136

110 éve született Kiss Manyi

SzaSzi írása

kiss-manyi

110 évvel ezelőtt, 1911. március 12-én született Kiss Manyi színésznő. Pályafutása során Miskolcon, Szegeden, majd a főváros szinte valamennyi társulatánál megfordult, fénykora a Madách Színház híres korszakához kapcsolódik. Egy híján száz filmet forgattak vele, ezek közül is talán a Mici néni két élete címszerepében volt a legemlékezetesebb, mintha önmagát alakította volna.

Ez nem is csoda, hiszen ahogy megírták róla: „Nem játszotta, hanem élte a szerepeit. Minden egyes karaktere szívtől és lélektől duzzadó volt.” „Egyik nap tragika, másnap komika, másik nap drámai hősnő. És minden nap, minden szerepében emberi.” Volt fejkendős parasztasszony, operett naiva, munkásfeleség, kacér dizőz. Mindig, mindenhol hiteles, őszinte, ösztönös tehetséggel jelent meg. „Szerepre készülve nem szeretett elemezni, olvasgatni. Játékával mégis tűpontosan fogalmazta meg mindazt, amit az adott darabban képviselt. Tudta, hogy irigyei a háta mögött „műveletlenségén” élcelődnek olykor, de természetes bölcsességével csak akkor iskolázott le bárkit is, ha valaki nem vette komolyan a hivatást, a színpadi munkát.

Magyarlónán (ma Románia) látta meg a napvilágot, gyermekkorát Zágonban töltötte. Muzikalitása hamar kiderült, képességei miatt beíratták a Kolozsvári Zenekonzervatóriumba, de már ekkor remekelt az iskolai színjátszó körben is. A színház világa gyorsan bevonzotta, és ő nem sokat „lacafacázott”, abbahagyta a zenei tanulmányait, és jelentkezett Izsó Miklós Színi Tanodájába. A felvételin nem mondott verset, szerinte az a költő és az olvasó dolga. Néhány rögtönzött mondat, egy-két mozdulat a színpadon, és Izsó tanítványává fogadta, azonnal be is dobta a mély vízbe. Ügyesen mozgott a színpadon, talpraesett, temperamentumos volt, aki hamar feltűnést keltett. Kálmán Imre Cirkuszhercegnője kapcsán egy recenzens ezt írta: „Kiss Manyi, ez a tehetséges, graciőz szubrettcsemete, nap nap után belopja magát a közönség szeretetébe.

Családja hiába terelte visszafelé az ígéretes zenei pályára, ő a lenézett és megbízhatatlan színházi mesterséget választotta. Sokat játszatták, de közben fel is készült mindenre. 1928-ban megkapta színészi oklevelét és egy ajánlást a Miskolci Nemzeti Színházhoz, ahol egy évadot töltött. Innen csábították Szegedre, melynek színháza épp akkor élte fénykorát. Jávor Pál innen a fővárosba szerződött, de olyan neves kollégákkal dolgozhatott együtt, mint Ajtay Andor, Páger Antal, Bilicsi Tivadar. Manyika az 1929-30-as évadban tíz szerepet játszott, a következőben már harmincat. Szépnek nemigen nevezték, de remekül mozgott, kitűnően táncolt, és humorát kitörő tapssal díjazta a közönség. Híre a fővárosig jutott, elhívták beugrónak, de a publikum eléggé tartózkodóan fogadta.

Ezért vagy másért, a következő évadtól már az Uferini Cirkusz manézsában készült „a nagy mutatványra”. Művésznőből bűvészné lett. A cirkusz magyarországi turnéján ismerte meg Alfredo Uferini bűvészt, Frédit, akivel hamar egymásba szerettek és összeházasodtak. Extravaganciájáról árulkodik, hogy menyasszonyként olívazöld ruhát viselt. A cirkusszal, a kor egyik leghíresebb illuzionista családjával 1933 nyarán végigjárták Európát, de Amerikába mégsem tartott velük, hazajött Budapestre. Itthon azonban azzal szembesült, hogy „vissza kell állnia a startvonalra”. Kávéházakban ülve várta türelmesen, hogy hívják játszani. A csodavárás sikeres volt, egy nap meghívta Horváth Árpád színházrendező egy darabba a Király Színházba. Innentől felívelt a pályája. Hamarosan megkapta első filmszerepét a Café Moszkva című alkotásban Csortos Gyula, Tőkés Anna, Kiss Ferenc, Tímár József mellett. Majd ismertségének köszönhetően bekerült az 1936-ban nyíló Pódium kabaréba, felbukkanásával megdőlt a férfi komikusok egyeduralma. Fellépéseit később színháztörténeti jelentőségűként említik, hiszen véget ért az a korszak, amikor a színésznők elsősorban magánszámaikkal – dalokkal, táncokkal – színesítették a műfajt. Olyan hírnevet szerezett, hogy utána sorban jöttek a felkérések. Honthy Hanna mellett bizonyított, Latabár KálmánnalLatyi és Manyi – pedig biztos volt a telt ház.

kiss-manyi

A Fővárosi Víg Színház egyik előadása 1952-ben: balról a harmadik Kiss Manyi, a jobb szélen Raffay Blanka

1940-ben kopogtatott a nagy szerelem, a jóképű, fiatal, világjárt, irodalom- és színházrajongó Károlyi István gróf, aki színházat alapított Pesten (Madách Kamara, Örkény Színház). A megnyitón találkoztak először, szerelmük rögtön fellángolt, de a társadalmi különbségek és a gróf édesanyja közéjük állt. Néhány hónap múlva, engedve az anyai manipulációnak, a férfi kilépett a kapcsolatból. Manyika talán soha nem heverte ki a szakítást, a munkába menekült. Állandó szereplője lett a II. világháború előtti imádott magyar filmeknek (Maga lesz a férjem, 3:1 a szerelem javára, Pesti mese).

Megkapta Eisemann Mihály Fiatalság, bolondság című operettjében Babszi szerepét, amelyben elhangzik a Jaj, de jó a habos sütemény. Az együgyű kis dal az ő zsenialitásának köszönhetően emblematikussá vált. A hajdani előadásról ezt írta Egyed Zoltán: „Vékony, pipaszár lábacskáival úgy dobálja a színpad, mint egy rongy- vagy gumilabdát, s hangjai is úgy gyűrűznek a szöveg tükrén, mint a sirály szárnya által felvert fodrok a tengeren. Valahogy boldog az ember, ha egy kicsit a színpadon van. Ez a titka.

kiss-manyi

1962-ben az Egyiptomi történet című film forgatásakor

1942 telén csatlakozott ahhoz a társulathoz, akik a frontra indultak, hogy a magyar katonákat „boldogítsák”. A fellépések között drámai találkozásokat éltek meg a meggyötört katonákkal. Minden szörnyűség ellenére a színészek biztonságát felügyelő, jóképű Bakonyi János és Kiss Manyi között vonzalom ébredt. Tartott a háború, ezért 1944 telét egyedül, félelemben élte meg. Egy orvos ismerőse javaslatára „őrült ötlete támad”: bevonult egy közeli magán ideggyógyintézetbe, melynek épülete nagyobb biztonságot nyújtott, mint a villája. Odabent remekül alakította a bolondot. Csak a „felszabadulás” után derült ki, hogy a legtöbb elmebajos hozzá hasonlóan csak megjátszotta magát.

Mivel 1945 után nem bizonyult jó ajánlólevélnek, ha valaki tiszt volt Horthy hadseregében, ezért azt találta ki, hogy Bakonyi valójában az ő sofőrje és kertésze, összebújni így csak titokban tudtak. Az igazság azonban hamar kiderült, de Kiss Manyi akkori népszerűsége miatt ebből nem lett baj. A baj máshonnan érkezett. Míg ő visszahúzódott hűvösvölgyi otthonába, valaki visszaélt a nevével. A letartóztatást csak nehezen úszta meg.

kiss-manyi

Pécsi Sándor és Kiss Manyi: balra 1964-ben a Magyar Rádióban a Szülői értekezleten című kabaré TV-s premierjén, jobbra 1965-ben a Madách Színház művészbejárójánál

A helyzete később sem javult. A pártdiktatúra miatt mellőzték, úgy érezte, újra a startvonalon áll. A zsákutcából a filmezés juttatta ki. Negyven évesen töpörödött, öreg parasztasszonyt alakított Bán Frigyes alkotásában, majd Fábri Zoltán Körhintájában, mégpedig hihetetlenül eredetien, hitelesen. Amikor beugróként Csehov Három nővérében Olga szerepében újra színpadra lépett, végre megtört a jég, még ebben az évben Jászai-díjat kapott.

1957-ben Edit Frank szerepét alakította a Goodrich-Hakett által színpadra átírt Anna Frank naplójában, márciusban pedig elnyerte a Kossuth-díjat. 1958-ban megkapta Bertolt Brecht Kurázsi mamájának címszerepét, amelyet sokan pályája csúcspontjának tekintenek. Olyan alakítások vártak még rá, mint Moliére Tudós nők című darabjának Belizája, Szép Ernő Vőlegényében az Anya, Gogol A revizor című művében Anna Antonovna, Brecht Koldusoperájának Peacocknéja, Schaffer Black Comedy-jének Miss Furniválja, vagy éppen Fejes Endre Vonó Ignácában özv. Mák Lajosné.

kiss-manyi

A Magyar Rádióban: balra 1958-ban a Minden jegy elkelt című rádióoperett felvételekor Rozsos Istvánnal és Vetró Margittal, jobbra 1961-ben a Joe bácsi című zenés rádiójáték felvételekor Sennyei Verával és Kazal Lászlóval

Egy interjúban azt nyilatkozta: „Én úgy akartam megnevettetni a közönséget, hogy az egy kicsit fájjon, mert minden groteszkség mögött mélységek vannak. A közönség sírni is szeret, meg nevetni is. Még sosem fordult elő, hogy fordítva reagáltak arra, amit csinálok. Mert ez a lényeg: a közönséggel való összjáték.

Privát dolgait illetően távolságtartó volt. Imádott viccelni, nem ijedt meg az öregedéstől, idősebb korában is remekül alakította a figurákat. Mindössze 60 éves volt, amikor 1971. március 29-én súlyos betegség következtében örökre elaludt. Emléke tovább él!

SzaSzi

Források:
Thália legrakoncátlanabb tündére, szerkesztő: Szebeni Zsuzsa, Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadványa (dátum nélkül)
Bános Tibor: Pályák és sorsok - Magányos tréfacsináló (Kiss Manyi), Kozmosz könyvek, Budapest, 1981.
Révy Eszter: Kiss Manyi, Múzsák Könyvkiadó, Budapest, 1988.
Bános Tibor: Kiss Manyi, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, [2004.]
origo.hu

A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői / tulajdonosai. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők / tulajdonosok megnevezéseivel itt találhatók: 1. kép: FORTEPAN / Kotnyek Antal; 2. kép: FORTEPAN / Fortepan; 3. kép: FORTEPAN / Inkey Tibor; 4. kép: FORTEPAN / Szalay Zoltán; 5. kép: FORTEPAN / Kotnyek Antal; 6. kép: FORTEPAN / Szalay Zoltán; 7. kép: FORTEPAN / Szalay Zoltán.

2021.03.12