59

Thomas Alva Edison megkapja a szabadalmi védelmet a fonográfra

Ezen a napon történt: 1878. február 19. ‒ Sulyok Attiláné írása

thomas-alva-edison-fonograf

1878. február 19-én kapta meg Thomas Edison a fonográf, vagyis a világ első hangrögzítőjének szabadalmi védelmét. Találmánya úttörőnek számított, mert már hangfelvételre is alkalmas volt.

Edison az amerikai álom megtestesítője volt, aki szegény fiúból vált sikeres és gazdag üzletemberré. Gyakran hangoztatta, hogy a feltaláló ugyanolyan szakma, mint más, és azt is, hogy a lángelme csupán 1 százalék ihlet és 99 százalék kemény, verítékes munka. Összességében nem kevesebb, mint 1093 szabadalmat köszönhetünk neki, találmányai között megtaláljuk a fonográfot, a mozgóképkamerát és az elektromos izzót. 1983 óta születésnapján ünneplik a Nemzeti Feltalálók Napját hazájában.

Thomas Alva Edison 1847. február 11-én látta meg a napvilágot. Kiskorától hallászavarral küszködött, emiatt iskolai tanulmányait hamar félbeszakította, édesanyja tanította olvasni, írni és számolni. Már gyerekként elbűvölte a technológia, órákat töltött otthoni kísérletezéssel. 10 éves korában saját labort rendezett be házuk alagsorában. 12 évesen cukorkát, újságot és zöldségeket árult, bevételét tudományos eszközökre költötte, majd távíróként dolgozott. 19 éves korában Louisville-be költözött, ahol a Western Union munkatársa lett.

1869-ben első találmányát, az elektromos szavazatszámlálót közöny fogadta, ezért New Yorkba költözött. Feltaláló társával megalapították saját cégüket, villamosmérnökként és feltalálóként dolgozva. Pályafutását az automatikus átjátszóval és távíróeszközeivel kezdte. Alkotott egy nyomtatót, később kifejlesztette a duplex távírót, melynek segítségével két irányban lehetett kommunikálni. 1876-ban a New Jersey-i Menlo Parkban megalapította híres laboratóriumát, ahol számos találmányát kidolgozták. Sok alkalmazottja végzett kutatást és fejlesztést az irányítása alatt, közéjük tartozott például Puskás Tivadar, aki feltalálta a telefonközpontot, valamint későbbi nagy ellenfele, Nikola Tesla is.

Az emberi hangot rögzíteni sokáig nem sikerült: az első hangfelvétel egy francia nyomdász leleményességét dicséri. A 19. század közepén készített fonautográf tűje kormozott papírlapra karcolta egy népdal melódiáját. Az meg sem fordult a fejében, hogy visszahallgathatóvá tegye a hangokat, valójában egy olyan szerkezeten kísérletezett, ami az emberi beszédet írásban rögzíti. Hangokat először Edison berendezése rögzített: az első hangfelvételre és lejátszásra is alkalmas készülék, a hengeres fonográf szabadalmi kérelmét 1877. december 24-én nyújtották be, és 1878. február 19-én kapták meg, de ezután még sokáig tovább dolgoztak a tökéletesítésén. Néhány év múlva az Edison Phonographot Budapesten is bemutatták, egy ezüst húszkrajcáros belépődíj fejében lehetett hallani a legújabb világcsodát.

Érdekesség, hogy Edison nem is a hangrögzítés problémáján, hanem egy a táviratokat papírszalagra rögzítő berendezésen dolgozott. Az első, kezdetleges készülék csupán néhány szó rögzítésére volt képes, a „Mary Had a Little Lamb” gyerekdal egy sorára. A fonográf a felvételt már le is játszotta, mégpedig hangosan és érthetően. A hangot egy tölcsér gyűjtötte össze, melynek végén egy membrán volt, amelyet a hang rezgésbe hozott. A rezgést a tölcsér erősítette fel hallható hanggá, kezdetleges hangszóróként működött. A membránhoz egy acéltű kapcsolódott, amely egy forgó viaszhengerre spirálisan belekarcolta a hangnak megfelelő rezgéseket. Viasz helyett eleinte vékony ónréteggel bevont hengereket is használtak. A visszajátszás ennek pontosan a fordítottja volt: a hengerre rögzített barázda megmozgatta a tűt, az átadta a rezgéseket a membránnak, majd a tölcsér hallhatóra erősítette a hangot. A készüléket eleinte kézzel kellett tekerni, később felhúzós motor működtette. Csak annyi volt a titok, hogy lejátszásnál ugyanolyan gyorsan kellett tekerni a hengert, mint a felvételnél.


A fonográf teljesen mechanikus működésű volt, képes a hangrögzítésre és -lejátszásra, ám a felvételek sokszorosítását akkor még nem tudták megoldani. Bizonyította, hogy a hanghullámok levegőhullámok, amelyek üteme a hang magasságának felel meg. Az első készülékeknek persze voltak árnyoldalai: működés közben zavaró, fülsértő hangokat bocsátottak ki, valamint az ismételt lejátszásokhoz nem bizonyultak elég tartósnak, az acéltű alatt gyorsan tönkrementek. A hangminőség eleinte nagyon gyenge volt, a játékidő mindössze csupán két perc. Később a minőség jelentősen javult, a műsoridő négy percre növekedett, és a tökéletesített viaszhengerek akár több százszor is lejátszhatók lettek. Az 1880-as években Chichester Bell (a telefon feltalálójának unokatestvére) kidolgozta a zafírtűvel és tartósabb viaszhengerrel működő hangrögzítő berendezést: folytonos barázdát karcolt a hengerre, melynek mélysége a felvett hang erősségétől függött. A hordozható, kisebb méretű készülékek évtizedeken át használatban maradtak, egyetlen lehetőségként házi hangrögzítésre a magnetofon megjelenéséig.

Kossuth Lajos beszédét is megörökítették a fonográf segítségével. A felvételt két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar készítették 1890. szeptember 20-án, Torinóban. A készüléket Amszterdamban vásárolták hozzá. A hangfelvétel páratlan jelentőségét az adja, hogy ez a legkorábbi ismert magyar beszédfelvétel. A restaurálása során elsősorban Kossuth eredeti hangszínének, karakterének megtartására törekedtek a szakemberek, de sajnos így is nehezen érthető. Illetve a fonográfnak volt egy fontos kulturális küldetése is: a könnyű, hordozható eszköz új lehetőségeket adott a népdalok gyűjtésében. Vikár Béla, majd Kodály Zoltán és Bartók Béla gyűjtései olyan értékeket mentettek meg az utolsó pillanatban, amelyek enélkül eltűntek volna.

Edison 1878. január 24-én a fonográf gyártására megalapította az Edison Speaking Phonograph Company céget. A készüléket tíz éven át folyamatosan fejlesztették, bevezették a viaszhengert, kicserélték a tűket, újabb típusokat vezettek be. Készültek miniatűr fonográfok ugyanúgy, mint asztali vagy nagyméretű álló készülékek. Varázsa akkor veszített erejéből, amikor megjelent a gramofon. A fonográf megjelenése után 10 évvel, 1887-ben kapott szabadalmat Emil Berliner német feltaláló a későbbi lemezjátszó elődjére. A korong formájú lemezek könnyen tárolhatók voltak, a fonográfhengerekhez képest kisebb helyet foglaltak, egy lemez hosszabb idejű hangrészleteket volt képes tárolni, a másolásuk pedig könnyebben megvalósítható. Évtizedekkel a rádiókorszak előtt tömegek számára tette lehetővé előadók és dalok meghallgatását, ezzel kulturális forradalmat indított el. A gramofon a fonográffal ellentétben kizárólag lejátszásra szolgált, mégis fél évszázadon át uralta a piacot. Mindezek ellenére a fonográf is sokáig használatban maradt. Míg zenehallgatásra a gramofon, később a rádió szolgált, házi jellegű hangfelvételek készítésére továbbra is a fonográfot használták a magnetofonok megjelenéséig.

Edison a fonográfon kívül – többek között – a szénszálas izzót, a villanytelepet találta fel, de fejlesztette a távírót, tökéletesítette az akkumulátort és az elektromos önindítót. Feltalálta az elektromos tollat, mely a mai tetoválógépek alapjait képezi. Hangosfilmekkel is kísérletezett, létrehozta a világ első filmstúdióját, élvezhető minőségű mozgóképvetítőt szerkesztett. 1912-ben Henry Ford kérte fel, hogy tervezzen akkumulátort a XX. század autójának választott T-modell önindítójához.

Thomas Edison élete végéig tevékenykedett az üzleti életben. Vállalkozói szelleme központi szerepet játszott 14 vállalat – köztük a General Electric – megalakulásában. 84 évesen hunyt el, 1931. október 18-án, a cukorbetegség szövődményei miatt. Állítólag utolsó lélegzetét egy kémcső tartalmazza a Detroit melletti Henry Ford Múzeumban.

Sulyok Attiláné

Források: Szemtanú sorozat: Találmányok Lionel Bender Bp, 2010; radiomuzeum.hu; 24.hu; .regi.tankonyvtar.hu; agoradebrecen.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2021.02.19