280

A Prima Porta-i Augustus szobor

Remekművek világszerte 33. rész – Ősze Mária írása

prima-porta-augustus-szobor

A Vatikáni Múzeumok (Musei Vaticani) antik gyűjteményének egyik kiemelkedő alkotása Augustusnak, az ókori Római Birodalom első császárának 204 cm magas márványszobra, amely az uralkodó legismertebb ábrázolása. Nevét lelőhelyéről kapta, az alkotást ugyanis felesége, Livia császárné Rómától északra, Prima Porta-hoz közel fekvő villájában találták meg 1863-ban.

Kr. e. 31-ben, miután Actiumnál Marcus Antoniust és Kleopátrát legyőzte, Augustus Róma egyeduralkodójává vált, innentől kezdve az örök városban, sőt az egész birodalom területén „a régóta vágyott béke”, a pax Augustea honolt, ennek megfelelően a szobor a princepset „a béke megteremtőjeként ábrázolja”. Augustus pozícióját zseniálisan használta ki „saját művészetpolitikája érdekében”, portréinak új stílusát is „egy átfogó művészi program” részeként alakították ki.

A szobrot ismeretlen alkotója feltehetőleg az özvegy hitves számára készítette a Kr. u. 14-17. közötti időszakban. Eredetije valószínűleg bronzból vagy ezüstből készült, amelyet arannyal díszítettek, és Róma egyik központi terén, más forrás szerint valamely középületében állhatott.

A Kr. e. 5. századi görög szobrászat klasszikus stílusa nyomán készítették el Augustus idealizált portréját, amely „szabályos, kortalan arcot és testet ábrázol”. A princeps arca egyszerre tükröz komolyságot és akaratot. A szobor Augustust „imperátorként hadvezéri öltözékben ábrázolja, kinyújtott jobb kezében talán babérágat tartott, a győztesek jelvényét”, bal kezében pedig egy dárdát. Lábai fedetlenek, ezáltal azt hangsúlyozták, hogy „az emberfeletti, heroikus szférába” tartozik. Ezt erősítették a viselt páncélon ábrázolt istenségek is, akik szorosan kötődtek Augustus személyéhez. Az uralkodó lábánál a delfinen ülő kis Amor, Venus fia látható, amely egyértelmű utalás arra, hogy a Iulius nemzetség a monda szerint Venus istennőtől ered. A páncélzat legfelső részén Caelus, az ég istene „szélesen teríti ki köpenyét a mindenség fölé”, alatta a bal oldalon, Sol, a Napisten vágtat négyfogatú kocsiján, előtte a hajnalt megszemélyesítő Aurora és az általa magasra emelt Luna, a Holdistennő.

Két oldalán a mellvértnek Augustus védőistenei tűnnek fel: Apollo Napistenként griffmadáron ül, testvére Diana, aki fáklyájával az éjszakát jelképezi, pedig egy szarvastehénen lovagol. Alul Tellus, a földistennő „bőségszarujával az eljövendő, áldásban gazdag kor gyümölcseit mutatja. Fejét kalászok koszorúzzák, oldalán két játszó gyermek”, akik a különböző népeket jelképezik. A páncélzat „középpontjában a római hadijelvények visszaadásának ábrázolása áll, amelyeket Crassus a parthusok elleni keleti hadjárata során elveszített”. Augustus uralmának egyik legnagyobb sikerének ezt az eseményt tartotta, miután diplomáciai eszközökkel sikerült a rómaiak számára fontos tárgyakat visszaszerezni, éppen ezért esett a választás ennek „a jelképszerű ábrázolására”. Maga a parthus uralkodó adja át a légiók sasát és hadijelvényeit a római hadvezérnek. A páncél jobb és bal oldalán egyaránt ülő és gyászoló asszonyfigurák vannak, ők jelképezik az alávetett népeket. „A sárkánytrombita és a vaddisznójelvények feltehetően a nyugati kelta népekre utalnak. A bal oldali alakról azt feltételezik, hogy Kelet vagy Germania megalázott és adófizetésre kötelezett, de a fegyvereitől meg nem fosztott népeit személyesíti meg”.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Michael Siebler: Római művészet; Castiglione László: Római művészet; Brigitte Hintzen-Bohlen: Róma és a Vatikán : művészeti kalauz; Antik lexikon; Ürögdi György: Róma; wikipedia

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár

2021.03.20