143

Egyszerűen, gyerekeknek

Szabó Z. László költővel beszélgetett Bajzát Zsuzsi

szabo-z-laszlo

Szabó Z. László Győrben él családjával. 2020. október 20-án jelent meg első gyermekvers kötete, a Napraforgó. Olyan anyukáknak és apukáknak ajánlja, akik szeretnének gyermekükkel minőségi időt együtt tölteni. Rövid, egyszerű nyelvezetű, mókás versikéi ugyanis nemcsak fenntartják a legkisebbek érdeklődését, hanem számos élménnyel is gazdagítják őket. A napokban lát napvilágot a folytatás Pitypang címmel.

Az olvasóvá nevelés a gyermekversekkel kezdődik – véli a kötet szerzője. Mondhatnánk róla, hogy szerencsés, vagy hogy könnyű dolga van, hiszen egyszerre két múzsája is akad. Ők pedig a gyermekei! Miattuk jöttek létre a játékos és gyakran tanító célzatú versikék, amelyek dallamos ritmusa elvarázsol. Van, amelyiknek már énekelhető, megzenésített változata is megszületett.

Egy biztos, bárhol is csapjuk fel a könyvet, mesés világa hamar a bűvkörébe von. Hogy mi a titok? Semmi. Történetei, ötletei a mindennapi életből merítenek. Olyanok, melyek mindannyiunkkal megtörténhetnek. Például: Valóban hosszabb a mese, ha szófogadó vagyok? Apa lába miért fárad el, ha oviba kell menni? És ki lakik anya pocakjában? Hogyan lesz egy csapásra rend a kupiból?... stb. Éppen a hétköznapiság olyan nagyszerű bennük.

A kötet sikere, a múzsák lelkesedése miatt Szabó Z. László fáradhatatlanul alkot, és már itt is a következő kötete. Ennek kapcsán született vele Bajzát Zsuzsi interjúja.

szabo-z-laszlo-napraforgo-pitypang

Mikor vonzotta be a költészet? Mikor vált maga is költővé?

Az irodalom már egészen fiatal korom óta része az életemnek, tulajdonképpen diákként szerettem meg. Magam is próbálgattam írogatni, de bátortalan voltam, inkább csak az asztalfióknak szántam. A gyerekeim születése óta még szorosabb kapcsolatba kerültem a versekkel. Úgy gondolom, hogy a gyermekversek ellazítják a kicsiket és könnyebben dolgozzák fel tőle az aznapi történéseket. Fontos, hogy egészséges, szorongástól mentes gyermeket neveljünk, mert abból válnak az egészséges lelkületű felnőttek. És persze az is fontos, hogy ne a tévé tegye ezt, illetve hogy megszeressék a könyveket, az olvasást. Azoknak szánom a kötetemet, akik hasonlóan gondolkodnak.

Másként kell írni a gyermekeknek, mint a felnőtteknek?

Mindenképpen máshogy kell, mert kevesebb ismeretük van a világról, vannak szavak, kifejezések, amiket még nem értenek. Egyszerűbben kell fogalmazni, hogy könnyedebben be tudják fogadni, és élvezhessék ezeket a szövegeket.

Úgy tudom, hogy két múzsája is akad. Hogyan motiválják az alkotásban?

Két gyermekem van, egy négy és fél éves és egy egyéves. A kisebbik reakciói még kevésbé befolyásolnak, de a nagyobbik már képes beleszólni. A Napraforgó címet ő találta ki, és ő az első szűrő, hiszen ő hallgatja ezeket elsőként. A témákat az élet, a hétköznapi helyzetek hozzák.

Két apróság mellett könnyű az alkotás? Hogyan születnek a versikék?

Igaz, hogy ők sok elfoglaltságot adnak, de menet közben akár egy szó vagy egy élethelyzet is meghozza az ihletet, amiből aztán a vers formálódik. Előfordul, hogy az esti altatás után ülök neki, amikor még a ritmus a fejemben van. Valójában darabkákból áll össze egy-egy vers.

Kinek a rajzait láthatjuk a Napraforgóban?

László Helénáéit, akivel jól együtt tudok dolgozni. Beszéltünk róla, hogy esetleg megfordítjuk a sorrendet, és én írok az ő rajzaihoz. Erre lehet, hogy még visszatérünk, de jelenleg jól működik, hogy ő rajzol az én verseimhez.

Az elmúlt évben megnyert egy helyi pályázatot, nevezetesen a Lokálpatrióta Könyvesbolt új neve az ön ötlete nyomán született. Mit gondol, miért az ön verziója lett a befutó? Hogyan jött az ötlet?

Véletlenül, az interneten böngészve vettem észre ezt a lehetőséget. Sokat gondolkoztam, hogy mi lenne a legjobb, végül arra jutottam, hogy éppen úgy, ahogy a gyerekverseknél, itt is az egyszerűség a nyerő. Így született meg – nem túlagyalva – az elnevezés: Lokálpatrióta – Belvárosi Könyves Polc.

Elkészült, megjelenés alatt az újabb gyermekverses kötete. Mennyire magabiztosan áll neki a folytatásnak az első után?

Nem volt kérdéses, és ráadásul a Napraforgóról is rengeteg pozitív visszajelzés érkezett. Bátran vágtam neki az újnak, ami tulajdonképpen nem lesz más. Csalódni fognak, akik teljesen mást várnak. Ezt úgy értem, hogy a tematika ugyanaz marad, ugyanúgy rövid kis versekre törekedtem, ugyanúgy a hétköznapokból merítettem. Szerves folytatása ez az előzőnek. Azoknak fog ez a kötet örömet okozni, akik a Napraforgó hangulatát megszokták, megszerették. Második kötetem Pitypang címmel éppen a héten jelenik meg.

A gyerekek nőnek, ezért felmerül bennem a kérdés, hogy az alkotások mennyire fogják ezt követni? Elképzelhetőnek tartja, hogy a születendő művek később a gyerekei életkorához idomulnak?

Jogos a kérdés. Ahogy ők nőnek, nyilván tematikában, szókincsben gazdagodnak, természetesen én is igazodom, velük fogok „fejlődni”. De nem csak ebben gondolkodom. Vannak már meseterveim is, de ezeket még csiszolni kell.

Most volt a költészet napja. Mit gondol, akár a felnőtteknek, akár a gyerekeknek szóló verseknek mennyire van létjogosultsága még napjainkban?

Én bízom benne, hogy van. Versek nélkül nem tudom elképzelni a jövőt. A kedvencem, az abszolút költő számomra József Attila. Szeretem, ahogy mindig a legmegfelelőbb szavakat használja. Tűpontos, fájdalmas és zseni. Persze megjelenésben van átalakulás, például látom, hogy sokan a Facebookra vagy az Instagramra posztolnak verseket. Nekem ez furcsa, számomra a klasszikus, XX. századi az igazi, de a lényeg, hogy a vers máig hat, működik.

szabo-z-laszlo-retyetye

Az új kötetről, versekkel kapcsolatos gondolatokról a szerző, Szabó Z. László írói Facebook-oldalán is találkozhatunk. Ezen túl szívesen oszt meg nevelési nézeteket, néha filozofikus kérdéseket, sőt alkotói műhelyébe is enged bepillantani. Zárásképpen innen idézünk egy gondolatot: „Az alkotásban az a jó, hogy többféleképpen is előidézhető. Nincs hozzá tuti recept. És bevallom őszintén, engem személy szerint zavarna is, ha lenne rá recept, amivel elő tudnánk csalogatni a szellemet a palackból. Az egész folyamatnak a varázsát szüntetné meg…

Fotó: Ács Tamás / Győr Plusz Média
Bajzát Zsuzsi interjúját szerkesztette: SzaSzi

2021.04.13