A Keresztapa és más, hasonló stílusú gengszterfilmek inspirálta regényt felüdülés volt kézbe venni, hiszen – ahogy azt a könyv recenziójában is megjegyeztem – az elmúlt évek fantasy-piacát mindeddig leginkább az epikus és grimdark történetek uralták. Továbbá, a Jáde város vaskossága ellenére is képes volt végig fenntartani az érdeklődést, szerethető és jól megírt karaktereket vonultatott fel, és egy olyan mágiarendszert, amely tökéletesen illeszkedett a Lee által megálmodott és megalkotott világba, annak szerves részeként volt jelen. Az Európa Könyvkiadónak köszönhetően pedig a folytatásra sem kellett sokat várni.

A Zöldcsont-saga trilógia második kötete a Jáde háború címet viseli, és néhány hónappal az előző regény eseményei után veszi fel a történet fonalát. A cselekmény középpontjában továbbra is a Kaul család tagjai állnak, akik amellett, hogy legjobb tudásukkal és minden erejükkel a klánt szolgálják, igyekeznek a magánéletükben felbukkanó problémákkal is megküzdeni. Hilonak a Nincs Csúcs klán új Pilléreként kell megállnia a helyét, miközben az apaságra készül, Shae az Időjósi feladatai és egy bimbózó párkapcsolat között próbálja megtalálni az egyensúlyt, az ifjú Anden pedig egy idegen országban és a kekonitól teljesen eltérő nép körében találja magát.

Első ránézésre emiatt a regény az előzőtől merőben eltérő műnek tűnhet, azonban mindez csak látszat: akit az első rész világa beszippantott, annak most sem kell csalódnia, ugyanis Lee a Jáde városhoz méltó, minőségi, sőt néhány elemében még komplexebb folytatást ad az olvasó kezébe. Míg az előző részben a történet fő konfliktusa a fővárost uraló két klán közötti viszályban merült ki, addig a második kötetben már az ország határain túl zajló nemzetközi eseményeket és ezeknek a klánokra vonatkozó következményeit is megismerhetjük.

Az írónő stílusa magával ragadó, a regény szinte olvastatja magát, és ha az ember hozzám hasonlóan a fantasy vagy a jól megírt akciótörténetek szerelmese, akkor könnyedén elmerülhet a cselekményben. A történet érdekes, és nem meglepő módon a saját világunkra is reflektál – mindezt a klánokon keresztül bemutatva –, a bolygó nagyhatalmai és a kicsiny, elszigetelt országok közötti kapcsolatokra, mindarra ami a „nagy kutyák” között elhangozhat, amiben ők megegyezhetnek, miközben az egyszerű emberek és a kevésbé szerencsések csak sodródnak az árral. Az előző részről szóló írásomban kitértem arra, hogy a klánok közötti viszály a hagyományok megőrzésére tett erőfeszítések és az elkerülhetetlen modernizáció összeütközésének metaforája, amely remek kettősséget adott a regénynek. Szerencsére ez továbbra is jelen van, és a gyors tempójú történetvezetésnek köszönhetően még szembetűnőbb, mint korábban, ezen felül pedig a nemzetközi viszályok részletesebb megismertetése is tovább mélyíti a történetet.

A zöldcsont mágia egy másik olyan aspektusa és fontos sajátossága az írónő könyvének, amelyre „rákattanhat” az olvasó. Ha ugyanis fantasy-ről van szó – legyen az grimdark-, high- vagy akár urban-fantasy –, mindig felmerül a kérdés, hogy az író által kitalált mágia mennyire illeszkedik a világba, mennyire természetes, valamint, hogy milyen szabályoknak / törvényeknek felel meg. Fonda Lee regényében egy mágikus tulajdonságokkal bíró ásvány kölcsönöz különleges hatalmat a szereplőknek, amelynek nem ismerjük a pontos határait, mégis világos, hogy milyen előnnyel vagy éppen hátránnyal jár a használata. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mágiarendszer ugyan szerves részét képezi a Lee által megalkotott világnak, nem uralja azt. A cselekményt elsősorban a jól megírt karakterek és a szövevényes intrika viszik előre, amelyek filmkockákhoz hasonló sebességgel peregnek le a lelki szemeink előtt.

Minden, amit a klánok tesznek és minden, ami a klánokkal történik, nagyobb jelentőséggel bír, és bár a Nincs Csúcs és a Kaul család elsősorban még mindig a hagyományokat szem előtt tartva cselekszik, nem hagyhatják figyelmen kívül a gyorsan változó világot és a hasonló ütemben ingadozó, kényes politikai kapcsolatokat sem. A Jáde háborúban a Kaul család tagjai mindannyian karakterfejlődésen mennek át, az írónő a világban végbemenő változásokkal párhuzamosan építi tovább személyiségüket, ezzel pedig eléri, hogy az olvasó törődjön a szereplőivel, izguljon értük, és a szívébe zárja őket.

Fonda Lee-nek sikerült továbbszőnie egy olyan, mágiával átitatott gengszter-történetet, amely a véleményem szerint a maga nemében még mindig egyedülálló a piacon, és tette ezt úgy, hogy közben semmit nem veszített lendületéből és annak színvonalából. A trilógia zárókötete, amely az eddig megjelent részeket alapul véve epikus magasságokba emeli majd a Zöldcsont-sagát, szintén az Európa kiadó gondozásában fog megjelenni Jáde örökség címen.

Varga Gábor
Forrás: olvasoterem.com