1308-ban pedig háború zajlott az országban, amit Károly Róbert király indított a bárók, azaz kiskirályok ellen. A Nápolyból érkezett uralkodó nevében errefelé Jánki Tamás nevű vezére vitézkedett, az ellenfele pedig az Ugocsavárat is birtokló nagy Borsa Kopasz volt, Csák Máté, Kán László, Kőszegi Henrik és Aba Amádé után az egyik legnagyobb kiskirály. Aki kezdetben Károly Róbert mellé szegődött, majd a cseh Vencel híve lett. Amikor a nagyurak a bajor Ottó felé fordultak, Kopasz, akit Jakabnak is hívtak, visszatalált Károly Róberthez. Aki ezért nádorrá is tette, ebben a minőségében vezetett aztán Kopasz hadat Aba Amádé ellen. Majd a győzelem után a király hatalmaskodásai miatt leváltotta, ezért a hoppon maradt Borsa Kopasz az Erdélyt bíró Kán Lászlóval szövetkezett, és Sólyomkő várába zárkózott. A birtokában lévő Ugocsavárat 1315-ben ostromolta meg és rontotta le tehát Jánki Tamás, és romosan állt egészen a század végéig.

Károly Róbert a trónon, háttérben Zách Felícián merénylete (Németh László Gimnázium és Általános Iskola PDM)

Mikor is Zsigmond, az adakozó kedvű király 1399-ben jó hívének, Perényi Pál zempléni ispánnak adta Nagyszőlőst, és vele együtt a várromot is azzal a lehetőséggel, hogy saját költségén újjáépítheti azt. Perényi uram pedig ezt meg is tette, ismét állt hát a 47 méterszer 44 méteres, négyszögletű bástyákkal ellátott erődítés. Amit aztán az 1400-as években egy ideig a ferences barátok is bírtak, a vártól délre ott állt templomuk és kolostoruk, melynek ma is láthatók a nyomai. De a ferenceseket elűzve, 1544-ben visszatértek a Perényiek, egészen pontosan Perényi Ferenc. Aki pedig Bebek Ferenc lányát 1554-ben feleségül véve apósával együtt I. Ferdinánd táborából át is állt János Zsigmond erdélyi fejedelemhez. Ezért aztán Bécs Telekessy Imre felsőmagyarországi főkapitányt küldte ellenük, aki beszorította Perényi uramat a várba, majd néhány nap alatt el is foglalta azt.

A szomszédos Nagyszőlős régi képeslapon (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Az új kapitányra, Székely Antalra bízták aztán a vár ostrom utáni újjáépítését, aki egy esztendő alatt végez is a munkával. Ennek hírére János Zsigmond is odaküldi vezérét, Balassa Menyhértet, de az ostrom helyett 1558-ban megegyezés születik az időközben szintén a vár alá érkező Telekessy Imrével. Ami szerint a védők szabad elvonulása mellett a várat lerombolják, hogy azt egyik fél se használhassa fel katonai célokra. Ez meg is történt, azóta romosan áll Ugocsavár, amit a környékbeliek Kankó-várnak is szoktak nevezni. Ezt a nem éppen jól csengő elnevezést a ferencesek durva (barna) posztóból, „kalikóból” készült csuhájáról eredeztetik. Aminek lehet némi valóságalapja, mert nemi betegségekről azért nem volt szokás Magyarországon várat elnevezni a mögöttünk hagyott évszázadokban.

Címlapkép: A vár maradványai légifelvételen (Wikipédia)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu