Kőrösi Csoma Sándor nyomában

Előadás a megyei könyvtárban

Január 29-én Irimiás Balázs tartott vetítéses előadást a megyei könyvtár Központi Könyvtárának klubjában arról, hogyan állították helyre Kőrösi Csoma Sándor, a magyarság nyomait Tibetben kutató nyelvtudós-könyvtáros szobáját, amelyben hazánktól messze vizsgálta népünk eredetének emlékeit és bizonyítékait.

Kőrösi Csoma Sándor őseink nyomát kutatva jutott el Tibet azon részébe, amely Indiához tartozik. Útja során számos keleti nyelvet megtanult, nevéhez fűződik a tibeti-angol szótár összeállítása. Elmélyült kutatómunkáját nélkülözések közepette végezte, később Baktay Ervin sokkal kedvezőbb körülmények között járt ugyanott. Kőrösi Csoma Zangla faluban egy buddhista kolostor vendége volt, gazdag könyvtárát nagy elánnal tanulmányozta. Mivel a könyvek lapjai nem voltak összefűzve, nehézségeket okozott számára a könyvekben való eligazodás.

Irimiás Balázs és társai Kőrösi Csoma Sándor nyomába eredtek. Nagy élményt jelentettek számukra az eltérő kultúra, a fenségesen félelmetes táj, a Himalája zordon hegycsúcsai. A magyarkutató egykori szálláshelyét romos állapotban találták. Úgy érezték, tartoznak annyival hazánknak, a magyar tudománynak, valamint a kutató emlékének, hogy ezen változtassanak: rekonstruálják a házat, és benne a szobát.

A feladathoz munkatársakat szereztek, gondoskodni kellett például az építőanyagról – a fát ugyanis messziről kellett beszerezni. Lelkesen láttak munkához, tevékenységük elismeréseként kolostorok fordultak hozzájuk, hogy sztúpákat is javítsanak meg. Fáradozásaik egyéb tevékenységekre is kiterjedtek: iskolát bővítettek, sőt tantárgyfejlesztésekbe is bekapcsolódtak. A rajzoktatás terén újították meg az iskolai programot, de általuk került bevezetésre a testnevelés is. Kezdeményezésüket annyira felkarolta az ottani iskolavezetés, hogy programjukba szervesen beépítette.

A tibeti utakon Irimiás Balázs későbbi felesége is jelen volt, egy ilyen út alkalmával kérte meg Tibetben a kezét. Utazására elvitte a kislányát is, aki láthatóan élvezte ezt a helyzetet. Az előadás során egy kisfilm keretében megismerkedhettünk a közlekedés viszontagságos voltával, a sebes folyók rejtette veszélyekkel.

Az építkezéseket sokan támogatták, s mindezt azzal honorálták, hogy nevüket ráírták egy-egy beépített téglára.  A helybéliekkel jó kapcsolatot sikerült kiépíteniük, amely összességében nagy segítséget jelentett a számukra.

Csiszár Antal
Fotók: Molnár György, a Győri Fotóklub Egyesület tagja


2015.02.02