Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
A látnivalókban gazdag, festői Szlovénia szívében, Ljubljanától délnyugatra, Predjama közelében található a világ legnagyobb barlangvára. A hatszintes építmény a Guinness Rekordok Könyvében is helyet kapott, így hivatalosnak tekinthető, hogy bolygónkon sehol nincs ehhez mérhetően nagy, hasonló jellegű erődítmény.
Az épületet a Lokva patak mentén húzódó, 123 méter magas, függőleges sziklafalban nyíló barlang bejáratánál emelték. A vár fecskefészekként tapad a sziklához, ezért építésének idején nagyon nehezen volt megközelíthető – mára turistabarát bejáratot alakítottak ki. Első változata a 12. században már minden bizonnyal állhatott, egyes feltételezések szerint azonban az emberek sokkal korábban belakták magát a barlangot. A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a sziklajáratok már a kora kőkortól kezdve lakottak voltak, a barlang bejárati szakaszában pedig a római időkből való maradványokat találtak.
A várról magáról az első írás a 13. század második feléből származik. A források az Aquileia pátriárkái és Görz grófjai közötti folyamatos konfliktusok tárgyaként említik. Valójában a terület az Adria parti Aquileia közigazgatási körzethez tartozott, és lovagi családok tagjai uralták. A vár leghíresebb lakója Predjamai Erazem, a Luegg család fekete báránya volt, akiről több legenda is szól. Erazem, öntörvényű és büszke ember lévén, a III. Frigyes osztrák császár és a mi Mátyás királyunk között kitört konfliktus során utóbbi mellé állt. Amikor a császár ezért lefejeztette a barátját, Erazem vitába keveredett az uralkodó egyik rokonával, Poppenheim marsallal, és megölte őt. A megtorlás elől a Predjamai várba menekült, és a Triesztből Bécsbe tartó osztrák kereskedelmi karavánok ellen indított rablótámadásaival ingerelte a császárt. Ezen túlmenően Mátyás királlyal szövetkezve Habsburg fennhatóság alatt álló birtokokat és településeket is kifosztott. A lázadó lovag ténykedését megelégelve Frigyes megparancsolta Trieszt helytartójának, Andrej Ravbarnak, hogy fogja el és végezze ki Erazem Lueggert.
Egy évig tartó kemény ostrom kezdődött. A katapultokból és ágyúkból kiröpített kőgolyók nem tettek nagy kárt az épületben, a támadók pedig egyszerűen nem fértek hozzá a falakhoz. Ravbar csapatai stratégiát váltottak, és a kiéheztetés mellett döntöttek. A védők azonban hosszú hónapokig kitartottak, mi több, Erazem 1484 húsvétján sült ökörfalatokkal és frissen szedett cseresznyével kínálta ellenfeleit, hogy megmutassa az ostrom hiábavalóságát. A támadók között babonás találgatás kelt lábra: Hogyan lehetséges mindez?
A magyarázat roppant egyszerű: a vár kapcsolatban áll a hegy gyomrában húzódó barlangrendszerrel, amely természetes kijáratot biztosít a gerinc másik oldalán található, termékeny talajú völgy felé. Mi több, a barlangban forrás is fakad, amely – egy ciszternával kiegészítve ‒ friss és egészséges ivóvízzel is ellátja a vár védőit. Az erődítmény ötödik emeletén található az átjáró a hegy gyomrába. Az eddig feltárt rendszer 140 méter mély, négyszintes. A járatok összeköttetésben állnak egymással, a legfelső szinten található Erazmov rov-nak (Erazem lyuka) és Erazem járatának kivételével. A barlangot mikroklímája, páratartalma tökéletesen alkalmassá tette élelmiszerek és egyéb készletek tárolására. Ez az elhelyezkedés páratlan biztonságot nyújtott a védőknek. Nem is tudták bevenni, csak árulás árán – de erről később.
A vár jelenlegi formáját 1570-ben kapta Hans Kobenzl – egy régi karintiai nemesi család sarja – megrendelésére. A predjamai fal mögött húzódó rejtett kijáratot a XVII. század elején befalazták, mert a tolvajok rendszeresen belopóztak a várba, és elvitték az ott lévő értékeket. A barlangászok 1945 után újra kinyitották ezt a járatot. Az erődítményt az 1990-es években renoválták, ekkor a 16. század végi állapotában állították helyre, eltávolítva a későbbi átalakításokat.
Milyen is eszerint a vár felépítése? A bejárati szinten található a fedett belső udvar, a pince és az istálló. Az első emeleten az alsó szalon, egy lakószoba, a lovagterem, az irattár és a börtön van. A másodikon található a felső szalon, az ítélőszoba, a kínzókamra, az ebédlő és a nyílt tűzhellyel rendelkező konyha, ahol a kéményt egy barlangi járat helyettesíti. A harmadik emeleten van a várkápolna, a sekrestye és a padlástér is, amely egyben őrtoronyként is működhetett, hiszen kémlelőnyílásokat és kiöntő réseket is látunk a falon. Ezen a szinten helyezkedik el a vár egyetlen fűthető helyisége, a fejedelmi szoba, valamint egy illemhelyiség is, amelynek nem kis szerepe van a vár történetének alakulásában. A negyedik emelet szálláshelyül szolgált a vár népének és az ide érkező vendégeknek. Az ötödik szinten is van még lakószoba, de ami ennél lényesen fontosabb: innen indul a híd, amely összeköti az erődítményt a barlanggal. Az eddig feltárt összes barlangrész teljes hossza 14 kilométer. Imponáló, ugye? A turisták által 700 méter látogatható, beleértve az Istállót, a Glavni rov-ot (Főjárat), a Nevek barlangját (XVII. századi graffitikkel), a Velika dvorana-t (Nagyterem) és a Fiženca-t, ahol a felszínre vezető kijárat található.
Nos, végezetül arról a bizonyos árulásról, amely Predjamai Erazem vesztét okozta… A bevehetetlen vár megkaparintásához egy pénzéhes szolga kellett, aki gyertyafénnyel jelezte, hogy ura mikor idul az árnyékszékre. Ez volt ugyanis az építmény gyenge pontja. Nos, a támadók ágyútűz alá vették ezt a szegletet, és a vár ura szörnyethalt. Hogy a lovagra mégsem emiatt a dicstelen vég miatt emlékezzünk, a mondák szerint kedvese a közeli templom melletti sírja fölé az örök élet szimbólumaként egy hársfát ültetett, amelynek törzse még ma is látható.
Berente Erika
Forrás: Horváth Tibor: Szlovénia.Bp.: Cartographia, 2001.; guinnessworldrecords.com; kirandulo.cafeblog.hu; mult-kor.hu; en.wikipedia.org
A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár