1958

Róth Miksa: Napfelkelte

Remekművek világszerte 37. rész – Ősze Mária írása

roth-miksa-napfelkelte

Róth Miksa (1865-1944) császári és királyi üvegfestő és mozaikművész volt, akinek révén a magyar üvegfestészet nemzetközi hírnévre tett szert. 1900-ban a Párizsi Világkiállításon ezüstérmet nyert az ugyanabban az évben elkészített két, Pax (Béke) és Napfelkelte című üvegmozaikjaiért. Az utóbbi 172 centiméterszer 76,5 centiméter magas, álló alakú alkotása.

Róth Miksa apja műhelyében kezdte az üvegfestészetet kitanulni, később külföldön is járt, ezeken a tanulmányutakon tovább „tökéletesítette tudását”. Saját műhelyét 1885-ben nyitotta meg, üvegfestészeti intézete Magyarország legjelentősebb üvegműhelyévé vált, „elsősorban a nagy budapesti építkezések igényeit elégítette ki”, számos középület üvegfestményei készültek el itt. Üvegablakaihoz a terveket olyan kiváló mesterek készítették, mint Székely Bertalan, Rippl-Rónai József, Körösfői Kriesch Aladár stb., „kivitelezésükhöz Németországból beszerzett opalizáló üveget, illetve muránói mozaikot használt”. Üvegfestményei Budapest és a korabeli Magyarország számos városának épületeit díszítik, a teljesség igénye nélkül az Országházban, a Zeneakadémián, a Gresham-házban, az egri székesegyházban, a pannonhalmi főapáti kápolnában, a szabadkai Városházán láthatók alkotásai. A magyarországi megbízások mellett azonban külföldről is kapott felkéréseket, például a hágai királyi palotában készített üvegfestményt, a mexikóvárosi Nemzeti Színházban pedig az üvegkupola fűződik a nevéhez.

1897 sok tekintetben fordulatot jelentett Róth pályafutásában. Egyrészt Olaszországban, azon belül pedig Velencében elsajátította a mozaikkészítés mesterségét is, sőt tanulmányútjáról olasz mesterekkel tért vissza, akikkel egészen az első világháborúig együtt dolgozott. Másrészt Magyarországon is meghonosította az üvegmozaikot, harmadrészt elkezdte használni üvegfestményeihez és mozaikjaihoz a Tiffany-féle opalizáló üveget. Az amerikai Louis Comfort Tiffany (1848-1933) üvegfestő művész, a Tiffany-üveg kidolgozója ugyanis óriási hatást gyakorolt Róth Miksa művészetére, amelyet továbbá két angol preraffaelita, Edward Burnes-Jones és William Morris üvegmunkái szintén befolyásoltak. Róth volt az első olyan művész az Osztrák-Magyar Monarchia területén, akinek „a műhelyében elsőként készítettek Tiffany-üvegből kompozíciókat”. Negyedrészt pedig ettől az évtől kezdve mozaikjai mellett üvegfestményei is szecessziós stílusban készültek.

Amellett, hogy kísérletezett a mozaikkészítés technikájának megújításával, rögtön köztéri munkákra is kapott megbízást. Ettől az évtől megjelenő hirdetéseiben már így fogalmazott: Vállal „monumentális üvegmozaik munkákat velenczei módra, homlokzatokra és belső díszítési célokra”. Kísérletezései nyomán két év alatt elért eredményei: „speciális vakolatalapot szabadalmaztatott, kísérletezett a Zsolnay-féle eozinmázas elemek és a Tiffany-féle opalescens üveg mozaikként való felhasználásával, kidolgozta a fénytelenített üvegmozaik készítésének módszerét, és új technikát fejlesztett ki a Hold utcai Postatakarékpénztár építéséhez, hogy képes legyen Lechner Ödön igényeinek megfelelően „szabadkontúrú” mozaikvirágokkal díszíteni az épületet”. Szecessziós stílusban készült mozaik képei mellett különböző megbízásokat kapott, így többek között a Deák mauzóleumot, a török Bankház homlokzatát, a Zeneakadémia földszintjét, a Széchényi gyógyfürdőt, a Gresham-palotát, a pannonhalmi székesegyház homlokzati frízét is az általa készített mozaikok díszítik.

Róth Miksa 1900-ban készítette el Napfelkelte című alkotását muránói mozaikból, Tiffany-féle opalizáló üvegből, valamint Puhl & Wagner-féle aranyfóliából. Azonban ennél a művénél is „újító, egyedi módon használta fel a Tiffany-féle opalizáló üveget”. A Napfelkeltére egyértelműen a nemzetközi szecesszió hatott, „felfokozottan a dekorativitásra koncentráló alkotás”. Előterében egy narancsfa áll, amely zöld, tulipánokkal beültetett talajból nő ki, a fatörzs alsó felét arany mezőben álló liliomok veszik körül. A háttérben pedig „sötét bokrok közül emelkedik ki a felkelő nap”. „A kompozíció az egymásnak megfelelő, egymást folytató vonalak kavalkádja, a narancsfa törzse és ágai a keretben folytatódnak s zárják le a műalkotás egészét”. A képen „a szecesszió szimbolikus jelentésű növényei, virágai” láthatók, „a kompozíció színben és formában egyaránt kvalitásosan kialakított, dekoratív elemei”.

Róth Miksa pályafutása a historizmus és a szecesszió idejére esett, sőt egyes alkotásai az art deco jegyében készültek. Művészi teljesítményéért számos díjat kapott, üvegmozaikkészítőként „aratta első komoly nemzetközi elismeréseit”, az 1900-as Párizsi Világkiállítás ezüstérme mellett 1902-ben a Torinói Világkiállításon, 1904-ben pedig a Saint Louis-i Világkiállításon jutalmazták aranyéremmel szecessziós mozaikjaiért. Ferenc József-renddel és az Olasz Királyi Koronarenddel egyaránt kitüntették, a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács tagja volt.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Varga Vera: Róth Miksa művészete; Gellér Katalin: A magyar szecesszió; Új magyar életrajzi lexikon; rothmuzeum.hu; wikipedia

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna

2021.04.17