Az épületegyüttes egyik meghatározó eleme a bibliotéka, mely – bár csak a 19. század elején épült – 1500 éves eszmét testesít meg, hiszen megőrizte az utókornak az első századok keresztény irodalmát, valamint a görög-római kultúra alkotásait is, melyek hozzájárultak az európai és a magyar műveltség és tudomány kialakulásához. Nem véletlen, hogy a Főapátság és benne a könyvgyűjtemény 1996 óta a Világörökség része.

Balra a könyvtár épülete

A könyvtár épülete Engel Ferenc és Packh János nevéhez fűződik, a belső díszítés pedig Josef Klieber bécsi mesteréhez. Az ovális terem mennyezetének négy oldalán a négy középkori egyetemi fakultás jelképe látható (jog-, hit-, orvos- és bölcselettudomány), a hosszanti teremben pedig szobrok tisztelegnek az alapító Szent István és a visszaállító I. Ferenc előtt, és portrék állítanak emléket az ókori bölcsek, tudósok, valamint a magyar kultúrtörténet és a reformkor kiemelkedő alakjainak. Itt látható Pallas Athéné freskója is. A polcokat helyi asztalosok készítették. A könyvtár mind belsejét, mind külsejét tekintve jellegzetesen klasszicista. 1824 és 1832 között épült.

A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Magyarország legrégibb gyűjteménye, benne kódexekkel (kéziratos könyvek), ősnyomtatványokkal (a könyvnyomtatás feltalálásától 1500. december 31-ig Európában, szedésnyomással készült művek), antikvákkal (16. században nyomtatott könyvek), régi magyar könyvekkel (1711 előtt nyomtatott könyvek) és Benedictinákkal (bencés vonatkozású művek).

1090 körül már 80 kódex volt a könyvgyűjteményben – derül ki egy Szent László-oklevélből, de ezekből egy sem élte túl a történelem viszontagságait. Fennmaradt Himmelreich György főapát könyvtárának katalógusa is 1627-ből, s ezek a könyvek – vagy legalábbis egy részük – a bibliotékába kerültek. Egy 1658-as leltár már 2318 kötetet számlál, 1781-ben pedig számuk 4232-re nőtt. Ekkor a rendet feloszlatta II. József, a gyűjtemény egy részét az Egyetemi Könyvtárnak adták, a többit pedig elárverezték. 1802-ben, mikor visszaállították a szerzetesrendeket, csak 757 könyv került vissza a bencésekhez, de 1839-ben már 36 ezerre rúgott ez a szám, 1845-ben pedig 60 ezerre. Azóta is gyarapszik, s ma már körülbelül 400.000 kötetet őriznek, melyek minden tudományágat képviselnek, hiszen tanítórendről van szó.

18 kódex, 237 ősnyomtatvány és sok más ritkaság található a könyvtárban. A dokumentumok legnagyobb része latin nyelvű, de magyar, német és francia nyelvű irodalom is van. Ez az egyetemes bencés rend legnagyobb gyűjteménye, valamint Magyarország legnagyobb szerzetesi könyvtára. A legértékesebb darabok a könyvtárterem tárlóiban vannak kiállítva, mint például a Velencében 1499-ben nyomtatott Pécsi misekönyv, egy Thuróczy-krónika, Dante Isteni színjátéka, egy latin nyelvű Biblia 1491-ből, egy 1575-ös Heltai-krónika vagy Luther Márton röpiratainak gyűjteménye. Sok a régi kézirat is: Lomonoszov, Széchenyi, Berzsenyi, Kazinczy, Móra és a tudós bencések jegyzetei, levelei. Gazdag a reneszánsz részleg, a 18., a 19. és a 20. századi gyűjtemény, és vannak folyóiratok, kisnyomtatványok, térképek is, ez utóbbiból a legkorábbi egy 1561-es, Magyarországot ábrázoló metszet.

A pannonhalmi műemlékkönyvtárnak van online elérhető katalógusa, és szerepel a UNITAS-ban, az egyházi könyvtárak közös katalógusában, ugyanis küldetésének tekinti, hogy az általa őrzött kulturális kincset a 21. század kihívásainak megfelelve, korszerű informatikai háttérrel a nemzet és az egész emberiség számára feltárja, gyarapítsa és közvetítse.

tmoni

Fotógaléria: A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár

14 kép

 

Forrás: Főapátsági könyvtár; A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár rövid története; Illyés György: Mesélő könyvtárak. Móra, 1984.; Bánhegyi Miksa-Korzenszky Richárd: A Pannonhalmi Bencés Főapátság Könyvtára. B+V Kiadó, 1991.; Keresztury Dezső: Híres magyar könyvtárak. RTV-Minerva, 1982.

A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Műemlékkönyvtáraink
2. rész: A zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár