142

Ahol Álmos átadta Árpádnak a vezérséget


ungvar-var

Ha már Kárpátalján időzünk, természetesen el kell mennünk Ungvárra is, amely erősség egészen jól megmaradt a sok hányattatása után. Három fülesbástyáján remekül tanulmányozhatjuk, milyen is lehetett az, amikor a vár tüzérei kartáccsal söpörték le a falról a létrákon felfelé törekvő ostromlókat.

Ungvárról először Anonymus magyarok történetéről szóló gestájában olvashatunk. Mégpedig azt, hogy az Álmos vezetésével bevonuló eleink itt, azaz Ung, vagyis Hung várában vették ostrom alá Laborc urat. Aki végül Zemplén várába menekült volna, de a magyarok útközben megcsípték, és fel is akasztották. Végül folyócska lett elnevezve róla. Ezután a vár is megnyitotta kapuit, amit jó magyar szokás szerint négynapos áldomással ünnepeltek a Verecke felől érkező, a hegymászásban, ostromban megfáradt honfoglalók. III. Béla jegyzője szerint eme mulatozás során jelentette be Álmos, hogy fiának, Árpádnak adja át a vezérséget. „Ezért hívták Árpádot Hungvaria vezérének; összes vitézeit pedig Hungról hungvárusoknak nevezték el az idegenek nyelvén, és ez az elnevezés mostanáig él az egész világon”, hogy idézzük is a Névtelen Mestert. Ungvár pedig kezdetben egy magaslatra emelt földvár lehetett, 1085-ben már biztos, hogy itt volt Ung vármegye székhelye. Egy év múlva pedig Kapolcs kun vezérnek is beletörik a foga ostromába, a tatárok viszont 1241-ben beveszik, és a földdel teszik egyenlővé az addigra nyilván már némileg jobban megerősített, az Árpád-házi királyok keleti hadjáratainak is bázisául szolgáló várat.

ungvar-var

A főbejárat (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

IV. Béla aztán a mai Gerény feletti dombra építteti fel az új erősséget. Amit majd a mulatozást kedvelő IV. Kun László mindenféle szolgálataiért Aba Amádénak adományozott. Az Abák uralma a rozgonyi csatáig tartott, ahol is Károly Róbert seregének egyik parancsnoka, a király gyermekkori barátja, Drugeth Fülöp volt. A salernói, frank származású nemes aztán többek között Ungvár birokosa, illetve 1323 és 1327 között az ország nádora is volt, de gyermektelenül halt meg. Mielőtt ez még bekövetkezett volna, az országba hívta öccsét, Jánost, aki meg is örökölte a Károly Róberttől kapott birtokait. János fiai, László és Miklós pedig elosztották a birodalmat: Lászlóé, a gerényi ágé lett Ungvár, Miklós pedig a homonnai ág alapítójává vált. Így indult egy a vár szempontjából 369 évig tartó történet, ugyanis a família pontosan ennyi esztendőn át bírta az erősséget.

ungvar-var

Régi képeslapon (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND)

De nemcsak birtokolta, hanem teljesen újjá is építtette. A gerényi ág kihalása után a Homonnai Drugethek lettek Ungváron is az urak. A török időkben, az ország három részre szakadása után pedig Drugeth István, Ung és Zemplén főispánja (1587 és 1606 között) előbb Nagykaposnál, jobbágyait is felfegyverezve, szétveri a betörő tatárokat, majd 1598-ban olasz mérnökök szerződtetésével hozzálát egy teljesen új vár építéséhez. Így készült el a ma is látható három fülesbástya és a falak által körbevett, kezdetben négyszintes palotaépület, amelynek legfelső emelete már fából volt, és így le is égett, soha nem épült újjá.

(A vár történetét a sorozat következő részében folytatjuk.)

Címlapkép: A vár a 40-es években (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2021.04.23