1813-at írunk, Londonban megkezdődnek a bálok, az arisztokrácia számára élet-halál kérdés, hogy az eladó sorba került leánygyermeke(i)knek férjet találjanak a szezon végéig. A királynő (Golda Rosheuvel – Luther, Lady Machbet) személyesen van jelen, és hol közvetlen, hol pedig közvetett módon avatkozik be a szívügyekbe. A napi történésekről egy titokzatos szerző számol be, sokszor bizalmas és egyesek számára kifejezetten kínos részleteket is megemlítve. A népes (4 fiú, 4 lány) Bridgerton család a legidősebb lányt, Daphnét (Phoebe Dynevor – Younger, Blöff) szeretné kiházasítani, apjuk, a vikomt halála után ez az idősebb fiútestvérek feladata, de azért az özvegynek is van (lesz) némi beleszólása a dologba.

A Featherington családban három leánygyermek is arra vár, hogy valaki végre megkérje a kezét, miközben látogatóba érkezik hozzájuk a szépséges Marina Thomspon (Ruby Barker – Cobra, Doktorok), aki egy, a spanyolok ellen harcoló katonatisztbe szerelmes. A dúsgazdag és jóképű herceg, Simon Basset (Regé-Jean Page – A túlélő, Gyökerek, Ragadozó városok) felbukkanása megdobogtatja a női szíveket, neki azonban eszében sincs megházasodni, ezért szövetkezik – a házasságot szintén nem elsiető – Daphnéval, hogy mindenki előtt mímeljék a szerelmespárt.

Julia Quinn az egyik legolvasottabb történelmi romantikus regényíró, műveit – melyek több alkalommal is vezették az eladási listákat – számtalan nyelvre lefordították. A Bridgerton regényekben mind a nyolc testvérre rátalál a szerelem, ráadásul mindegyikük kapott folytatást is, így a televíziós feldolgozásban bőven van potenciál. A szerző lelkes feminista, regényeiben erős nőalakokat ábrázol függetlenül attól, hogy ez az adott korra mennyire volt jellemző, s ez a sorozatra is igaz, mint ahogy a humor, a szellemes és csípős megjegyzésekkel tűzdelt dialógusok is. A feldolgozást annak a Chris van Dusennek köszönhetjük, akinek a Botrányt és A Grace klinikát, így a politika és a szívügyek nem jelentkeztek új feladatként nála, simán vette az akadályt.

A Bridgerton családon az első pillanattól kezdve látszik, hogy nem egy mezei kosztümös darabot próbálnak eladni nekünk, a történelemnek ebben a korszakában ugyanis a színesbőrűek számára a felső tízezerbe való bejutás még ábránd szintjén sem volt jelen (a gyarmatokon ugyan osztogattak mindenféle címeket, de a londoni bálokra szóló meghívót biztosan nem). A Sarolta királynőt alakító Golda Rosheuvel megjelenése megy talán legkevésbé szembe a valósággal, egyes történelmi források szerint a királynő valóban rendelkezett afrikai gyökerekkel (köszönhetően a vérmes portugál felmenőknek).

A kegyelemdöfést a zenekar adja meg, amikor Katy Perry-t, Maroon 5-ot vagy éppen Billie Eilish-t kezd el játszani, és bár egy idő után valamiért felhagy ezzel, addigra már a korhű zene felcsendülése lesz szokatlan. A sorozat tehát felül arra a vonatra, amelyik a valós történelmi eseményeket és személyeket meglehetősen lazán kezelő alkotásokat szállítja a nézőknek a könnyed szórakoz(tat)ás jegyében (lásd még pl. Nagy Katalin – A kezdetek, A kedvenc).

A másik szembetűnő dolog a szereplők tájékozottsága, műveltsége, szellemessége, és bár vannak köztük ellenszenves figurák, és káros szenvedélyekből is akad bőven, az ember igen hamar azon kapja magát, mennyire nagyon szeretne ott lenni velük ebben a mindig vidám, színes, izgalmas és szórakoztató közegben. A valóság ennél sokkal árnyaltabb, és bizony a báli szezon sok család számára létkérdés volt, egy jó vagy rossz házasság végérvényesen eldönthetett mindent. Ebben az időben szerelemből házasodni igen nagy felelőtlenségnek számított, így amikor a hozomány mellett a kémia is működött, és tényleg megvolt az a bizonyos szikra, mindenki nagy érdeklődéssel fordult a dolog felé (más-más okból kifolyólag).

A sorozat a szerelemről és a boldogságkeresésről szól, amit a szereplők különböző jogok birtokában és kötelezettségek terhe mellett próbálnak véghez vinni, sokszor mások érdekeit sértve, érzéseit bántva vagy saját maguknak tett ígéreteket megszegve. Így leírva akár a fiatalokat is megszólíthatná, de ahhoz túl sok benne a felnőttes dolog, az árulás, a megcsalás, a politika és a szex. Könnyed, szórakoztató, és bár nem egy Kisasszonyok vagy Büszkeség és balítélet, bőven túlmutat a ponyván, a szerelmes füzetek nemes egyszerűségén. Tény, a nyolc részt legfeljebb a regény követelte meg, amit el szeretne, vagyis inkább el tud mondani, az ennél valamivel kevesebbe is belefért volna. Aki szereti a kosztümös történeteket, és nem zavarja sem a történelmi tényektől való elrugaszkodás, sem az indokolatlanul sok koitálás, mindenképpen vegye fel a megnézendők listájára.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Hujbi
Forrás: hetediksor.hu