Oscar 2021 – Ki lesz a legjobb női főszereplő?

Ha a Győri Szalon szerzőin múlna… – 3. rész

day-mulligan-mcdormand-kirby-davis

A női főszereplők mezőnye 2021-ben is határozottan két részre osztható: vannak közöttük Oscar-birtokosok, akik többedik jelölésüket könyvelhetik el, illetve abszolút újoncok. Andra Day például háromszoros Grammy-jelölt, aki most robbantott a filmvásznon, Carey Mulligannek az idei a második nominációja, Frances McDormand valódi veteránnak számít (2 Oscar, összesen 6 jelölés), Vanessa Kirby szintén először kopogtat aranyszoborért, Viola Davis pedig egyet már bezsebelt, és most negyedszerre került „borítékközelbe”. De lássuk, ha rajtunk múlna, kinek a neve lenne azon a levélpapíron!

Andra Day (The United States vs. Billie Holiday) – Szilvási Krisztián

Southern trees bear a strange fruit / Blood on the leaves and blood at the root…” A jazz-swing nagyasszony Billie Holiday-nek a színpadi fényeken túl gyötrelmes ifjúkor, felnőtt éra és halál jutott. Mindamellett, hogy (4 posztumusz Grammy-díjjal is támogatva) felejthetetlenül vonult be a zenetörténelembe, pályáját végigkísérte az amerikai rendőri szervekkel folytatott – faji elnyomás katalizálta – harc is. Celluloidért kiáltó téma, amelyet Johann Hari könyvéből Lee Daniels rendezett nagyvászonra, s bár maga a film egészében nem mentes a hibáktól, a főszerepet alakító, 36 éves Andra Day lélegzetelállító alakítással, tokostul-vonóstul viszi el a vállán az egészet. A háromszoros Grammy-jelölt énekesnő-dalszerző debütálása kapásból Golden Globe-ot jelentett színésznőként, és semmi kétségem, aranyszobrot is érdemel: a művésznév mögött – amelyet Billie Holiday inspirált! – Cassandra Monique Batie-ként anyakönyvezett hölgy elementárisat mutat: egyszerre sekélyes és mély, összeszedett és zavart, lázadó és bizonytalan. Teljes spektrumú azonosulást nyújt, sallang- és műviség menteset ösztönös érzékiséggel, tudatossággal, valamint hittel. Nem Billie Holiday-t játssza el, ő maga az 130 perc erejéig.

Carey Mulligan (Ígéretes fiatal nő) – Márné Tóth Krisztina

Carey Hannah Mulligan fiatal, csinos angol színésznő. Ismerhetjük őt az Egy lányról (2009) című filmből, amellyel az Oscar- és Golden Globe-jelöléseken túl BAFTA-díjat is nyert. Jó véleménnyel vannak róla a kritikusok, filmes karrierje mellett színházban is játszik. Az Ígéretes fiatal nő-ben (Promising Young Woman) egy múltbéli trauma hatására kisiklott életű pincérnőt alakít. Napközben egy kávézóban dolgozik, este azonban a bárokat járja, ahol részegnek tetteti magát, hogy az ő helyzetét kihasználó férfiakat megbüntesse. Rendkívül jól hozza a szerepét, kaméleon módjára változik; vicces, titokzatos, esendő, de pillanatok alatt veszi át az irányítást a kényes szituációkban. A főhős Cassie bőrében okos, szellemes és erkölcsileg gyenge, még tüskés modorával is könnyedén elnyeri a nézői szimpátiát. A filmet öt kategóriában jelölték Oscárra (a legjobb női főszereplő mellett a filmet, a rendezést, az eredeti forgatókönyvet és a vágást), Mulligan alakítása megérdemli, hogy szoborra váltsa a nominációt.

Frances McDormand (A nomádok földje) – SzaSzi

Chloé Zhao harmadik nagyjátékfilmjében (A nomádok földje) először dolgozott olyan kaliberű színésszel, mint Frances McDormand (Fern), és az együttműködés mindkettőjükből a legtöbbet hozta ki. McDormand nem csak uralja a képernyőt, a legapróbb rezdüléseiben is ott van az élet nehézsége és szépsége, félmosolyában is monológok rejtőznek. Nagy lehetne a kontraszt az önmagukat alakító nomádok dokumentarista bemutatása és Fern fiktív története között, de Zhao hagyja, hogy McDormand félimprovizatív, egyszeri és megismételhetetlen módon saját maga legyen a hősnő bőrében, elhagyva a mesterségbeli fogásokat természetesen illeszkedjen a környezetébe. Szerepe szerint kisemmizve, gyásztól sújtva kényszerből indul útnak rozoga tragacsával, nem panaszkodik, nem kesereg, nem kér senki sajnálatából, csak teszi, amit kell. Így találkozik a nomádokkal, akiktől nem csak túlélő praktikákat tanul, nem csak közösségre lel. Egyszerű örömökön és kibírhatatlannak tűnő megpróbáltatásokon át vezet az út egy teljesebb önmagához, amely tudja, hogy van választása még akkor is, ha körülötte minden romba dőlt. Fern barátságossága, nyitottsága, önzetlensége magával ragadó, sőt még nyughatatlansága vagy makacssága is rokonszenves. Az őt alakító McDormand arcáról mindez könnyedén olvasható, és nem mesterkélt.

Vanessa Kirby (Pieces of a Woman) – tmoni

Mundruczó Kornél Pieces of a Woman c. filmjének főszerepében Vanessa Kirby egy balul elsült otthonszülés következményeivel küzd, letaglózó alakítást nyújtva. Nyersen, őszintén enged bepillantást egy megtört nő lelkébe, aki családjával együtt, de attól elkülönülve próbálja túltenni magát gyermeke elvesztésén. Legfőbb erőssége az érzelmek pőre, csiszolatlan ábrázolása, melyek nagyrészt elfojtva jelentkeznek, ritkán törnek ki. Düh, kétségbeesés, fusztráció, lemondás, elidegenedés, kiüresedés – mindez némán szenvedve. Bezárkózik a gyászba, elhidegül a világtól, elszigetelődik, de megpróbálja magát összerakni apró darabokból. Fájdalma hiteles, játéka precíz és intenzív, észbontóan jó. Lassan néz szembe érzéseivel, némán tűri, hogy teste-lelke a szülés után regenerálódjon, miközben mindenki kiborulást vár tőle. Gyásza nem a felszínen, hanem a mélyben eltemetve zajlik, s ezt Kirby képes néhány apró rezdülésben tálalni, melyekben érzelmi viharok kavarognak, egyetlen tekintettel tud komplex érzelmeket közvetíteni. Tűpontos ábrázolása ez a friss traumának, a kapaszkodók keresésének, a talajt vesztésnek, a végére mégis eléri, hogy csak a remény maradjon meg belőle, a megváltás élménye.

Viola Davis (Ma Rainey: A blues nagyasszonya) – Ősze Mária

A 2017-ben a Kerítések (Fences) című filmért már a legjobb női mellékszereplő Oscar-díjával kitüntetett Viola Davist immáron negyedik alkalommal jelölték a legrangosabb filmdíjra a Ma Rainey: A blues nagyasszonya című filmben nyújtott alakításáért. Ezzel ő a legtöbbször nominált afroamerikai színésznő. Az August Wilson drámája nyomán készült film a blues anyjának is nevezett Ma Rainey és zenészei egy stúdióban töltött napját mutatja be. A színésznőre alig lehet ráismerni, a testtömés, az aranyfogak és a túlzott smink révén elképesztő a külső átalakulás, úgy érezhetjük, mintha az egykori Ma teljes valójában életre kelt volna. Davis különböző jelentést hordozó szájbiggyesztéseivel, tekintetének és vonásainak megkeményítéseivel ábrázolja csodálatosan az énekesnő szemtelen és korlátokat nem tűrő erős egyéniségét. Amikor pedig a bluesról beszél, vagy épp a jól sikerült felvétel után zenészeit dicséri, vonásainak ellágyításával, teljes kivirulásával és belső ragyogásával képes azt is megmutatni, hogy karaktere mennyire imádja ezt a műfajt, és mennyire más emberré válik általa. Úgy vélem, hogy egy ilyen meggyőző alakítás csak Oscart érdemelhet!

Győri Szalon

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.

Az Oscar 2021 – Ki lesz a legjobb... cikksorozat korábbi részei:
- Ki lesz a legjobb női mellékszereplő?
- Ki lesz a legjobb férfi mellékszereplő?

2021.04.21