199

Zalka Csenge Virág: Széltestvér és Napkelte

Sulyok Attiláné könyvajánlója

zalka-csenge-virag-szeltestver-es-napkelte

A nemzetközi hírű fiatal mesemondó, Zalka Csenge Virág legújabb könyve 2020 októberében látott napvilágot. Hivatásos mesemondóként nemcsak meséli a történeteket, hanem folyamatosan új mesék titkai után is kutat, így jöhetett létre ez a szép gyűjtemény. Hiteles forrásokból származó, bátorító történetei korábban még sohasem jelentek meg nyomtatásban.

Nagyon ritkán lehet találkozni könyvekben ilyen rendkívüli mesékkel. A Világszép könyvek sorozat első részeként jelent meg a Széltestvér és Napkelte, amely a világ minden részéről tartalmaz  különleges, hazánkban soha nem olvasott meséket – például Izlandról, Indiából, Japánból, a Bahamákról, a Hawaii-szigetekről, a Zöld-foki-szigetekről, Afrikából és számos európai országból.

Fiatal kora ellenére Zalka Csenge könyveinek száma már 10 felett jár. Az utóbbi években több tematikus mesegyűjteményt állított össze a népmesék színes kincsei közül. A Ribizli a világ végén – amely elnyerte az Év Gyermekkönyve díjat – a magyar népmeséket hozza közelebb a mai gyerekekhez. A kalóz királylány ennek méltó párja, a nemzetközi mesevilágból történt válogatás. Valamint arról is írt már, hogyan meséljünk a kamaszoknak, ennek Hősök és pimaszok a címe. Ezúttal szintén szemrevaló, színes könyv született – Hagyományos mesék rendhagyó családokról alcímmel –, melynek lapjaira Bertóthy Ágnes készítette szép illusztrációkat. Minden mese végén megismerhetjük a történet hátterét, a kulisszatitkokat: honnan származik, hogyan keletkezett, mi a szereplő nevének magyarázata. Ehhez kitartó kutatómunkára volt szükség, engedélyek megszerzésére, mindezek a feltüntetett forrásokban láthatók.

Olyan gazdag a világ mesekincse, hogy bőven lehet belőle válogatni. Először rögtön egy jóságos mostohával találkozhatunk egy izlandi mesében, ami nagyon ritka, a világon csak néhány helyen fordul elő ilyen történet. A perzsa mesében az anyának nem lehetett gyermeke, majd egy sütőtökben talált egyet, akiről később kiderült, hogy egy titokzatos szépség. A méhecskés mesét egy pápua új-guineai szigeten gyűjtötték, melyben a méhecske örökbe fogad egy kisfiút. A spanyol mesében a királylánynak egyszerre három férje lett, mert nem tudott dönteni, és mindegyikre szüksége volt. A világban inkább a többnejűség fordul elő, de az is „csak” 50 kultúrában jellemző.

A könyv címét adó történet hawaii legenda, a Széltestvér és Napkelte. Itt gyakran előfordult, hogy egy gyermeket a szülei nevelőszülőkhöz adtak, így erősítve a családok közti kapcsolatokat. Emiatt sokszor a nagyszüleik, nagybátyjuk vagy a nagynénjük nevelte fel őket. Az Éva és a manók kedves bajor mese: Bajorországban gyűjtötték, de a Grimm-mesékkel ellentétben sokkal barátságosabb, bájosabb történet. A görög mese A Zöld ember lányáról szól, akinek valóra vált az álma az apjáról, tanulsága: „Rajtam múlik, hogy bajba kerülök-e”. A másik görög mese A vadász fiáról remek példája a „varázslatos segítők” mesetípusnak. A világon számos helyen előfordul, hogy a mesehős segítőinek mindig más-más különleges, természetfeletti képességeik vannak.

Kitűnik a mesékből az is, mennyire más és más világokban játszódnak. Az ügyvéd és az ördög című ír mese nagyon népszerű Írországban, de például walesi legendát is olvashatunk a könyvben. A meglepő fordulatokban gazdag breton mese a Bretagne-félszigeten játszódik Franciaországban. A halász felesége és a váltott gyerek angol mese, melyben a főhős a sajátjával együtt felneveli a tündér gyermekét is, aki végül az emberek között marad, mert annyira megszeret itt. A Bahamákra is elrepülhetünk a mese szárnyán, ahol a testvérek az ördög elől menekülnek. A Zöld-foki-szigeteken megismerkedhetünk azzal a lánnyal, aki jobban szeretett táncolni, mint mosni-főzni.
 
Több történet Afrikából érkezett, mint a szultános mese Egyiptomból, az etiópiai mese, A három kicsi tojás Szváziföldről, valamint Szudánból az oroszlános mese. Az állatok királya fontos szerepet játszik az afrikai népek kultúrájában, így a meséikben is gyakran szerepel. A bengáli legenda 600 éves történet arról, aki a Gangeszt, a hinduk szent folyóját lehozta a földre. A kígyócsaládról szóló indiai meséből kiderül, hogy az indiai mesékben és mítoszokban a kígyók gyakran segítenek, jóindulatúak, és vigyáznak a ház lakóira. A szamuráj hős lányáról szóló mesében a japán sárkány nemes, barátságos lény. Kaukázusi hőslegenda, basotho mese is előfordul a könyvben, itt a rettenetes sárkányt Nanabolelének hívják. Minden mesében rendkívül érdekes, különleges nevekkel lehet találkozni, például Szoszrukó, Zabél, Thakané, Himinbjörg. Még szibériai mese is található a kötetben, egy nagyon ritka nép – udege – története, akik csak kétezren élnek, de hisznek abban, hogy az állatoknak saját „ura”, szelleme van.

A meséknek általában több változata létezik, némelyiket igaz történetként kezelik, és könnyen előfordulhat, hogy tényleg van valós gyökerük. A legrégebbi mese a jemeni legenda, több mint ezer éves: ennek reális történet az alapja, mert egy jósnő a jövőbe látásával megmentette népét a pusztulástól, megvédte őket a gátszakadás okozta árvíztől. Sok párbeszéd színesíti a meséket, és a humor is gyakran megcsillan. A történetek közös vonása, hogy mindig győz bennük a jó és az igazság! A mesék vándorolnak, idővel átalakulnak, és új formában jelennek meg. Érdemes összehasonlítani ezeket, mennyiben is térhetnek el egymástól a különböző változatok. Számos mesében előfordulnak óriások, manók, sárkányok, uralkodók, 3 fiú vagy 3 lány, kígyó, varázskard. A főhőst mindig rengeteg veszély fenyegeti, rendre akadnak segítők, akik az útja során támogatják a próbatételeket teljesítésében.

A Világszép Alapítvány nemrég a 10. születésnapját ünnepelte: 2010-ben jött létre, ahol a szerző is dolgozik. Olyan gyerekeket segítenek, akik valamilyen ok miatt nem élhetnek saját családjukban. A könyv bevételének 20 százalékát a Móra Kiadó az alapítványnak ajándékozza, ezzel az összeggel azokat a gyerekeket támogatják, akik nem hagyományos családban, hanem nevelőszülőknél vagy gyermekotthonokban nőnek fel. Zalka Csenge és – általa képzett – negyven önkéntes munkatársa rendszeresen látogatja ezeket az otthonokat, és – szabadon mesélve – átadják nekik a mesék varázslatos világát. E kötet célja az volt, hogy minél többféle „rendhagyó” családot mutasson be, ahol szeretik és támogatják egymást, e szempont alapján gyűjtötte össze a szerző a megfelelő meséket.

A legfontosabb tanulságok: Légy türelmes, kedves és bátor, és akkor idővel – lépésről lépésre – eléred a célodat! Nincs szükség varázslatra, varázsitalra, csak türelemre és kedvességre. A család akkor válik igazi családdá, ha hagynak időt egymásnak kötődni, ismerkedni, megnyílni. Az összetartó erő az elfogadó szeretet és a másik ember tisztelete.

Nemcsak gyerekeknek szól a könyv, hanem általa a felnőttek is újra elmerülhetnek a mesék világában. A Tarkabarka Hölgy, Zalka Csenge Virághisz benne, hogy a meséknek ereje és igazsága van”, és „A mese csak akkor él, ha mesélik”. A mesék ereje ugyanis csodákra képes! További sok sikert a munkájához!

Sulyok Attiláné

2021.02.16