143

175 éve született Buffalo Bill, a vadnyugat hőse, az első showman

Nagy Mária írása

william-f-cody-buffalo-bill

Buffalo Bill már életében legendává vált: ő volt az első igazi, amerikai showman, rendkívüli mutatványos, akrobata, vadász és író. Maga a „vadnyugat”, aki William Frederick Cody néven látta meg a napvilágot 175 évvel ezelőtt, 1846. február 26-án az Iowa állambeli Le Claire városkában.

Apja 1853-ban az akkor a rabszolgatartás miatt megosztott Kansasba, Fort Leavenworth-be költözött. Az idősebb Cody a rabszolgaság intézménye ellen szónokolt egy rendezvényen, amikor valaki többször megszúrta egy késsel. Soha többé nem épült fel, 1857-ben elvitte egy légúti fertőzés. A család fenntartása a tizenegy éves fiúra maradt, aki küldöncnek szegődött egy kansasi céghez, amely teherszállítással foglalkozott.

1860-ban 15 évesen, Billy Cody-ként megjavította a transzkontinentális lovasposta időrekordjait. Két évvel később katonai szolgálatra jelentkezett, és 1865-ig, az amerikai polgárháború befejezéséig több csatában is részt vett. Húszesztendős volt, amikor már az egész vadnyugaton közismertté vált mint félelmet nem ismerő harcos, aki biztonsággal továbbított fontos üzeneteket és vezetett át katonai expedíciókat a legveszélyesebb indián területeken is. A hadjáratok között bölényvadászként kereste a kenyerét a Kansas Pacific Vasúttársaság szolgálatában – a cégnek 1200 vasútépítő munkás táplálékáról kellett gondoskodnia. Mindössze nyolc hónap leforgása alatt 4 ezernél is több bölényt lőtt és szállított le. A „Buffalo Bill” elnevezés úgy ragadt rá, hogy egy napon hatvankilenc bölényt (buffalo) ölt meg, a Billy pedig a William rövidítése (vagyis magyarul Bölény Vilinek neveznénk).

1872-ben Alekszej Romanov orosz nagyherceg kísérője volt egy vadászaton, és Henry Ward tudós rábeszélésére a társasággal keletre indult. A vadászatot nagy sajtóérdeklődés kísérte, Ned Buntlinen színdarabot is írt Cody kalandos életéről A nyugat nyomkeresői címmel, amelyet aztán be is mutattak: Buffalo Bill is színpadra lépett benne egy másik nyomkeresővel, Texas Jackkel. Az első előadást Chicagóban rendezték. Ettől kezdve egy évtizeden át, ősztől-tavaszig színházakban játszott, nyáron pedig idegenvezető volt, és a hadsereget is segítette nyomkeresői tehetségével. Nathan „Nate” Salsbury, felfedezvén, hogy Buffalo Bill hírének és személyének vonzóerejét pénzre lehet váltani, megalapította a Buffalo Bill vadnyugati show-t, amely hosszú évekig óriási sikerrel járta a világot.

Több mint 30 éven át utazgattak az Egyesült Államok és Európa különböző vidékein, a társulat látványos előadásain ízig-vérig eredeti lovasmutatványokat, pányva-vetést, célba lövést és a régi amerikai telepesek művészetté fejlesztett ügyeskedéseit csodálhatta meg a vadnyugati életmód iránt érdeklődő közönség. A társulat 486 alkalmazottat foglalkoztatott: 14 igazgatót, 150 fellépőt/színészt, különféle munkásokat (rakodók, állatokat ellátó személyzet, hirdetési alkalmazottak, szakácsok stb.). Az embereken kívül 183 ló és 8 öszvér „tagja” volt a vállalatnak. Éjszaka utaztak, és a kora reggeli órákban érkeztek meg a vidéki helyszínekre. (A társaságnak magyar tagja is volt, egy csikós, állítólag Buffalo Bill egyik kedvence. Képe feltűnik egy 1899-es naptáron is.)

1906-ban a társulat Magyarországra is ellátogatott, Budapesten kívül 25 vidéki városban lépett fel, elképesztő sikereket aratva. A cirkusz és a színház műfaja között mozgó előadások szereplőit és a díszleteket külön vasúti szerelvény szállította. Baktay Ervinre is nagy hatással volt a vadnyugati műsor, Dunaharasztiban 1925-től kezdődően megszervezte a saját vadnyugati városát.

Buffalo Bill híres volt gyerekszeretetéről, turnéin számtalan ingyenjegyet osztott szét az árvaházaknak. Harcolt a nők jogaiért, kiállt a szavazatukért, támogatta az „azonos munkáért azonos fizetés” elvet. Hosszú élete folyamán nemcsak vadászként jeleskedett, hanem mint író is belépett a halhatatlanságba a The Life and Adventures of Buffalo Bill című önéletrajzzal, amely 1879-ben jelent meg, a The Great West That Was: „Buffalo Bill’s” Life Story pedig, szintén saját tollából 1916-17-ben jelent meg folytatásokban a Hearst’s International Magazine-ben. Mindezeken kívül írt még több vadnyugati történetet, elbeszélést.

Buffalo Billt életének végére cserbenhagyta a szerencse, az általa alapított vállalkozás csődbe ment. 1917. január 10-én halt meg Denverben, 70 éves korában, veseelégtelenség következtében. Temetésén 25 ezren vettek részt. Élete során akkora hírnévre tett szert, hogy még halála után 60 évvel is az elismerés hangján szólnak róla. 

Wyoming államban a róla elnevezett Cody-ban található a Buffalo Bill Múzeum. A városban még ma is sok idős polgár él, aki személyes ismerőse volt. A múzeumot barátai alapították röviddel 1917-ben bekövetkezett halála után. Itt gyűjtötték össze minden emlékét, személyes tárgyait, amelyek pályafutásának egykori tartozékai voltak. Sokak szerint neki köszönhető, hogy a bölény megmenekült a teljes kipusztulástól. Legendáját továbbá megszámlálhatatlan irodalmi és filmalkotás őrzi, magyarul is több mint nyolcvan füzetes regény jelent meg a vadnyugat múlhatatlan hőséről.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia; Jacquin, Philippe: Hétköznapi élet Buffalo Bill korában; magyarnemzet.hu; mult-kor.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2021.02.26