117

Tűz üt ki a párizsi Notre-Dame székesegyházban

Ezen a napon történt: 2019. április 15. ‒ Sulyok Attiláné írása

notre-dame-de-paris-fire

A Párizs szívében, a Cité-szigeten található Notre-Dame székesegyház a francia főváros egyik legfontosabb nevezetessége, kulturális és világörökségi jelkép, évente 13 millióan látogatják. Ezért rázta meg a világot a hír, hogy 2019. április 15-én felcsaptak a lángok a több mint 850 éves gótikus székesegyházban, melynek következtében leégett a tetőszerkezet, és leomlott a huszártorony.

A lángokat csak másnap hajnalban sikerült eloltani, szerencsére az épület szerkezete és a két harangtorony megmenekült. A hatalmas tűzvész pusztítása nyomán azonban a károk helyreállítása évekbe telik. „Ez az egyik legszomorúbb nap minden katolikusnak, és minden franciának. Az egész nemzet gyászol”– jelentette ki a francia elnök, Emmanuel Macron. A francia forradalom alatt egyszer már tönkrement az épület, most pedig nemcsak a tűz okozott hatalmas pusztítást, hanem az oltás miatti rengeteg víz is. A katasztrófa valószínűleg az épületben zajló felújítási munkálatokkal kapcsolatban keletkezett, nem szándékos gyújtogatás történt.

A gótikus kőcsipkéivel és rózsaablakaival a világot századok óta elkápráztató székesegyház hosszú történelemre tekint vissza. 1163-ban kezdték építeni, és 180 évig tartott, mire elkészült. Később az uralkodók változtattak az épület eredeti stílusán. Hatalmas rózsaablakokat építettek (az ikertornyok közti rózsaablak átmérője 10 méter), melyeket a 18. században sötétnek találtak, emiatt fehér üvegűekre cserélték őket. A francia forradalom idején a katedrális majdnem elpusztult, majd 1845-1878 között az eredeti tervek alapján újjáépítették. Itt tartották Napóleon koronázását 1804-ben. A Notre-Dame jelentése „Mi Asszonyunk, monumentális méretei: hossza 128 méter, szélessége 48 méter, ikertornyainak magassága 69 méter, a főhajó belmagassága pedig 48 méter.

A székesegyház a világörökség része, ám állapota folyamatosan romlott az időjárás és a légszennyezés következményeként, emiatt kezdődött meg a felújítása, melynek során a tragikus tűzeset bekövetkezett. A katolikus egyház vezetői már korábban sürgették a 850 éves gótikus épület restaurálását, mert nagyobb repedéseket is felfedeztek. 2017-ben 150 millió euróra lett volna szükség, amelyből az állam 60 milliót hagyott jóvá. A tűz a tetőn lévő állványzaton keletkezett 2019. április 15-én, kora este, és onnan villámgyorsan terjedt tovább. Emmanuel Macron azonnal a helyszínre ment, országos vészhelyzetként kezelte a tűzesetet.

Érthetetlen, miért nem volt hatékony tűzoltási terve a világ egyik legrégebbi gótikus templomának. A helyszínen közel ötszáz tűzoltó dolgozott, munkájukat helikopter és drón segítette (repülőket azért nem használtak, mert attól tartottak, hogy a nagy mennyiségű víztől beomolna az egész tető). Heroikus küzdelmet folytattak a lángokkal, amelyek 10 emelet magasságba csaptak fel. Tartottak attól, a tűz nehogy átterjedjen a környező épületekre, emiatt a területet kiürítették, a szigeten élőket evakuálták. A hatalmas füstöt a szél az Eiffel-torony irányába fújta. Több templomban megszólaltak a harangok. A tűzoltók, miután látták, hogy a 800 éves fa tetőszerkezetben lángoló tüzet nem tudják eloltani, a két harangtorony megóvására koncentráltak. A Notre-Dame déli tornyában két nagyharang található: az 1686-ban öntött Emmanuel 13 tonnás, a Sacré-Coeur nagyharangja után a második legnehezebb Franciaországban. Ha a tornyok belsejében lévő faszerkezetekre is átterjedt volna a tűz, a harangok lezuhantak volna, magukkal rántva a tornyokat is, kugligolyókként ütve szét a falakat. Emiatt a tűzoltók a két tornyot összekötő teraszra, majd a fenyegetett épületrészekbe másztak fel, és onnan locsolták a már a tornyokat nyaldosó lángokat. Az emberek is életveszélyben voltak, az oltás során egy tűzoltó súlyosan megsérült.

Április 15-én este fél kilenckor a tűzoltótábornok dermesztő bejelentést tett, szavait halálos csend fogadta: „Húsz perc múlva megtudjuk, hogy elveszítettük-e.” A világ egyik legismertebb épülete a teljes megsemmisülés szélén állt. Nyolc óra előtt beomlott az épület csúcsa, ledőlt a huszártorony, amely a fő- és kereszthajó metszéspontján állt. A tűz elérte az egyik harangtornyot, azonban itt meg tudták állítani a lángok terjedését, végül pedig sikerült mindkét harangtornyot megmenteni a teljes pusztulástól. Éjfélkor még tartott a tetőszerkezet oltása, de már alábbhagyott a lángok intenzitása. Ekkor már lehetett tudni, hogy megmenekül a Notre-Dame, arra viszont hajnali háromig várni kellett, hogy a párizsi tűzoltóság bejelentse: megfékezték a tüzet. A tetőszerkezet a központi toronnyal együtt leégett, de sikerült megmenteni a főszerkezetet és mindkét tornyot is. „A legrosszabbat sikerült elkerülni, még ha a csatát teljesen nem is nyertük meg. Együtt építjük újjá a Notre-Dame-ot” – jelentette ki a francia elnök, aki Párizs polgármesterével és a párizsi érsekkel együtt köszönetet mondott a tűzoltóknak.

A tűzoltók próbálták megmenteni a templomban lévő értékeket is. A kegytárgyakat (pl. Krisztus töviskoronáját és Szent Lajos király tunikáját) sikerült időben biztonságba helyezni. Szerencsére néhány nappal korábban szállítottak el renoválásra 16 szobrot, ezek a ledőlt csúcs körül álltak. Megmaradtak a Notre-Dame nagy művészeti kincsei, ereklyéi. A tűzvész után megkezdődött a székesegyház orgonájának megtisztítása és restaurálása. A páratlan hangszer Franciaország legrégebbi orgonája, 1733 óta áll a helyén, 8000 sípból áll.

A következő napokban a parázsló részek oltása volt a fő feladat, illetve a tűz okának megállapítása. Kihallgatták a helyszínen dolgozó építőmunkásokat, majd a hatóságok megerősítették, hogy baleset, és nem szándékos gyújtogatás történt, ezért gondatlanságból elkövetett károkozás miatt indítottak nyomozást a tűz keletkezésének kiderítésére. Feltételezték, hogy az elektromos rendszer hibája vagy eldobott cigaretta hatására csaptak fel a lángok. Három nappal később a francia rendőrség vezetője bejelentette, hogy feltehetően rövidzárlat miatt keletkezett a tűz. Az viszont biztos, hogy a tűzoltókat későn értesítették: a templomban három napja dolgozó felvigyázó rossz helyre küldte a biztonsági őrt, amikor a tűzvédelmi rendszer riasztott. A sekrestyében nem találtak semmit, és fél óra is eltelt, mire rádöbbentek a hibára, addigra viszont a 800 éves fa tetőszerkezet és az állványzat már szalmakazalként égett.

notre-dame-huszartorony

A Notre-Dame székesegyház és a huszártorony a tűzvész előtt

A megmentett, de súlyosan sérült Notre-Dame újraépítése gigászi feladatnak ígérkezik. 2019 májusában úgy döntöttek, az eredeti állapotában állítják helyre, a felújítással a 2024-es párizsi olimpiáig kell elkészülni. A szakemberek szerint ez elvileg tartható, ha nem jönnek közbe előre nem látható problémák. A tűz oltásához szükséges óriási mennyiségű víz, majd az időjárás kikezdte a megroskadt szerkezetet, statikai vizsgálatokat követően meg kellett támasztani a veszélyeztetett pontokat. Július végén kiderült, hogy a leomlott huszártorony tetőszerkezetében lévő ólom hatalmas szennyezést okozott: 300 tonna fa és mérgező nehézfém omlott a templomhajóba. A székesegyház teteje és huszártornya több száz tonna ólmot tartalmazott, melynek nagy része elolvadt a tűzben, jelentős része azonban a levegőbe került. A templom közelében található két napközi udvarán olyan magas értékeket mértek, hogy az intézményeket bezárták, és a gyerekeket máshol helyezték el. Emiatt a 130 romeltakarítónak is védőöltözetben, maszkban kellett dolgoznia. A tűz másnapján megkezdett épületstabilizálást ólommérgezés veszélye miatt júliusban három hétre leállították, ősszel és télen pedig a viharok nehezítették a munkát.

Az épületet több tucat szenzorral szerelték fel, ezek nem jeleztek veszélyt, a falak stabilan állnak. Egyelőre a szerkezetet erősítik meg, és a romokat távolítják el. Szinte darabonként hordják ki a törmeléket az épületből, az eredeti tervek szerint nyáron fejezték volna be az eltakarításukat. 2020 novemberében lebontották az állványzatot, amely pókhálóként övezte az épületet. Közben kiválasztották az újjáépítéshez szükséges ezer tölgyfát is a Loire folyó torkolatvidékén, melyeket a huszártorony és a kereszthajó födémszerkezetének helyreállításához használják majd. A kivágott fákat legalább egy évig pihentetni kell, hogy kiszáradjanak.

A tűzvész az egész világot megrázta, keresztényeket és az épület csodálóit is. Azonnal áramlani kezdtek a részvétnyilvánítások mellett az adományok is. Magyarországról elsőként Szeged 10 ezer eurót ajánlott fel segítségként – az 1879-es nagy árvíz után Párizs pénzt ajánlott fel a város újjáépítésére, most pedig a szegediek viszonozták ezt. Közel 900 millió euró felajánlás érkezett az újjáépítésre vállalatoktól, szervezetektől és hívektől a világ minden tájáról. A szükséges pénz rövid idő alatt összegyűlt, az összeg meg is haladhatja a felújítás teljes költségét. Franciaországban az épület az állam tulajdona, a katolikus egyház csak használja, ezért a felújításról a kormányzatnak kell gondoskodnia. Az adakozások másik érdekessége, hogy a Notre-Dame felkeltette az amerikaiak érdeklődését is, néhány hét alatt hatmillió dollár folyt be a tengerentúlról, sok amerikait a huszártorony ledőlése a New York-i ikertornyok összeomlására emlékeztette.

notre-dame-de-paris-renovation

Folyik a Notre-Dame újjáépítése

Az újjáépítési munkálatok még sehol sem tartottak, amikor már bejelentették, hogy filmet forgatnak a Notre-Dame tűzvészéről. A rendező, Jean-Jacques Annaud elmondta, nem szeretne egyetlen sztárszínészt sem, mert azt akarja ábrázolni, hogy a Notre-Dame megmentése nem egyszemélyes hőstörténet, hanem nagyon sok átlagember megfeszített munkáján múlott.

Franck Riester kulturális miniszter felvetette, hogy az újranyitás után szedjenek majd belépőt a látogatóktól, így a turisták hozzájárulhatnának az épület karbantartásához. Patrick Chauvet, a székesegyház plébánosa azonban tiltakozott: „Ha egy templomban fizetni kell, akkor az elveszíti a lelkét, és nem több egy múzeumnál. Egy katedrális a kegyelem helye, a kegyelem pedig Isten ajándéka – mindig és mindenkinek, fizetség és ellenszolgáltatás nélkül.” Ez az egyik alapkérdés: a Notre-Dame elsősorban kulturális örökség vagy a hit háza? A felújítás során még számos szempontot kell figyelembe venni, közben az államfő által óhajtott határidőt is tartani kell.

Jean-Louis Georgelin tábornok, a Notre-Dame újjáépítéséért felelős kormánybiztos a többszöri leállás ellenére úgy véli, hogy a helyreállítás 2021-ben megkezdődhet. Az azonban még mindig nem dőlt el, hogy pontosan milyen formában állítják helyre. A leomlott huszártorony 1860-ban épült Eugene Viollet-le-Duc tervei alapján, miután az eredeti szerkezetet lebontották. Az újjáépítők két táborra szakadtak: egy részük azt követeli, hogy a műemlék azonos mása épüljön fel a huszártoronnyal, ide tartozik a székesegyház főépítésze, Philippe Villeneuve is. A „modernisták” viszont újítani szeretnének, és hozzányúlni az épülethez. Nagy port kavart Macron azzal a kijelentésével, hogy a tetőszerkezetet vagy a huszártornyot tervezhetné egy sztárépítész, de sokan attól tartanak, a mai sztárépítészeket nem jellemzi az épülettel és a középkorral szembeni alázat. Az interneten egyesek bevásárlóközpontot, irodákat képzeltek a katedrális tetejére. Szerencsére a döntést az örökségért felelős országos szakmai testület hozza meg, az viszont valószínű, hogy a Notre-Dame már soha nem lesz ugyanolyan, mint régen volt.

Érdekesség, hogy 1831-ben Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regényében írt egy tűzvészről, mely a templomot sújtotta.

Sulyok Attiláné

Források: index.hu, euronews.com, origo.hu, valaszonline.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.

2021.04.15