettek részt a Rügen-hadművelet elnevezésű spanyolországi légitámadásban.

Guernica (baszkul Gernika) akkoriban mintegy ötezer lakosú kisváros volt Baszkföldön, kulturális centrum és a tartományi parlament központja. Határában található a tölgyfa, melynek árnyékában Kasztília királyai felesküdtek a baszk önrendelkezés tiszteletben tartására. 1937-ben április 26. hétfő volt, helyi szokás szerint a vásár napja. Guernica lakóin és a vásárra érkezőkön kívül polgárháborús menekültek is tartózkodtak a városban. A tervezett támadás célja a település szélén álló híd és a városba vezető utak elpusztítása, illetve a köztársaságiak visszavonulásának megakadályozása volt.

A gépek két hullámban támadtak, a bombázást géppuskatűz követte, az első hullám után a környéket beborította a füst. A támadásban részt vevő gépek és az áldozatok számáról több adat létezik köztudatban. A katonai akták megsemmisülése miatt kevés hivatalos forrás áll rendelkezésre, viszont fennmaradt Wolfram Freiherr von Richthofen – a légió későbbi, harmadik parancsnokának – naplója. A támadásról elsőként George Steer újságíró számolt be. A nacionalisták tagadták a hadműveletet, a tüzet a visszavonuló köztársaságiak gyújtogatásával magyarázták. Az utolsó kutatások huszonnégy harci repülőről szólnak, melyek közül hármat vezetett olasz pilóta. Több száz civil áldozat lehetett, és az épületeknek mintegy hetven-hetvenöt százaléka égett le, mert a bombázásban kigyulladó épületekről a szél továbbvitte a tüzet.

pablo-picasso-guernica

A spanyol polgárháború 1939. április 1-jén ért véget. A köztársasági erők nagy része megadta magát, Madrid március 28-án kapitulált. Francisco Franco 1975-ben bekövetkezett haláláig irányította az országot.

Pablo Picasso Guernica című (a fenti képen), huszonnyolc négyzetméteres, fekete-fehér olajfestményét 1937. május 1-én kezdte el festeni, és még abban az évben a párizsi világkiállításon bemutatták. 1981-ben került Spanyolországba, előtte New Yorkban, a Modern Művészetek Múzeumában állították ki. Jelenleg Madridban látható, de másolatait és reprodukcióit több helyen őrzik, például az ENSZ New York-i székházában.

1997-ben, hatvan évvel a történtek után a német parlament határozottabban ítélte el a Guernica elleni támadást, és bocsánatot kért az áldozatoktól.

Bogár Erika

Források: hu.wikipedia.org 1, hu.wikipedia.org 2, hu.wikipedia.org 3, mult-kor.hu 1, mult-kor.hu 2, fmc.hu, honvedelem.hu, bundesarchiv.de, poieinkaiprattein.org

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2021.04.26