Oscar 2021 – Ki lesz a legjobb férfi főszereplő?

Ha a Győri Szalon szerzőin múlna… – 4. rész

hopkins-boseman-oldman-ahmed-yeun

A legjobb férfi főszereplő kategória mezőnye is kettős képet mutat 2021-ben, hiszen három jelölt neve most először kerülhet a nyertes borítékba, a másik részről azonban két félelmetesen jó színészt köszönthetünk. Anthony Hopkins második Oscarjának örülhet (hatodik nominációjából), Chadwick Bosemannek posztumusz tapsolhatunk, Gary Oldman szintén duplázhat, míg Riz Ahmed és Steven Yeun meglepetésemberekként nyerhetnek aranyszobrot. Bárhogy is lesz, mi letettük a magunk voksait.

Anthony Hopkins (The Father) – SzaSzi

Az esztendő egyik legizgalmasabb filmélménye, a sikeres drámaíróként ismert, most a saját színdarabját adaptáló Florian Zeller alkotása, a The Father. A rendező kifejezetten a főhőst alakító, immár hatszoros Oscar-jelölt színészlegenda, Anthony Hopkins személyiségéhez igazította a főszerepet, nem véletlen a név és a születési dátumok megegyezése. A film nem egy dokumentarista látlelet a demenciáról, és nem is egy érzelmes melodráma a szellem pusztulásáról, sokkal inkább egy ijesztő és zavaros pszichothriller. Szívszaggató módon Anthony egyre megbízhatatlanabb agyával, öregedő érzékszerveivel fogjuk fel a dolgokat, ő pedig az emlékszilánkok, a képzelgések és a valóság összecsúszása közben egyre makacsabbul ragaszkodik emberi méltósága megőrzéséhez. A 83 évesen is aktív, életvidám Hopkins ellenállhatatlanul karizmatikus, alakítása valóságos színészi iskola: szigorú apa, bizalmatlan após, elveszett, magatehetetlen kisgyerek, sármos hódító, vagy csak megtört, összezavarodott, kiszolgáltatott öregember. Ezek és árnyalataik mind egy betegség mélyen átélt, hiteles, művészi ábrázolása. A legridegebb közönyt is megtöri, sokkol, és érzelmi úthengerként gázol át rajtunk. Megjelenítésére csak a legnagyobbak képesek! Óriási kegy látni őt! Semmi kétség, hogy ő lesz az idei gála ünnepelt sztárja, és nevét újra bearanyozzák!

Chadwick Boseman (Ma Rainey: A blues nagyasszonya) – Ősze Mária

Chadwick Boseman lehet Peter Finch (Hálózat, 1977) és Heath Ledger (A sötét lovag, 2009) után a harmadik olyan színész, aki halálát követően, posztumusz nyeri el az Oscar-díjat, amelyre először jelölték a Ma Rainey: A blues nagyasszonya című utolsó filmjében nyújtott, minden tekintetben megrázó alakításáért. Az August Wilson drámája alapján forgatott moziban Boseman Ma zenekarának legfiatalabb tagját, az öntudatos, türelmetlen és nagy álmokat szövő trombitást, Levee-t keltette életre. Csontsoványra fogyva, mégis olyan lendülettel játszott, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne a halálos betegség fenyegető árnyékában filmet forgatni. Éppen ezért joggal merülhet fel a kérdés, hogy a korai halál vagy a színészi alakítás minősége révén nyerheti-e el a díjat. Egyértelműen az utóbbi, ugyanis Boseman az összetett karakterábrázolás minden pillanatában tökéletes: ifjonti hévtől ragyog a zenész álmainak megfogalmazásainál, szívdöglesztőként udvarol, és mély érzelmeket képes megmutatni a film drámai és tragikus csúcspontjait jelentő két monológjában. Számomra nem kétséges, hogy a 2020 augusztusában, 43 éves korában elhunyt Boseman teljesítményét az Amerikai Filmakadémia tagjai díjazzák.

Gary Oldman (Mank) – tmoni

Gary Oldman élete egyik legjobb alakítását nyújtja David Fincher Mank c. életrajzi drámájának címszerepében. Herman J. Mankiewicz (Mank) idegesítő, mindig részeg, sokszor visszataszító, mégse utáljuk, mert zseniális, szellemes, művelt, intelligens, szókimondó és emberséges. Gatyába rázza mások fércműveit, felturbózza a középszerű forgatókönyveket – így akad össze az új fenegyerekkel, Orson Welles-szel, aki rábízza az Aranypolgár megírását. Mank ekkor már lecsúszóban van, de tudja, hogy ez élete nagy lehetősége, s bár alig képes kezelni alkoholizmusát, megragadja. Amit Oldman produkál, az egy zseniális, de önpusztító ember karaktertanulmánya: egyszerre játssza el a még ereje teljében lévő, penge gondolkodású, nagy szívű és nagy stílű, hollywoodi bennfentest, és a morgolódó, kibírhatatlan, önző, még mindig csodákra képes, de már lenézett, kihasználható kívülállót. Mindkét karakter közös tragédiája – s ez gyúrja őket eggyé –, hogy teljes egészében megveti annak a filmipari gépezetnek a működését, melytől függ. Roppant nehéz szerep Mank bőrébe bújni, s Oldmannek nemhogy sikerült, de úgy érezzük, nem egy színészt látunk egy karaktert megteremteni, hanem fordítva.

Riz Ahmed (A metál csendje) – tmoni

Darius Marder A metál csendje a Riz Ahmed által briliánsan megformált Ruben karaktertanulmánya. A brit-pakisztáni színész alakítása páratlan, karrierje legjobbját hozza az egykori kábítószerfüggő dobos szerepében, akinek szembe kell néznie megsüketülésével. Ehhez végig kell járnia egy utat, melynek során eljutnia oda, hogy élethelyzetét nem megjavítani akarja, hanem elfogadni. Fejlődéstörténete során el kell tudnia engedni nagy nehézségek során összerakott régi életét, s felépítenie egy újat. Ahmed zseniálisan oldja meg az összetett feladatot, melyet nehezít, hogy retteg a csendtől, nem akar egyedül maradni gondolataival, melyeket eddig heroinnal, majd dübörgő metállal hallgattatott el. Megpróbál beilleszkedni a siket közösségbe, de a normális élet utáni vágya nem lankad, foggal-körömmel ragaszkodik hozzá. Ezt az őrlődést és az elfogadáshoz vezető utat Ahmed úgy tudja interpretálni, hogy az utolsó porcikánkig azonosulunk vele. Mindezt az apró részletek, a roppant kifejező csendek és a hanghatások együttesével éri el. Végig uralja a képernyőt, folyamatosan maga mellett tudja a nézőt, hallgatásai pedig beszédesebbek minden szónál.

Steven Yeun (Minari) – Szilvási Krisztián

Emlékszel, mit mondtunk, amikor összeházasodtunk? Hogy eljövünk Amerikába, és megmentjük egymást.” A Dél-Koreában született, aztán családjával emigránsként – egy év Kanada után – Amerikában új hazát talált Steven Yeun nem a tévé/filmvászonra készült. Pszichológiából diplomázva azonban az orvosi pálya helyett a színészet irányában képezte tovább magát. Eddigi karrierje kiugrása a Minari, melyben olyan fajsúlyos szereppel bizonyít, amely jelölésekkel és díjakkal szántott végig az USA filmes fesztiváljain. Jacob boldogtalan, csak nem tudja magáról. Hajszolja az álmát, hogy saját farmjának köszönhetően váljon önellátóvá, miközben nem veszi észre, hogy éltető gyümölcsét a termőföld helyett maga mellett kell keresnie: felesége, lánya, fia oldalán. Yeun játékában a szemeiből, mozdulataiból sugárzó akarat teljességgel megbénítja az érzelmeit – benne van egy nép „fel nem adása” csakúgy, mint egy határon átbillent makacs bizonyítási vágy, ugyanakkor emellett látszik az is, ami számunkra nyilvánvaló, ő viszont elnyomja magában: a család mindennél fontosabb. Végül kell neki az a „tisztítótűz”, hogy érzelmi eszméletre térjen, és kell neki az az Oscar-díj, mert kiérdemelte.

Győri Szalon

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.

Az Oscar 2021 – Ki lesz a legjobb... cikksorozat korábbi részei:
- Ki lesz a legjobb női mellékszereplő?
- Ki lesz a legjobb férfi mellékszereplő?
- Ki lesz a legjobb női főszereplő?

2021.04.22