A New York-i Közkönyvtár – a világ egyik legnagyobb bibliotékája

Sulyok Attiláné írása

new-york-public-library

A New York-i Közkönyvtár a világ egyik leghíresebb és legszebb bibliotékája: az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb nyilvános könyvtára (a Kongresszusi Könyvtár mögött), gyűjteménye alapján pedig a negyedik legnagyobb a világon.

A napjainkban 55 millió dokumentumegységgel és 92 helyszínnel büszkélkedő New York Public Library magán és állami finanszírozással a könyvtári tudomány egyik legnagyobb teljesítménye. Gyönyörű ikonikus építészeti emléke Manhattanben található. 1911-ben nyitotta meg kapuit, mára négy szinten, hatvanezer négyzetméteren várja – évente 18 milliót is meghaladó – látogatóit ingyenes könyvekkel, információkkal és oktatással. Az ország legnagyobb nyilvános könyvtári rendszerével rendelkezik.

A 19. század végén gyors növekedésnek indult a városi lakosság, mely megkövetelte olyan szolgáltatások fejlesztését, mint a jobb közlekedés, csatornázás és az iskolák. A könyvvásárlás viszont pénzhiány miatt nem volt elérhető mindenki számára. A nyilvános könyvtárak (public library) a polgári demokrácia és a liberális gondolkodás intézményeiként jöttek létre: először az angolszász országokban, az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában terjedtek el.

new-york-public-library

New York népessége a 19. század második felére már meghaladta Párizsét és utolérte Londont, ám csak akkor válhatott a világ egyik legnagyobb városi kultúrájának központjává, ha egy nagy könyvtárral is rendelkezik – ezt ismerte fel Samuel J. Tilden kormányzó, aki vagyona zömét a metropoliszra hagyta, hogy ingyenes könyvtárat és olvasótermet létesítsen. Ekkorra már két jelentős bibliotéka is működött a városban, az Astor Könyvtár (amely John Jacob Astor, Amerika akkori leggazdagabb polgárának adományával létesült, aki végrendeletében 400 ezer dollárt hagyott a felépítésére) és a Lenox Könyvtár. Tilden egy városi nyilvánosságot ellátó intézményt akart létrehozni, így 1895. május 23-án az Astor, Tilden és Lenox Alapítvány megállapodott, mely lehetővé tette a New York-i Közkönyvtár felépítését a két intézmény gyűjteményének összevonásával.

A kiválasztott helyszín az Ötödik sugárút mentén, a 40. és 42. utca között két blokkot foglalt el, közvetlenül a Bryant Parktól keletre, a Croton víztározó helyén. 1897 májusában fogadták el a törvényjavaslatot, majd versenyt rendeztek a város leghíresebb építészei között, összesen 88 terv született. Az új könyvtár megépítésére a kevésbé ismert John Mervin Carrère-t és Thomas S. Hastings-et választották. Az építkezés megkezdése előtt 500 munkásnak két évet kellett töltenie a tározó szétszerelésével és a helyszín előkészítésével. A skót-amerikai iparmágnás Andrew Carnegie közben 1901 márciusában 5,2 millió (ma 160 millió) dollárt adományozott New York 65 fiókkönyvtárának felépítésére, azzal a kikötéssel, hogy azokat a város működtesse és tartsa fenn. A közkönyvtár alapkövét végül 1902 májusában tették le, 9 millió dollárba került, mire elkészült.

new-york-public-library

A New York-i Közkönyvtár emblematikus épület lett, még az is ismeri, aki sosem járt az amerikai metropoliszban: a Holnapután című katasztrófafilmnek az egyik legfontosabb helyszíne, itt irtottak szellemet Bill Murray-ék a Ghostbusters-ben, itt akart örök hűséget esküdni Mr. Bignek Carrie Bradshaw a Szex és New Yorkban, és itt olvasgatott az Álom luxuskivitelben Holly-ja is. Az épület eklektikus stílusban készült, márvány homlokzata díszes részleteket tartalmaz, az Ötödik sugárúti bejáratát két kőoroszlán őrzi, a Türelem és a Bátorság szimbólumai, melyek a könyvtár ikonjaként szolgálnak. Mindkét építész előtt az Astor Hall két lépcsőjének alján elhelyezett mellszobor tiszteleg. 1905-ben helyükre kerültek a hatalmas oszlopok, majd megkezdték a tető egy évig tartó munkálatait, ezután indulhattak az ötéves belső munkák. A vállalkozók 1908-ban kezdték el festeni a fő olvasótermet, a következő évben pedig beépítették a bútorokat. Mintegy 121 kilométer polcot „fektettek le” az egymillió könyv elhelyezésére, az Astor és a Lenox könyvtárak dokumentumainak áttelepítése egy évig tartott. 1910-ben az építkezés már majdnem befejeződött, amikor Carrère meghalt, koporsóját a könyvtár rotundájában állították fel.

Az épület első igazgatója, dr. John Shaw Billings (korának egyik legragyogóbb könyvtárosa) óriási olvasótermet képzelt el: olyan világos, csendes, levegős helyet, ahol több millió könyvet tárolnak, de a látogató gyorsan hozzájuthat a kívánt kötetekhez. Így lett a könyvtár leghíresebb (315-ös számú) helyisége és egyben a világ legnagyobb olvasóterme 23 méteres szélességével, 90 méteres hosszúságával, ahol 15 méter magasságban fut a mennyezet (a fenti képen). Egyszerre ezer vendég befogadására alkalmas óriási ablakaival, csillárjaival, hosszú faasztalaival, a falak mentén enciklopédiák, szótárak és évkönyvek ezreivel. Ma már, a modern kor kívánalmainak megfelelően természetesen internetelérés és a laptopoknak konnektorok is megtalálhatók itt. A hatalmas faburkolatú terem két belső udvarról kapja a természetes nappali fényt.

A könyvtár hivatalos megnyitására 1911. május 23-án került sor. Az ünnepséget William Howard Taft elnök vezette, amelyen részt vett John Alden Dix kormányzó és William J. Gaynor polgármester is. A Public Library rögtön népszerű lett, az első napon 40 ezer látogató érkezett, az épület az 1920-as évekre 4 millió látogatót fogadott évente.

new-york-public-library

Az ikonikus könyvtár gyűjteményei olyan kincseket tárolnak, mint Kolumbusz Kristóf 1493-as levele, melyben bejelentette az Új Világ felfedezését, vagy Johannes Gutenberg Bibliája (a fenti képen). Írók halotti maszkjai, Walt Whitman hajtincse, Jack Kerouac bakancsa, Virginia Woolf sétapálcája – mindez csak néhány azokból az irodalmi vonatkozású tárgyakból, amelyeket gyűjteményében őriznek. Számos látnivaló található itt, többek között az Astor Hall, a Rose olvasóterem és a McGraw Rotunda. A látogatók kutatást végezhetnek, túrázhatnak, számos rendezvényen vehetnek részt, és megtekinthetik sok-sok kincsét.

Hatalmas könyvtári rendszer épült ki, amely 92 helyszínt, négy kutatóközpontot foglal magában, valamint a környező könyvtárak hálózatát Manhattan, Bronx és Staten Island területén mintegy 3000 dolgozóval és 2000 önkéntessel. Helyi fiókjai közösségi központok, melyek sokkal többet nyújtanak a könyveken túl. Szolgáltatásaik minden korosztály számára elérhetők, ingyenes hozzáférést biztosítanak fizikai és elektronikus gyűjteményekhez, látássérültek számára készült anyagokat is tartalmaznak. Ezenkívül a könyvtár minden évben több ezer kiállítást és programot mutat be, angol nyelvtanfolyamokat is szerveznek az egyéb nyelveket beszélők számára. Kulcsfontosságú szerepet játszik a digitális szakadék felszámolásában, különösen azoknak a millióknak, akiknek nincs otthon internet-hozzáférésük. A könyvtár honlapja évente 32 millió látogatást fogad 200 országból. A nypl.org oldalon böngészhetünk a könyvtár hatalmas gyűjteményeiben, e-könyveket tölthetünk le.

Idén márciusban a nőtörténeti hónap tiszteletére visszatekintenek néhány olyan nőre, akik örökre megváltoztatták a New York-i Közkönyvtárat. Egyikük Jennie Maas Flexner, aki az első hivatalos olvasói tanácsadó könyvtáros volt, és segített az olvasás forradalmának bevezetésében. Úgy vélte, az embereket arra kell ösztönözni, hogy azt olvassák el, amit szeretnek, és nem azt, amit mondanak nekik. Napjainkban a New York Public Library klasszikus regényeket alakít át animált képekkel Instagram-sztorikká, amelyekre különleges látványvilág jellemző. A kezdeményezés célja, hogy a fiatalabbakkal is megszerettessék az olvasást.

Az intézmény küldetését így fogalmazták meg: „A New York Public Library inspirálja az élethosszig tartó tanulást, gyarapítja a tudást és erősíti a közösségeket.” Ennek az ígéretnek a teljesítéséhez három nagy erőforrásra – munkatársaikra, gyűjteményeikre, valamint fizikai és digitális térre – támaszkodnak, hogy mindenki számára lehetőséget biztosítsanak a tanulásra. „A New York-i Nyilvános Könyvtár több mint egy évszázada alapvető hozzáférést biztosít a könyvekhez és információkhoz. Ma erre az örökségre építünk azáltal, hogy fokozzuk a fizikai és online hozzáférést a gyűjteményeinkhez, és könyvtárunkat oktatási központokká alakítjuk minden New York-i számára” ‒ jelentette ki Tony Marx, a közkönyvtár elnöke.

Sulyok Attiláné

Források: hu.qaz.wiki; hu.hdwalls.org; nypl.org; jgypk.hu; travelo.hu; fszek.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

2021.03.12