A Fabergé-tojások

Remekművek világszerte 28. rész ‒ tmoni írása

cari-faberge-tojas

Ötvösművészeti ritkaságoknak, valamint az ortodox húsvét jelképének számítanak azok az ékszerekkel kirakott, meglepetést rejtő, zománcozott dísztojások, melyeket Fabergé-tojásokként ismerünk. Peter Carl Fabergé (1846-1920) francia származású orosz ékszerész készítette őket 1885 és 1917 között III. Sándor és II. Miklós orosz cárok megrendelésére – ma pedig Oroszország legértékesebb, védett műkincsei közé tartoznak.

Összesen 71 Fabergé-tojásról tudunk, ebből 52 a cári család számára készült. 61 db maradt fenn (+ 2, amelyből csak a meglepetés), melyek ma különböző közgyűjteményekben láthatók (Oroszországban, az Egyesült Államokban, Monacóban, Svájcban, Németországban, Liechtensteinben és Angliában), valamint magánkézben találhatók.

A ma is létező 45 cári tojás: Tyúk (1885), Harmadik cári tojás (1887), Dán paloták (1890), Azov emlékezete (1891), Gyémánt rács (1892), Kaukázus (1893), Reneszánsz (1894), Rózsabimbó (1895), Kék kígyó óra (1895), Tizenkét monogram (1896), Hegyikristály (1896), Koronázási tojás (1897), Gyöngyvirágok (1898), Pelikán (1898), Liliom csokor óra (1899), Transzszibériai vasút (1900), Kakukkos óra (1900), Virágkosár (1901), Gatcsina palota (1901), Lóhere (1902), Nefrit birodalom (1902), Nagy Péter (1903), Moszkvai Kreml (1906), Hattyú (1906), Rózsalugas (1907), Bölcső füzérrel (1907), Sándor-palota (1908), Páva (1908), Jacht (1909), III. Sándor lovas (1910), Oszlopsor (1910), Tizenötödik évforduló (1911), Babérfa (1911), Napóleoni tojás (1912), Trónörökös (1912), Romanov-tricentenárium (1913), Tél (1913), Mozaik (1914), Nagy Katalin (1914), Vöröskereszt triptichonnal (1915), Vöröskereszt cári portrékkal (1915), Acél katonai tojás (1916), Szent György-rend (1916), Karéliai nyír (1917) és Csillagkép (1917).

A 16 egyéb fennmaradt Fabergé-tojás: Feltámadás (1885-1889), Kék csíkos zománc (1885-1891), Pecsét (1895), Tyúk (1898), 12 panel (1899), Tavaszi virágok (1899-1903), Skandináv tojás (1899-1903), Fenyőtoboz (1900), Almavirág (1901), Marlborough hercegné (1902), Rothschild (1902), Kagylódísz (1902), Bonbonnière (1903), Kakas (1904), Juszupov (1907) és Hópehely (1914).

cari-faberge-tojas

Az első tojást 1885 húsvétjára készült III. Sándor megbízásából, aki húsvéti ajándéknak szánta a feleségének. A remekmű kívülről egyszerű, zománcozott fehér tojás volt, de amikor kinyitották, előtűnt színarany sárgája, mely egy aranyozott tyúkot rejtett, amiben egy kis cári korona volt. Marija Fjodorovnának annyira tetszett az ajándék, hogy a cár megbízta Fabergét: minden húsvétra készítsen az uralkodónőnek egy újat. II. Miklós folytatta a hagyományt, de ő már évente kettőt készíttetett az ékszerésszel: egyet a feleségének és egyet az édesanyjának. Persze más tehetős famíliáknak – pl. a svéd Nobeléknek vagy a bankár Rotschildéknak – is alkotott egyedi darabokat az ékszerész, miután nevét megismerte az egész világ a híres dísztojásoknak köszönhetően.

cari-faberge-tojas

Az ötvösművész végtelen kreativitással és páratlan stílusérzékkel tett eleget az uralkodótól kapott feladatnak, szinte kifogyhatatlan volt az ötletekből. Ehhez teljes művészi szabadságot, valamint korlátlan anyagi eszközöket kapott. Minden darab elkészítése hosszú időt vett igénybe, és az aranyműves mester műhelyének minden alkalmazottja közreműködött benne. A dísztojások témája és formája rendkívül változatos volt, az idők folyamán mintázatuk egyre bonyolultabbá vált, és egyre többféle alapanyagból (nemesfémekből, drágakövekből) készültek. Barokkos húsvéti ékszerdobozkáik a mai ízlésnek talán túl díszesek, de roppant látványosak, és tökéletes kivitelezésük, finomságuk miatt csodálatra méltók. Bár mindegyik arany és/vagy ezüst zománc- és drágakő díszítéssel, a zománctechnika teszi különlegessé őket. A legenda szerint Fabergé annyira a tökéletesség megszállottja volt, hogy kalapáccsal verte szét a szerinte nem megfelelő minőségű darabokat, nehogy kikerüljenek a műhelyből.

Tematikájukat tekintve vannak köztük olyanok, amelyek egy-egy eseménynek (pl. II. Miklós megkoronázása, a transzszibériai vasút építése, a Napóleon elleni csata), egy-egy személynek (pl. Nagy Péter, Nagy Katalin, III. Sándor), vagy egy-egy helynek (pl. Kaukázus, Sándor-palota, Kreml) állítanak emléket, de előfordulnak olyan darabok is, melyek aktuális témájúak (pl. Acél katonai tojás, a Vöröskeresztes tojások). És persze ott vannak a természetábrázolások (pl. Csillagkép, Hattyú, Gyöngyvirágok), a tárgyak (pl. órák, Jacht) és azok, amelyek egyszerűen csak szépek (pl. Gyémánt rács, Mozaik, Reneszánsz).

cari-faberge-tojas

Az ékszertojásokban rejlő meglepetések is egyediek, minden Fabergé-műremekbe más és más ajándék került: aranyból készült tyúk, hajó, miniatűr festmény vagy szobor, neves építmények makettjei, rózsabimbó, hintó, szán, virág és még sok más. Néhány darab belsejében például miniatűr mechanikai szerkezet található: felhúzható arany kisvasút, gyémántokkal kirakott miniatűr kakas, amely az idő múlását jelezve minden órában szárnyait lengetve előbújt, fejével bólogatott és csőrét énekre tátotta, mechanikus hattyú, lépegető, fejét mozgató elefánt hajcsárral a fején, vagy egy Vacheron Constantin óra.

A cári család divatot teremtett, ezért nem csoda, ha a mester szentpétervári ékszerüzeméből háromezer hasonló jellegű kézműves ajándéktárgy került ki. Ezek is csodás műtárgyak, de nem múlják felül az ékszertojások gazdag díszítését, egyediségét. Ha valaki árvesésre bocsátana egy Fabergé-műalkotást, a kikiáltási ár 30 millió dollárnál, azaz 9 milliárd forintnál kezdődne...

tmoni