Nagytétényben látta meg a napvilágot félig zsidó, félig katolikus családban. Már a ciszterci gimnáziumban kimagaslott nyelvtehetsége, ógörögből tanulmányi versenyt nyert, és a latinból is jó eredményeket ért el. Majd a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában végezte tanulmányait. A Zeneakadémián brácsázni tanult, ám baleset érte, eltörött az ujja, így váltania kellett, ezért végül opera szakon végzett.

Aztán közbeszólt a második világháború: 1944-ben orosz fogságba került, itt majdnem meghalt, hastífuszt kapott. Vidámsága, humora mindig kisegítette őt a bajból, saját vallomása szerint a hadifogságban lett zenész. A Cseh Filharmonikusok katonatagjaival lágerzenekart alapítottak, és rendszeresen fel is léptek. Az oroszok szerették a zenét, megkedvelték őt, a konyhára került. Itt tanult meg főzni, amely tudományát később is kiválóan kamatoztatta.

Miután hazatért a frontról, megpróbált munkát keresni. Verseket írt különböző lapokba. A háború borzalmai után az emberek vágytak a vidámságra. Mivel televízió még nem volt, így a színházakban, szórakozóhelyeken töltődtek fel. Romhányi Várkonyi Zoltán segítségével (aki osztálytársa volt) konferansziéként lépett fel óriási sikerrel. Akkoriban hatalmas éjszakai élet zajlott Budapesten, legendás helyeken szerepelhetett. A haknik meghozták számára a sikert, a szórakoztatóipar fontos személye lett.

Az irodalom és a zene mindig fontos szerepet töltött be az életében. 1951-től a Magyar Rádióban dolgozott dramaturgként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságnál volt művészeti vezető, innen került 1960-ban a Magyar Televízióhoz, a szórakoztató rovathoz. 1962-től haláláig a Magyar Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott, évtizedekig vezette az ún. sanzonbizottságot is. A hatvanas években abbahagyta a fellépéseket.

Romhányi József a magyar nyelv kiváló ismerője volt, valóságos nyelvzseni. Szellemes, ötletes, bravúros rímei, szócsavarásai miatt kapta meg a „rímhányó” jelzőt, bár egyesek szerint ő maga találta ki és terjesztette el a nevével való „játékot”. Zeneakadémiai végzettsége, az opera tanszak élete végéig fontos szerepe játszott a karrierjében. Lefordította Gluck Orfeusz, Rossini Ory grófja, illetve Orff Az okos lány című operájának és Strauss A denevér című operettjének librettóját, és az ő nevéhez fűződik a T. S. Eliot költeményei alapján készült Macskák című világhírű musical fordítása is (sajnos a premiert már nem láthatta). Pályája során több komolyzenei mű szövegkönyvét is ő írta, így Sugár Rezső Hunyady című oratóriumának, Horusitzky Zoltán Báthory Zsigmond, valamint Ránki György Muzsikus Péter című operájának is ő volt a szövegírója. A Két vallomás című, 1957-es filmben felcsendülő örökzöld sláger a Párizsban szép a nyár szövege is az ő nevéhez fűződik, amelyet Horváth Tivadar tolmácsolásában hallhattunk.

Igazán híressé és méltán népszerűvé a rajzfilmsorozatok tették: A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó), a Mekk mester, valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki. Utóbbi több mint negyven epizódjához írt bravúros magyar szöveget, amely sokak szerint jobb volt, mint az eredeti. 1983-ban Szamárfül címmel megjelent saját verseskötete, amelyben állatverseit gyűjtötte össze. (Az emlékév keretében most a POKET gondozásában, zsebkönyv formájában is kiadásra kerül márciusban.) Ezenkívül gyerekkönyvei is megjelentek: Mese az egér farkincájáról (verses mese, 1966); Tíz pici coca (verses képeskönyv, 1969); Mézga Aladár különleges kalandjai (1974); Doktor Bubó (humoros, rajzos elbeszélésciklus, Ternovszky Béla rajzaival, 1979). A Nepp József rendezte Hófehér és Dargay Attila Lúdas Matyi című rajzfilmjében is dolgozott.

Rendkívül szoros és szeretettel teli volt a kapcsolata lányával, Ágnessel, akivel együtt is dolgozott. Bármennyi munkája is volt, mindig jutott ideje a családjára, a közös balatoni nyaralásokra. Legendás vendéglátó hírében állt, hatalmas családi, baráti összejövetelek zajlottak nála.

Romhányi József 1983. május 7-én, 62 éves korában, hosszan tartó súlyos betegségben halt meg. Az elismerések sajnos elkerülték őt: az 1983-ban megítélt Érdemes művész-díjat már nem tudta átvenni, 1986-ban posztumusz eMeRTon-díjat kapott. 100. évfordulója alkalmából a Móra Kiadó a Doktor Bubó újrakiadásával készül, valamint a Centrál Színház is rendhagyó premierrel ünnepel, a Vérszipoly című zenés rímdrámát mutatják be az emlékére.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia.hu, eletigenlok.hu