149

100 éve született Mocsár Gábor író

Nagy Mária írása

mocsar-gabor

Minden kornak megvannak a kedvelt, olvasott írói, napjainkban az internet, a Facebook és egyéb közösségi médiumok befolyásolják az olvasói érdeklődést. A 100 évvel ezelőtt, 1921. február 24-én született Mocsár Gábor művei ma már nem olyan ismertek, így talán eljött az idő, hogy újraolvassuk őket.

Ő maga ezt vallotta: „Szerintem az író pályája nem ott kezdődik, hogy első könyvének első mondatát leírja, hanem az anyja hasában. Az én guti, hármashegyi, halápi gyermekkorom afféle kilövőállomásként fogható fel. Ha belőlem író lett, itt és ekkor dőlt el, anélkül, hogy tudtam volna róla. Merem vallani, hogy az én cipőm talpáról, akármekkora utat tettem eddig és teszek ezután, a guti meg a halápi por, sár életem végéig nem kopik le… gyakran vetették szememre jóakaratú bírálóim is, hogy a szépséget feláldozom az igazságért. Megírok mindent, mert úgy érzem, használok vele. Vállalva a tévedés kockázatát is.

Mocsár Gábor egy kis pusztán, Gután látta meg a napvilágot „nyomorúságos életű, földkunyhóban lakó erdőtelepítő” családban. Hosszú utat tett meg innen, nemzetközi hírnévre tett szert a maga korában. Az első négy osztályt a hármashegyi állami elemi népiskolában végezte, majd a híres Debreceni Református Kollégiumba járt, 1935-től pedig a debreceni Gépipari Technikumban géplakatosnak tanult.

1938-tól 1945-ig a Diósgyőri Gépgyár, azután a csepeli Weiss Manfréd Művek fémesztergályosa volt. A második világháború kitörésekor bevonult katonának, majd 1945 tavaszán Ausztriában hadifogságba esett. Hazatérése után a debreceni villanygyárban volt díjbeszedő, később műszaki tervező.

Írói pályája riportokkal, újságcikkekkel kezdődött a debreceni Néplapnál (1949-1950). A napi újságírási tevékenysége közben sűrűn jelentkezett versekkel és prózai írásokkal is. 1951-től a Győr-Sopron-Megyei Hírlap munkatársa lett, majd főszerkesztői megbízást kapott. Itt nagy figyelmet fordított a megye íróira, alkotóira, megjelenési lehetőséget biztosított számukra. 1953-ban jelent meg első műve Egy párttitkár feljegyzései címmel.

Négy esztendőt töltött Győrben, 1954-ben a Szabad Nép szerkesztőbizottsági tagja lett, járta az országot, riportokat készített, melyekkel nagy feltűnést keltett. Amikor a kritika helyet kapott írásaiban, eltávolították a politikai sajtóból.

Az 1956-os forradalom után visszatért Debrecenbe, és Fábián Sándor után ő lett az Alföld főszerkesztője, amelyet aztán az addigi negyedévenkénti, kéthavonkénti megjelenés helyett havi folyóirattá fejlesztett. 1957-58 körül Mocsár Gábor szinte berobbant a debreceni irodalmi életbe. Az Alföldben teret nyitott feltörekvő debreceni fiataloknak, és a kor akkori neves íróinak is lehetőséget adott. Minden számban neki is megjelent egy-egy elbeszélése.

1963-ban kegyvesztett lett, mivel lehetőséget adott a rendszer által nem támogatott íróknak is. Nehezen viselte már ekkor a pártdiktatúrát, és az Alföldnél is a minőséget tekintette mércének. Szegedre száműzték, itt átvette a Tiszatáj és a Tiszatáj Magvető Kiskönyvtár szerkesztését. 1968-ban József Attila-díjat kapott.

1987-ben visszatért Debrecenbe, és elkezdte írni önéletrajzi regényét, amit több kötetesre tervezett. Ebből csak kettő jelent meg ...eleitől fogva és Minden időben címmel. A harmadik kötet a mai napig is kiadatlan. Ekkor már gyógyíthatatlan betegséggel küzdött, és végül 1988. december 5-én elhunyt.

Mocsár Gábor sokféle irodalmi műfajban tevékenykedett, nemcsak szépírói módszerekkel dolgozott, hanem nagy figyelmet szentelt a szociográfiának is. Összesen négy könyvet írt Debrecenről: Szellem és századok, Gyémántper, A város és a fejedelem, Délibábjaim városa. Neki köszönhető a Magyarország felfedezése című sorozat újraélesztése, Égő arany című könyve ebben a szériában jelent meg. Talán az idei évforduló elindítja életművének és emlékének jobb megismerését.

Nagy Mária

Felhasznált irodalom:
Magyar életrajzi lexikon Iv. 1978-1991. főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994.
Győri életrajzi lexikon. Győr. Győr Városi Könyvtár, 1999.
tiszataj.bibl.u-szeged.hu
Bakó Endre: Szegeden is debreceni író volt: Kiss Tamás Mocsár Gáborról = In: Tekintet, 2004. 17. évfolyam. 2. sz. 88-95. p.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található. A kép a Magvető kiadó által 1989-ben megjelentetett Mocsár Gábor: Minden időben című kiadványban jelent meg, Csigó László fotóművész munkája (a kép helye a kiadványban: első borítón).

2021.02.24