834

A győri hidak második világháborús felrobbantása és a város elfoglalása

Ezen a napon történt: 1945. március 28. ‒ Borbély Tamás írása

gyor-vilaghaboru-hid-robbantas

A második világháború Győrt érintő eseményei közül feltehetően a várost ért szövetséges bombatámadások és Apor Vilmos püspök vértanúhalála a legismertebbek, a kollektív emlékezet elsősorban ezeket őrizte meg.

A bombázások azért is meghatározóak, mert általuk „találkozott” a város először a háború pusztításával. Első alkalommal 1944. április 13-án támadták amerikai bombázók Győrt. A célpontok elsősorban ipari üzemek voltak (főként a Magyar Waggon- és Gépgyár), a támadás súlyát jelzi, hogy több mint 500 halálos áldozat maradt a romok között. Ezt követően még további légitámadások érték a települést.

gyor-vilaghaboru-vagongyar-bombazas

A Magyar Waggon- és Gépgyár az 1944. július 2-i bombázás után

Győr, mint folyók találkozásánál fekvő város, jelentős károkat szenvedett el hidjainak pusztulása miatt is. A hidak felrobbantása talán kevésbé ismert az utókor számára, ezek megsemmisülése nem kapcsolódott a szövetséges légitámadásokhoz. A győri hidak sorsát a visszavonuló német csapatok tervezett robbantásai pecsételték meg. Romjaik a háborús pusztítás mementóiként évekig éktelenkedtek, hiányuk megnehezítette a közlekedést, újjáépítésük pedig rendkívüli kihívást és terhet jelentett a második világháborút követően.

A háborús összecsapások 1945 márciusának utolsó napjaiban érték el a várost, miután március 22-én a szovjet csapatok elfoglalták Székesfehérvárt, és megnyílt az út a Nyugat-Dunántúl irányába. A támadó szovjet csapatok és a visszaszoruló német, illetve magyar erők között elsősorban a Rába mentén zajlottak véres küzdelmek. A déli és keleti irányból támadó szovjet hadsereg egységei március 26-án lépték át a megye határát, és egészen Koroncóig jutottak előre. Másnap többek között Pannonhalma, majd Gyirmót is szovjet kézbe került, Ménfőcsanakra pedig betörtek, ám őket a németek még egy időre visszaszorították. Keleti irányból Szentivánt is elérték a támadók.

gyor-vilaghaboru-hid-robbantas

A felrobbantott Rába Kettős híd hídfője az ideiglenes fahídról nézve, szemben a Radó-szigeten a Kioszk

Március 28-án folytak harcok Győrért, ám jelentős, az egész várost elpusztító utcai csaták elkerülték a várost. A védők nem fejtettek ki számottevő ellenállást, a bekerítéstől tartva fokozatosan hátráltak. A déli órákra utóvédharcok kíséretében kiürítették a Rába és a Mosoni-Duna vonalától délkeletre eső városrészt, és felrobbantották „maguk mögött” a győri hidakat. Erre a sorsra jutott többek között a Rába Kettős híd, a Petőfi híd, a Rábca-híd a szigeti Szarvas utcában, a Baross híd, a Kossuth híd, a későbbi Vásárhelyi Pál híd elődjének tekinthető Jármos fahíd, valamint az Iparcsatorna hídja.

Az egyetlen épségben megmaradt híd a Fehérvári úti felüljáró volt, az 1938-ban épült létesítmény két bátor helybélinek köszönhetően kerülte el a pusztulást. A szabadhegyi Németh János észrevette, hogy a robbantórészleg merre vezette az elektromos kábeleket a Fehérvári úti híd alá helyezett töltetekhez. Rábeszélte a híd melletti vasúti őrházban szolgálatot teljesítő Czapp Józsefet, hogy a híd alatt vágja el a gyújtókábelt. A németeknek pedig már nem volt idejük a kábelek kijavítására.

gyor-vilaghaboru-hid-robbantas

A felrobbantott Rába Kettős híd hídfője az ideiglenes fahídról nézve, szemben a Bécsi kapu (Köztársaság) tér

A korabeli sajtóban megjelent tudósítások március 28-hoz kötik a város szovjetek általi elfoglalását. Ezt némileg árnyalja, hogy a harcokról készült napi jelentések arról adnak hírt, aznap végéig a folyók déli partjáig elterülő kerületek szovjet kézre kerültek, ám a folyók túlsó partján még maradtak német csapatok. Ugyancsak az előforduló további harcokra lehet következtetni abból, hogy visszaemlékezések szerint március 29-én a Gráb gyár környékén még erős tüzérségi és aknatűz volt hallható.

A második világháború során tehát elsősorban a Győrt érő bombázások, légi támadások okoztak jelentős pusztulást, a városban zajló utcai harcok kevésbé voltak jelentősek. A hidak, átkelők értelmetlen felrobbantása azonban óriási kárt eredményezett. Közülük volt, amely a háború utáni években viszonylag gyorsan felépülhetett, ám több csupán az 1950-es években készült el. A Petőfi híd például a robbantás ellenére nem szenvedett visszafordíthatatlan károkat, így a Vagongyár a vízbe zuhant híd kiemelésével megmentette a szerencsésen fekvő hídroncsot, melyet felemelve – a roncsolt, görbült részektől megszabadítva – 1946 decemberében ismét átadhattak a forgalomnak. Az elsők között készült el továbbá az Iparcsatorna hídja, mely az országos és nemzetközi forgalomban betöltött szerepe miatt volt jelentős. Ezt 1949-ben adták át a forgalomnak. Velük ellentétben a Szarvas utcánál található Rábca-híd eredeti állapotban történő helyreállítása csak 1958 nyarán történt meg.

A címlapképen a Rába-part látható a torkolat közelében, előtérben az uszodai gyaloghíd, háttérben a felrobbantott Kossuth híd révfalui hídfője, mellette az ideiglenes fahíd. Balra a Kálóczy téri csónakház, a kép jobb szélén pedig a Hittudományi Főiskola látszik.

Apor Vilmos püspök életéről és vértanúhaláláról korábban itt, valamint itt írtunk részletesen.

Borbély Tamás

Felhasznált irodalom:
Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában. Győr, 2014.
Mentes Zoltán-Galgóczi József: Hidak Győr-Moson-Sopron megyében. Győr, 1993.
Németh Zoltán: A II. világháború Győr-Sopron megyei hadműveletei (1945. március 26–április 4.). In. Soproni Szemle. 1980. XXXIV. évfolyam, 4. szám. 289-302.
Hogyan foglalta el a Vörös Hadsereg Győrt és Komáromot. = Népszava. 1945, 36. sz. márc. 31.
A szovjetcsapatok elfoglalták Győrt, Komáromot, Csornát és Ságvárt. [Hír.] = Szabad Nép. 1945, 4. sz. márc. 29.
Részletes jelentés Győr, Komárom, Csorna, Sárvár, Sümeg, Zalaszentgrót és Gdynia elfoglalásáról. = Szabadság. 1945, 60. sz. márc. 29.
Kiegészítő jelentés' Szombathely és Győr elfoglalásáról. = Szabadság. 1945, 62. sz. márc. 31.

A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői / tulajdonosai. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők / tulajdonosok megnevezéseivel itt találhatók: 1. kép: FORTEPAN / Tóth Árpád; 2. kép: FORTEPAN / Konok Tamás id; 3. kép: FORTEPAN / UVATERV; 4. kép: FORTEPAN / UVATERV.

2021.03.28