940

A győrnádorvárosi katolikus leányárvaház, népiskola és polgári leányiskola (II. rész)

Várostörténeti puzzle 142. rész – Antaliné Hujter Szilvia írása

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

A Kálvária úti általános iskola elődintézményét közel 150 éve, 1872-ben árvaházként alapították, mely a következő évtől a nádorvárosi katolikus elemi leányiskolával egészült ki, majd 1925-től polgári leányiskolával bővült. Az évtizedek során az egyre terjeszkedő épületegyüttesben az árvaház, az iskola, a kisdedóvó és a „tápintézet” mellett a szociális gondoskodás más formában is jelen volt – a vidéki tanulók, az árvák, cselédek, bénult gyermekek és a magányos nők is otthonra leltek a falak közt.

A cikk első részében körvonalakban megismerkedhettünk Nádorváros lakosságával, majd az árvaház létének folyamatát követhettük nyomon. Az intézményben 1873-ban kezdődött meg az elemi iskolai tanítás, mely mellé hamarosan cselédmenházat is létesítettek. A történet innen folytatódik tovább.

Az emeletes iskola építése

Még 1882-ben a három iskolaterem mellé a Pásztor utcai kapunál egy óvodatermet építettek. Az árvaházban lévő iskolában 1887-ben a tanulók száma megközelítette a háromszázat. Kisebb birtokosok a vidékről, valamint a magyar nyelv miatt jómódú németek Mosonból és máshonnan is szívesen engedték ide gyermekeiket. 1888 júniusában lebontották az eredeti Petánovits házat, helyére épült az egyemeletes nagy intézet, az építési munkálatok már októberben befejeződtek. A címlapképen az épület 1900 körül látható (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, helytörténeti gyűjtemény, leltári szám: XJM.F.3618., albumin, 110x165 mm).

1888 szeptemberében az intézet kertjében egy kis kápolnát is felszenteltek, mely létesítéséhez adományozók is hozzájárultak, többek közt Back Hermann malomtulajdonos 200 forinttal, a Győri Első Takarékpénztár 150 forinttal, Réthy Gyula kőfaragó márvány berendezéssel. Az 1889-90-es tanév volt az utolsó, amikor két első osztály is indult, kezdő első és haladó első – tehát ez idáig valójában 7 évig jártak a diákok a 6 osztályos iskolába.

Tóth Antal, az iskola és az árvaház igazgatója – aki 1848-tól volt nádorvárosi plébános – 1894-ben meghalt. Helyére a plébánosi és az igazgatói székben is Ruschek Antal került, aki nagy szigorral lépett fel az oktatás területén is, ez még a bukások számában is megmutatkozott.

Ruschek Antal győrnádorvárosi plébános:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

1896-ban sikerült elérnie, hogy a magyar királyi jótékonysági állami sorsjáték egyik kedvezményezettje lett a győri nádorvárosi árvaház is.

Az 1896-os országos sorsjegy:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

Magános nők otthona, bénultak intézete

1898 novemberében nyitották meg a Magános nők otthonát, mely országosan is újszerű intézménynek számított. Csekély pénzért teljes ellátást kaptak az egyedül élő idősebb nők, egy-két személyes szobákban laktak, és közös helyiségeket is használhattak. Nem volt különálló intézmény, az árvaház a saját vagyonából az épületében látta el a hölgyeket, akik ellátásukért 60-160 korona havi díjat fizettek.
       
Pesti Napló, 1898. november 4.:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

1896 óta Mária Jozefina főhercegnő védnökségével bénult gyermekeket helyeztek el az egyik udvari épületben, akiket a főhercegnő kíséretével többször maga is meglátogatott. A gyermekeket addig ápolták itt, amíg a Sopronban vásárolt házuk kialakítása be nem fejeződött, később oda költöztek.

Pesti Napló, 1898. augusztus. 30.:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

Nádorváros rohamos fejlődésével a lakosok közt egyre több tisztviselőt, hivatalnokot találunk. Az iskolai anyakönyvekből kiderült, hogy a beiratkozott gyermekek szülei közt feltűnően sok volt a vasúti dolgozó, előfordult, hogy az elsősösöknél ez 36 százalékot tett ki. Az 1900-as évek elején fokozódott a zsúfoltság, az osztálylétszámok 80 fölé emelkedtek. 1908-ban az addig egy osztályteremben tanuló 2. és 3. osztályt szétválasztották, így az egyik osztály a vasalószobába szorult. Ruschek Antal több átalakítást végeztetett az épületen, megvásárolta Mentler Kornéltól a Pásztor utcai sarki magtárépületet, a hozzá tartozó kertrészlettel és udvarral. 1911 augusztusától három új tanterem épült, a bővítés még ez évben elkészült. Az épületek körbevették a 4123 négyszögöles kertet, melynek egy része díszkert, nagyobb része konyhakert és gyümölcsös volt. A konyhakert mellett kis ház és kápolna állt. Az iskola felszereltsége átlagon felüli volt, ahogy könyvtára is, az intézményt gyakran látogatták egyházi és világi előkelőségek.

A nádorvárosi plébánia Ruschek Antal győri székesegyházi kanonokká történt kinevezésével megüresedett. 1903 októberében ünnepélyes keretek között beiktatták Nyőgér Antalt Nádorváros plébánosának, e tisztet haláláig, 1924-ig töltötte be. Ezzel együtt az 1903-1904-es tanévtől az iskola új igazgatója is Nyőgér Antal lett.

Nyőgér Antal plébános:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

A Kálvária utca (Torma Attila gyűjteménye):

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

Az első világháború idején az oktatás fokozatosan kiszorult az épületből. 1914 szeptemberében a tanév ugyan megkezdődött, de két nap múlva a katonaság lefoglalta az iskolát, az óvodai helyiségekben napköziotthont rendeztek be a hadbavonultak kisgyermekei számára. A tanítás felváltva zajlott a megmaradt egy-két helyiségben, közben megélhetési gondok miatt sok gyermek kimaradt, főleg a felsőbb évesek. Az 1919. március 21-én megalakult Tanácsköztársaság a vallásoktatást beszüntette, a vallási jelképeket eltüntette, az apácák szociális munkákat végeztek és tanítottak. A hatalom felszólította az egyházi személyeket, hogy az egyházi pályát hagyják el, de ezt mindenki megtagadta. Júliusban mint egyházi vagyont kommunizálták a zárdát.

A nádorvárosi polgári leányiskola

1924-ben elhunyt Nyőgér Antal plébános, a leányiskola igazgatója. Utóda Winkler Mihály lett, aki elvállalta a polgári leányiskola felállítását.

Winkler Mihály, a polgári iskola alapítója:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

A városban lányok számára ekkor két polgári iskola volt, amelyek már nem tudták a jelentkezők mindegyikét felvenni. A közoktatási minisztérium is sürgette egy harmadik leánypolgári felállítását. A nádorvárosi árvaház vezetője felajánlotta, hogy helyet biztosít az új intézménynek. A megkötött szerződés szerint a város kötelezte magát, hogy hozzájárul a fenntartási költségekhez, az intézmény négyosztályúvá fejlesztéséhez, fedezi az évente beinduló új osztályok felszerelését. A segélyezés addig tart, amíg Győr területén egy újabb polgári iskolát fel nem állít a város. 1925 szeptemberében nyílt meg az első osztály 41 tanulóval, az 1928-29-es tanévben indult a negyedik osztály, ekkor már 162 volt a tanulói létszám.

Az 1938-39. évi iskolai értesítő:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

Az osztályok az árvaház emeletén kaptak helyet, tágas tantermek, rajzterem, tornaszoba, természetrajz-szertár, vegytani és fizikai előadó álltak rendelkezésre. Ezenkívül az óriási udvaron a torna- és teniszpályát is használták. A vallás és közoktatásügyi miniszter 1930 májusában megadta a polgári iskola nyilvánossági jogát. A tanárok rendszeresen vettek részt módszertani továbbképzésen, használtak episzkópot, évente 50-60 filmvetítéssel segítették az oktatást. A tanulmányi kirándulások, a természetjárás, a gyárlátogatások rendszeresek voltak.

A tanévben levetített oktatófilmek listája az 1939-40-es értesítőből:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

1933-34-ben a tanulóknak csak az 57 százaléka volt győri, a 30 százaléka megyei. A vidékiek bejártak, az intézet internátusában más iskolák tanulói is helyet kaptak. Az internátusi díjak magasak voltak, 1942-re az évi 1000 pengőt is elérték. Nem kis terhet jelentett, hogy a tanulóknak a szabályok szerinti stafírungot is magukkal kellett hozniuk. Ezenkívül tandíjat is fizettek, 1932-ben ez 38 pengőt, a háború idején 100 pengőt, 1944-ben pedig már 140 pengőt jelentett. Sok volt a bejáró tanuló, különösen a szabadjeggyel utazó vasutasgyermek.

Az internátusba a következő listán szereplő ruhákat kellett vinni (1934-35-ös értesítő):

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

Az internátus udvara (1928-29-es értesítő):

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

A polgári iskola szertára 1928-29-ben:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

Egy tanterem az 1928-29-es évben:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

A tornatér a teniszpályával:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

A gazdasági válság idején, az 1932-33-as évben a tanulók 80 százaléka szorult valamilyen juttatásra, az iskola ruhával és cipővel segítette őket. Ez idő tájt egy időre meg kellett szüntetni a felsőruhavarrási tanfolyamokat, de ezt később visszaállították.

A női kézimunka- és varrótanfolyam értesítője az 1935-36-os tanévről:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

A győri polgári leányiskola gazdasszonyképző tanulói:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

Városi eseménynek számítottak az intézet tornaünnepélyei, melyek katonazenekarok közreműködésével zajlottak, és akár 900 fős nézőközönséget is vonzottak.

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

A ménfői polgáristák, a felső sor bal szélén Galgóczi Erzsébet (a fotó a család tulajdona):

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

A nádorvárosi polgári leányiskola tanulója volt az 1941-42-es tanévtől Galgóczi Erzsébet, aki Ménfőcsanakról járt be. Az iskolát végig kitűnő eredménnyel végezte. A polgárisoknak már korábban volt egyenruhájuk, 1939-ben jutottak oda, hogy bevezethették az elemiben is az uniformist. Ugyanebben az évben az elemi iskola termeit megszállta a katonaság, így a polgári iskolában délután volt a tanítás. Az 1941-es nyári szünet alatt még egy emeletet húztak az iskolára, a 200 pengős beruházással lehetővé vált, hogy mind a négy évfolyamon párhuzamos osztályokat indítsanak.

Az 1942-43-as iskolai évkönyv borítóján már a kétemeletes épület látható:

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

1943-ban más iskolákkal ellentétben ide nem költöztek be katonák, a bombázások idején a tanulók és tanáraik két jól felszerelt légópincébe húzódtak vissza. Kéthónapos szénszünetet is kellett tartani, a németek bevonulása után azonban be is fejeződött a tanítás. 1944 őszén még elkezdődött a tanév, de az épületeket ismét a katonaság vette birtokba – magyarok, németek, később szovjetek –, akik lelakták, tönkretették, a felszerelést a környékbeliek széthordták. Az 1944-45-ös tanév csak szeptember-október és június hónapokból állt, a tanulóknak csupán az 55 százaléka kapott bizonyítványt.

Az 1945-ben végzett polgáristák, középen Winkler Mihály igazgató, mögötte Galgóczi Erzsébet (a fotó a család tulajdona):

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

Nem volt könnyű beindítani a tanítást 1945 őszén, mivel a tárgyi feltételek is hiányoztak, a gyermekek sem tudtak mind visszatérni, a vidékiek nem tudtak bejárni. A tanároknak igazolási eljárásokon kellett átesniük – igazolniuk kellett, hogy az elmúlt években nem folytattak a „magyar nép érdekeit sértő tevékenységet” ‒, ezen valamennyien sikeresen átmentek.

gyornadorvarosi-katolikus-leanyarvahaz

Az 1945 augusztusában kiadott 6650/1945-ös rendelet a 8 osztályos kötelező általános iskoláról rendelkezett, mely első lépés volt az egyházi iskolák felszámolása felé. 1947 végén már láthatóvá vált, hogy nem kerülhető el az iskolák államosítása, mely 1848 júniusában meg is történt. A püspöki kar határozata szerint államosított iskolában apácák nem vállalhattak állást. Ezzel lezárult az iskola életének első 75 éves szakasza, amikor az egyház működtette az intézményt. A világi tanárok közül került ki az új igazgató, Winkler Mihály, és az apácák nem akadályozták az új vezetés munkáját. Kálvária utcai Állami Általános Iskola névvel új fejezet kezdődött az intézmény életében.

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
Bán Istvánné: A Győrnádorvárosi Róm. Kat. Leányárvaháztól a Kun Béla Általános Iskoláig. Győr, 1980. Gépirat. (lelőhely: DRKPKK helyismereti gyűjtemény)
A Győri Egyesült Katolikus Plébániák Önkormányzati Egyházközsége által fenntartott Róm. Kat. Elemi Iskolák és Óvodák évkönyve az 1943-44. iskolai évről. Győr, 1944.
A Győri Katholikus Árvaleányház kimutatása, amelyet a kegyes emberbarátokkal közöl Winterl Antal. Győr, 1879.
A győri Szent-Erzsébet-Egylet bevételeinek és kiadásainak kimutatása az 1879. évről. Győr, 1880.
A Győrnádorvárosi Római Katholikus Kisdedóvó, Elemi és Polgári Leányiskola értesítői 1928/29es évtől 1943/44-es évig. Közzéteszi Winkler Mihály. Győr 1929-1944.
Hahnekamp György: Winterl Antal emléke. Lenyomat a Religio 1887-es évfolyamából. Bp. 1887.
Római Katolikus Plébániák által fenntartott Népiskolák értesítője 1891-92-es tanévtől 1940-41-es tanévig. Győr, 1892-1941
Sáry István: Győr város óvodái a 19. században. In: A városszépítő. Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából. Győr, 2008. p. 111-136.
Sáry István: Győr város iskolaügye Vargyas Endre tanfelügyelő működése idején. 1872-1888. In: A városszépítő". Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából. Győr, 2008. p.157-174.
Szab. kir. Győrvárosa kath. leányintézeteinek értesítője Winterl Antal pápai prelátus, nagy prépost, apát-kanonok és városplébános igazgatása alatt az 1877-1878-ik tanévről. Győr, 1878.
Tóth Antal: Győrnádorváros plébániája és templomának története. Győr, 1889.
Tölgyesi László: Kun Béla iskola történetének első 75 éve, 1873-1948. Gépirat. Győr, 1979.(lelőhely: DRKPKK helyismereti gyűjtemény)

A nem jelölt felhasznált képek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből származnak. A Galgóczi család fotói a hagyaték kezelőjétől származnak, engedélyezett felhasználással. Torma Attila ugyancsak engedélyezte képeslapjának felhasználást, csakúgy a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a címlapképet (helytörténeti gyűjtemény, leltári szám: XJM.F.3618.), illetve az utolsó kép a Régi Győr Facebook-oldal tulajdona.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.

2021.04.15