295

Mennyire szebben hangzik az, hogy Regede!


regede-varos

Aztán ha a nyugati végeken utazgatunk tovább, feltétlenül térjünk be a jelenlegi hármashatár közelében lévő Regedébe, amit most Bad Radkersburgnak, no és Gornja Radgonának is hívnak. Mert az osztrák és a szlovén állam osztozik a városkán a mai napig. (Mennyire szebben hangzik is az, hogy Regede!)

A határ pedig a Mura folyó, melynek déli partja és a város kisebbik része lett a szlovéneké, pontosabban a szerb megszállóké még 1919-ben. Nem árt tudni, hogy 1918 végén még az egész város az alakulgató délszláv királyság jórészt szerb katonáinak a kezén volt, de az osztrák többségű lakosság 1919 februárjában fellázadt, és a Mura túlpartjára kergette a szerbeket. De ezzel túlságosan is előreszaladtunk a város, a vár történetében, amit 1182-ben említenek először az oklevelek. Magyar királyok és osztrák hercegek küzdöttek e vidékért ekkoriban, de aztán 1251-től az utóbbi címet II. Ottokár cseh király szerezte meg. Ottokár pedig, jórészt V. István urunkkal háborúzván, 1260-ban biztosította magának Stájerországot (egy 1265-ös oklevele szerint Regedét is birtokolta), majd Krajnákat, Karintiát és Isztriát is, kijutva a tengerhez. (Ekkoriban Lendva vára is a birtokában volt, róla majd a sorozat következő részében olvashatnak.) Aztán a nagy lendületnek és a császári címről szőtt álmoknak 1278-ban Morvamezőnél Habsburg Rudolf szövetségében Kun László könnyűlovasai vetnek véget, a lendületes cseh király is a csatamezőn marad. De azért mégsem jártunk jól ezzel a győzelemmel, mert az egyik hódító helyett a Habsburgokkal egy másik, veszélyesebb família jelent meg a határainkon.

than-mor-kun-laszlo-es-habsburg-rudolf-talalkozasa

Kun László, Habsburg Rudolf és a halott Ottokár Than Mór festményén (Wikipédia)

Regede aztán 1480 és 1490 között Mátyás birtokában volt, de ekkor már álltak a városközpontot körülölelő falak. No és állt a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt nagy, gótikus templom is, no és az ágostonrendiek 1395-ben épült kápolnája, amit állítólag most borraktárként hasznosítanak. Mátyás után szűk három évtizeddel aztán a térségben is megjelentek a török portyázók, így a Mura völgyének védelmére Regedét erősítették meg. Ahová megérkezett a napfényes Itáliából Domenico dell’Allia, a várépítő mérnök, és munkájának nyomai, tornyok és falmaradványok a mai napig látszanak a városmag környékén. Az osztrák-német többségű Regedéből időközben egyre inkább Radkersburg lett, kevés számú szlovén lakossággal. De ezek, az inkább a Mura déli partján lakó szlovének alkalmat adtak 1918 végén az előrenyomuló szerbeknek Radkersburg megszállására. Akik, ahogy Kercaszomoron, az egykori Szomorócon, itt sem voltak elegen, így át lettek kergetve a Murán, és aztán Párizsban meg határt csináltak a folyó sodorvonalából.

regedei-savanyuviz

Regedei savanyúvíz szénsavas nátronnal és litionnal (Terleczky József, Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A Murának 1945 áprilisának közepén lett aztán újra szerepe, mikor a visszavonuló németek az összes hidat felrobbantották rajta. És 1969-ig meg is maradt ez a szomorú állapot, a kapitalista Ausztria és a maga módján szocialista Jugoszlávia nézett itt sokáig farkasszemet. Aztán Titóéknak is megjött az esze, felépült az első híd, végül a 70-es években újra felfedezték a 80 fokos termálvizet (amit savanyúvízként palackoztak itt még a Nagy Háború előtt). De a 3100 lakosú városkának híres szülötte is van, Nádasdy Ferenc tábornagy és horvát bán (1756) személyében, aki Mária Terézia vitézeként a pénztár mellett még II. Frigyes hadisátrát is megszerezte a porosz-osztrák háborúban.

Címlapkép: Madártávlatból kirajzolódnak az egykori vár körvonalai is (bestofbadradkersburg.at)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2021.02.05